Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-20 / 8. szám
február 20. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Különfélék. Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátrálékos tagdijakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár címre küldeni. Országos vásárok vármegyénkben. Március 3.-án Nagysomkuton ; 5.-én Erdőszádán; 8.-án Avas- újvárosban, Nagybányán; 15-ikén Avasfelsőfaluban, Mátészalkán. Csikóvásárlások a közöshadsereg részére. A miskolczi cs. és kir. 7. sz. lóavató bizottság felhívja mindazon lótenyésztőket, kiknek 1915 év tavaszán eladó 3 éves csikói lesznek, hogy azokat / évi február hó 25-ig fenti bizottságnál jelentsék be. A bejelentések a bizottság címére Miskolcz Csabai kapu 1 szám küldendők. Nem agrárius hang a közvetítésről. Mikor mi hirdetjük, hogy a közvetítés ma már túltengő s mindent rettenetesen megdrágít, agrárius elfogultsággal vádolnak bennünket. Most alkalmunk van egy éppen nem agrárius napilap közleményét citálni, hogyan történik nálunk a közvetítés: „Egy ügynök — irja a N.—a— kapott megrendelést egy fontos hadseregszükségleti cikkre; az ügynök a rendelést tovább adta egy gyári cégnek, amelynek éppen csak a cége van meg, az üzeme régóta szünetel ; a szünetelő gyár megbízott egy kereskedőt, hogy valamelyik termelőnél rendelje meg a szóbanforgó cikket és a kereskedő ezt egy magyar gyárnál meg is rendelte. A termelő gyár a cikk darabját 4 korona 50 fillérért szállította a kereskedőnek, hogy az mennyiért számította a megbízójának és ez megint az ő megbízójának, azl nem tudjuk, de tény. hogy mire a hadügyminisztériumba került a dolog, hát 50 korona volt érte ti; • tii n számítva.“ Ehhez aligha kell kommentár s ez eléggé megmagyarázza a közvetítést kizáró szövetkezeti mozgalom jogosultságát is. Falusi lányok veszedelme a fővárosban. A Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen arra a szomorú tapasztalatra jutott, hogy a háború alatt a fővárosba özönlő és munkát kereső falusi leányok közül sok jut a rendőrségen bejegyzettek közé. Kutatva ezen jelenség okát, annak nyitját abban találta, hogy a fővárosban a kisebb exisztenciák a háború okozta drágaság miatt nincsenek többé azon helyzetben, miszerint cselédet tarthassanak, a középosztály pedig, hol eddig két-három női személyzet volt, redukálta egy mindenesre, ezért a cselédkereslet alaposan megcsappant, úgy, hogy az elhelyezés nagyon meg van nehezítve. Azt is bizonyítja a tapasztalat, hogy a felkerült lányok holmi álszégyenből nem szívesen mennek vissza a faluba s ha itt maradnak, egy ideig csavarognak, azután — holmi lélekkufárok segítségével — a züllés útjára lépnek. Ez okból a fentnevezett egyesület ama kéréssel fordul a nép szociális jólétének előmozdítására alakult társadalmi szervezetekhez, miszerint saját hatáskörében hasson oda, hogy a szülők a falusi leányok kedvét a jelen háborús viszonyok alatt a városba özön- léstől elvegyék s velük megértessék, hogy inkább otthon, a harcoló férfiak munkája pótlásánál segédkezzenek erejükhöz mérten, mint a városba jövet, a saját vesztükbe rohanjanak. Hisszük, hogy ennek a figyelmeztetésnek meg lesz a kellő foganatja. Egyesületünk heremagtisztitó raktára (Szatmár Petőfi utca 19 szám Farkas Antal féle ház) minden nap d. e. 8—12, délután 2—6 óráig áll rendelkezésére gazdaközönségünknek. Bejelentések a hivatalos órák alatt egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 23. szám) intézendők. Gazdasági cselédek és munkások szerződtetése. A földmivelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltségének lapunk és fővárosi lapokban elszerződni hajlandó gazdasági munkások és cselédek jelentkezése ügyében közzétett hirdetményére az ország minden részéből munkásokat és cselédeket kereső gazdaságok oly nagy számban jelentkeztek, hogy a részükről bejelentett kereslet messze felülmúlja a kirendeltségnél nyilvántartott munkáskinálatot. Ennek folytán mindaddig, mig elszerződni hajlandó munkásokra és cselédekre vonatkozólag újabb bejelentések nem történnek, a kirendeltségnek nem áll módjában a hozzá munkaerő biztosítása céljából forduló gazdaközönség igényeit kielégíteni. Langyos vizet a tétleneknek. Télen jó arra ügyelnük, hogy a fejős tehenek ne legyenek kénytelenek hideg vizet inni. Már pedig legtöbb helyen erre semmi gond sincs, mert akármilyen kemény is az idő, a teheneket a többi barmokkal kihajtják a vályúra és megitatják a jéghideg vízzel. Hogy az ilyen jéghideg viz kártékonyán hat a barmok gyomrára, az már bizonyos, de a fejős teheneknél még más hátrányos következménye is van. Az ugyanis, amint a próbák bebizonyították, hogy langyos vízzel itatott tehenek egy negyeddel több tejet adnak, mint ha hideg vizet isznak. Ebből
