Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-27 / 13. szám
március 27. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. Ha a szomszédos vidéken nincs fölös vetőmag- készlet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete vasúton szállítja a vetőmagot a lehető leggyorsabban. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének árszabása szerint, ha az ottani lefoglalt készletből történik a vetőmag kiutalása: zabért métermázsánként 27 korona 20 fillér, árpáért mátermázsánként az átvételi helyen megállapított maximális ár fizetendő. Amennyiben a szállítás vasúton történik: zabért métefmázsánként 26 korona, hozzáadva a szállítási költség, sörárpáért métermázsánként 32 korona, hozzáadva a szállítási költség, takarmányárpáért métermázsánként 29 korona, szintén hozzáadva a szállítási költség fizetendő. A hitelszövetkezetekben tömörült kisgazdák abban a kedvezményben részesülnek, hogy a hitelszövetkezetek utján kölcsönt is kapnak vetőmagra. Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága legutóbbi határozata szerint, melyet a hitelszövetkezeteknek különösen figyelmébe ajánlunk, a Központ a beszerzést a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéinél közvetiteni fogja és pedig a következő feltételek mellett: 1. Megrendelést csak azon szövetkezetek részére közvetít, illetve csak azon szövetkezeteknek ad központi hitelt vetőmagbeszerzés céljaira, amelyek központi kötelezettségeiknek pontosan megfelelnek és megfelelő hitelalappal is rendelkeznek. 2. A vetőmag beszerzése és kiosztása az Ónody- féle ügyvitelben (lásd 121 — 131. lapon) foglalt áru- beszerzési szabályzat szerint eszközlendó azon pótlással, hogy a miniszteri rendelkezés értelmében a megrendelőlevélben jelezni kell, van-e és hol a közelben lefoglalt vetőmagmennyiség, mert elsősorban innen eszközli a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a szállítást és csak ha ilyen lefoglalt vetőmag nem volna, fogja más helyről vasúttal azt szállíttatni. A vasúti állomás a megrendelőlevélben mindig feltüntetendő. 3. Tekintve, hogy ezidőszerint a gazdák jelentékeny összegű készpénz felett rendelkeznek, a megrendelt, illetve kiutalt vetőmag értékének kifizetése nem fog a szövetkezeteknek nehézséget okozni, ha azonban mégis a központi hitel igénybevétele elkerülhető nem volna, úgy a megrendeléssel együtt 3—4 hónapos lejáratú tárca- vagy szövetkezeti váltó küldendő fel a Központba. 4. Minthogy a megrendelést a Központ közvetíti, ezért a megrendelési iv, levél és váltók közvetlenül a Központba küldendők; ezek hiányában a megrendelést nem közvetíti. 5. Hitelbe csak megfelelő biztosíték ellenében és olyan tagnak adható vetőmag, aki egyéb más szövetkezeti tartozásának rendezésével hátralékban nincs. 6. Csak szövetkezeti tag részesülhet vetőmagköl- csönben. Ezek után a községi gazdasági bizo; a , szövetkezetek és gazdakörök sürgős feladata, hogy mindenütt legyen elég vetőmag. A kukoricaliszt helyes készítési módja és eltartása. Irta: dr. Szilágyi Gyula müegy. rk. tanár. A néptáplálkozás ellátásában a mostani háború tartama alatt nagy szerep jut a kukoricának. E szemesanyag nálunk oly mennyiségben terem, hogy normális időben kivitelünk jelentékeny. A kukolicalisztkészités Magyarországon ez ideig nem volt elterjedve emberi élelmiszerül, csak a nép egyes rétegeibe használtak kukoricalisztet, ezt is leg- többnyire nem mint finom őrleményt, hanem inkább daraszerü állapotban. Azonban a malomipar jelenlegi kifejlett állapota mellett a kukorica teljesen kifogástalan lisztté dolgozható fet és nagy tápértékénél fogva mint élelmiszer egyenértékű a kalászosokból készíthető lisztekkel. A kukoricaliszt készítésénél két főszempont veendő tekintetbe, ha állandó őrleményt akarunk előállítani. E szempontok megvilágítása céljából tudnunk kell, hogy az egyéb szemesanyagok és kukorica között milyen kü- lömbségek vannak. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a búza, rozs és árpa közvetlenül az aratás és cséplés után 2—3 hét múlva csontkeménységüre szárad és nedvességtartalmuk 14 százalékon alul marad. Evvel ellentétben a kukorica töréskor a legrendesebb jó őszi időjárás mellett is 30 százalék víztartalommal bir és ezt raktározás alatt hónapról-hónapra veszíti el. Rendes raktározásnál mint csöves kukoricát górékban tartják és csak május, júniusban szárad be 10—12 százalék nedvességre. A száraz búzát és rozsot malmaink pár hét után őrölni kezdik és kitűnő minőségű lisztet nyerünk azokból. Ha azonban valaki megpróbálná a 30 százalékos víztartalmú kukoricát megőrölni, akkor nyirkos, csaknem pépszerü tömeget nyerne, melyet raktározni nem is lehet. Éppen ezért a kukoricát csakis teljesen száraz állapotban szabad lisztté őrölni, hogy annak víztartalma több ne legyen, mint a búza, vagy rozs rendes víztartalma. Ez esetben a kukoricából jó lisztet kapunk ugyan, de az ilyen liszt nem tartható el huzamosabb ideig. Az ilyen liszt is huzamosabb idei raktározás mellett könnyen megavasodik sok zsírtartalma miatt. A kukorica ugyanis 5—8 százalék zsírtartalommal bir, mig a búzában és rozsban a zsir csak 1.6 százalékot tesz ki. A kukorica zsírtartalmának túlnyomó része annak csirájában foglaltatik. Ezért már évtizedek óta a kukoricát lisztté feldolgozó malmokban oly gépek is vannak, melyekkel a csirát elkülönítik. A kuko- Lricacsira zsírtartalma 30 százalék és ebből Amerikában
