Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-25 / 52. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. december 25. sági termelésnek óriási nehézségeket okozott nemcsak azzal, hogy minden termelőanyag rendkívüli mértékben megdrágult és a fogatos és kézi-munkaerő jelentékeny része hiányzik, hanem azáltal is, hogy a gazdaságok vezetőinek nagyrésze a háborúba vonulván, az otthonmaradottak igen sokszor a tapasztalt és gyakorlati tanácsadóikat nélkülözvén, a háborús viszonyok okozta gazdálkodási nehézségek legyőzése vagy megkerülése fokozódott. Kétszeres jelentősége és haszna van tehát egy oly kipróbált és bevált vezetőnek, mint aminőnek a Köztelek Zsebnaptár két évtizedet meghaladó eddigi fennállása alatt mutatkozott. A Zsebnaptár első kötete, amely a naptári részt és a gazdasági feljegyzések számára szükséges rovatos jegyzékeket tartalmazza, az előső évek kipróbált változatlan formájában és terjedelmében jelent meg. A szakközleményeket tartalmazó második kötetben azonban sok, a háborús viszonyok által indokolt uj közlemény és útmutatás foglaltatik. így különösen a takarmányok kihasználása, a csekélyebb értékű anyagoknak a feltárás utján állattáplálásra való felhasználhatósága, az abraktakarmányok hiányának pótlása, a műtrágyázás, a háborús törv^yhozás és közigazgatás újabb rendelkezéseinek ismertetése, a gazdálkodás ösz- szes viszonyaira kiterjedő régibb kiegészített és javított ismertetések mellett a munkának értékét és használhatóságát nagy mértékben emelik. Mindkét kötet a háborús viszonyok által előidézett technikai nehézségek daczára a régi kezelhető és diszes kiadásban jelent meg. Gazdáinknak melegen ajánljuk. Beszerezhető bármely könyvkereskedésben. Különfélék. Hősök halála. II. Vilmos császár huszárezredének, a debreceni 7-es huszárezrednek egyik daliás és népszerű tisztje, alsóruttkai Ruttkay-Nedeczky Ferencz kapitány, a hadiékitményes katonai érdemkereszt tulajdonosa, 1914. október 21-én Stary-Sambornál az oroszokkal vívott harczokban százada élén hősi halált halt. A közkedveltségnek örvendett huszárkapitány halála osztatlan és mély részvétet keltett bajtársai körében és Debreczen város társadalmában. Bajtársai a harcztéren, a stroanai temető kápolnája mellett temették el és sírját kegyelettel ápolták. Hitvese a napokban elzarándokolt férje nyughelyéhez és elszáltitfatta a holttestét, hogy hazai földben aludhassa dicsőséges álmát. A daliás hős holttestét a szatmármegyei Kocsordon december 11-ép a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Temetésén ezrede is képviseltette magát; több bajtérsa és századának több altisztje volt jelen a szomorú aktuson. A gazdák igazságosabb eljárást kérnek a iórekvirálásnál. A hadsereg rekvirálással biztosítja nagyarányú lcszükségletét, minek folytán birtokosaink igen sok helyen igaerö nélkül maradnak. Gazdáink teljes belátással viselik el ezt a terhet is, bár úgy a pótlás, mint pedig a kevésbé megmunkálható, vagy vetet- len föld súlyos anyagi áldozatot jelent rájuk nézve. A rekvirálás miatt nem is panaszkodnak tehát, de már azt mind több oldalról halljuk, hogy az eljárást igazságosabbá kell tenni. Nevezetesen főleg az ellen merül fel kifogás, hogy a kis- és középbirtokosoktól válogatás nélkül elviszik a lovakat. Ezzel szemben véleményünk szerint az lenne helyes és igazságos eljárás, ha a rekvirálás a vemhes kanczákra és lenyésztésre alkalmas csődörökre nem terjedne ki, viszont a tenyésztésre nem alkalmas lovak mindenkitől és kivétel nélkül rekvirálandók volnának. Ilymódon nemcsak a gazdák, illetve lótenyésztési érdekek volnának hathatósabban megvédve, hanem a hadsereg is könnyebben jutna kiváló anyaghoz. Egyesületünk heremagtisztitó raktára Szat- már, Petőfi-utca 19. számú ház (Farkas Antal dr. ügyvéd tulajdona) pincehelyiségeiben. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Deáktér 23. városi bérpalota) intézendők. A Bojdisz-féie vetési mód. Torontál ésKrassó- Szörénymegyékben egy uj vetési mód van terjedőben, amelynek előnye, hogy sokkalta kevesebb vetőmagot igényel az eddigi vetésmódnál, s ennek dacára kétszerte nagyobb termést ad. Bojdisz Miklós karátsonyifalvi plébános létes tette ezen vetési rendszert, mely abból áll, hogy saját mega által konstruált vetőgép segélyével, 15-20 cm. sortávolságra a vetőgép által mélyített barázdákba a vetőmagot a gép szemenkint rakja le, s igy csupán 10—15 kg-ot vet k. holdanként. A mag kikelése után két héttel hengerezi a vetést, újabb két hét elteltével megboronálja azt. A hengerezés és boronálás által a barázdák befedetnek, maga a növényke feltöltetik, s ezáltal njabb gyökérképződésre serkentetik, a dusabb gyökérzet pedig — jól megtrágyázott földben — biztositéka a nagyobb termésnek. Épen ezért feltétele ezen vetési módnak, hogy az elvetendő terület legalább 200 kg- sznperfoszfáttal legyen megtrágyázva. Úgy látszik, hogy a Bojdisz-féle vetési rendszernek nagy jövője van, s arra hivatott, hogy termésátlagainknak múlhatatlanul szükséges fokozása körül nagy szerepet játszón. A nitrogéntrágyák szerepe a többtermelés szempontjából. Nagyon érdekes előadást tartott SIG- MOND ELEK dr. műegyetemi tanár a Köztelken a nitrogén tartalmú trágyák jövő szerepéről Magyarország mezőgazdasága terén. Azért időszerű most e kérdés megvitatása, mert alacsony termésátlagaink egyik oka már a háború előtt is talajunk nitrogén szegénységében volt feltalálható, most gedig a háború közben állatállományunk, s ezzel kapcsolatban az istállótrágya termelés talán felényire is leapadt, s ennek folytán talajaink nitrogén tartalma még inkább csökken, s ha csak mester
