Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-13 / 11. szám
március 13. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. :vi november hó 27-én 12824. ein. szám alatt :elt rendeletemben megállapittaítak.*) Budapest, 1915. évi február hó 20. A miniszter helyett: BARTÓKY s. k., államtitkár. *) Ezen miniszteri rendeletet lapunk 1914. évi december ló 19.-én megjelent 48. számában közöltük. Használjunk jó vetőmagot ! Az Országos Gazdasági Egyesület növényterme- ési szakosztályának legutóbbi ülésében dr. Dégen Árpád rámutatott hangsúlyozottan a magbeszerzési és magkészletforrások ismertetése mellett a jó vetőmag beszerzésének mellőzhetetlenségére is. Sajnos, kivált Németország és Ausztria termésátlagaival szemben a magyarországi gazdáké vajmi csekély emelkedést mutat. A mi termésátlagaink kedvezőtlen eredményét befolyásolják ugyan egyes esztendőkben a kedvezőtlen éghajlati és még kedvezőtlenebb csapadékviszonyok is, mert hol túl sok az eső, hol tartós a perzselő szárazság, de ez alól sincs kivétel, igy például a porosz-német sik földön semmivel sem több az eső, mint a mi Alföldünkön. Ennek dacára a porosz földeken, kedvezőtlenebb években is sokkalta többet aratnak, mint a magyar gazda. A hibát tehát mi követjük el, mert nálunk a talajmivelés, de meg inkább a trágyázás megközelítőleg sem oly tökéletes, mint külföldön. A vetőmag megválasztására sem fordít a magyar gazda oly nagy figyelmet, mint a német. A nemes, jó magyar búza, a maga kiválóságával szolgáltathat csak igazán jó minőségű terméseket. Ezért hát csak ilyet használjunk vetéshez, hogy jó termést kapjunk. Persze ez csak úgy érhető el, ha a vetőmag tisztaságára is nagy gondot fordítunk. A vetőmag tisztasága az, ha 100 kg. vetőmagban az összes magmennyiség tiszta. Az ilyen tiszta mag szemét, idegen magvak, por és egyébb hulladéknemütől teljesen mentes. A nem egészen tiszta vetőmagot szitán, rostán vagy triőrön a leggondosabban kell megtisztítani. Ne csak tiszta legyen aztán a jó vetőmag, hanem nemes fajtájú, jól fejlődött és telt szemű is. Ha nem ilyen a vetőmag, jó termést ne várjunk attól. Végül a vetőmag elősorolt jó tulajdonságainak érvényesülését csakis akkor leszünk képesek elérni, ha a termőtalajt ellátjuk a legszükségesebh növényi tápláló anyagokkal. A szokásos istállótrágyázás e tápláló anyagoknak csak bizonyos részét szolgáltatja Hogy a hiányt teljesen pótolhassuk, kát. holdanként 200—250 kg. szuperfoszfátot adhatunk á kalászosoknak. A szuperfoszfát a jó vetőmag képződését is hathatósan előmozdítja. Na| gyobb terméseket szolgáltat. Végül védelmet nyújt a I rozsda elterjedése és a höütés ellen is. A mai magas búzaárak mellett a szuperfoszfát alkalmazása esetén, a műtrágyára fordított kiadás sokszorosan megtérül. A gazda igy 3—4 métermázsával több búzát termeszthet holdanként. Senkinek sem volna tehát szabad a szuperfoszfát kellő alkalmazását elmulasztani akkor, ha azt eddigelé még ki nem szórta volna. Istállótrágya hiányában egyidejűleg alkalmazott 30—40 kg. kénsavas ammóniák, homokos talajon pedig 50—80 i kg. kálisó hozzávételével a terméstöbbletet még jelentékenyebben fokozhatjuk valamennyi kalászos, de egyéb növényünknél is. Különfélék. Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedje- i nek úgy a folyó, mint a hátrálékos tagdijakat \ befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok | mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár címre ' küldeni. Katonák szabadságolása vetési munka. a. A tavaszi vetés lehető gyors elvégzésének lehetővé tételére a hadvezetőség méltányolva e kérdés nagy *em- j zetgazdasági jelentőségét, amely a katonai érdekekkel is összefügg, elrendelte, hogy a belterületen levő katonai formációknak, tartalékcsapatoknak és a lábbadozó katonák csoportjának mezőgazdaságot űző legénysége rövid szabadságot kaphat, amennyiben ezt a hadban álló sereg pótlása és más elmaradhatatlan katonai érdek megengedi. A szabadságolás legnagyobb határideje 14 nap. A szabadság megadásánál elsősorban önálló mezőgazdákat kell figyelembe venni, azután önálló mezőgazdáknak a mezőgazdaságban dolgozó hozzátartozóit és végül a mezőgazdasági munkásokat. Az 'az idő, mikorra a szabadságot megadják, a vetés munkájának idejéhez alkalmazkodik, valamint egyéb helyi viszonyokhoz. Katonák ápolási dija. Kétség merült föl aziránt, hogy a harctérről sebesülten visszaérkezett, szabadságon levő, magánápolásban álló katonák részére kiszolgáltatott gyógy- és kötszerek után fölmerült költségek
