Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-13 / 46. szám

november 13.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

álpolitikus is, behatóan foglalkozott a kivándorlásban jelentkező nemzeti válsággal, nagy bizalommal tekint a kivándoroltak legújabb mozgalma elé. „Hiteles adatok vannak — úgymond — arra, hogy az amerikai gyárakból sok magyar önként kilépett. És keresett más foglalkozást, ha kapott. S inkább nélkülözött, mintsem része legyen a nemzetgyilkolásban. De öntudatosabban. szervezettebben mozdult meg az amerikai magyarság, mikor az amerikai magyar szövetség főtiszti kara még július 11-én Pitsburgban, tekintélyes számban gyűlésre jött össze. E szövetségnek 8000 rendes fizető tagja van. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy a világháborút jelző béketárgyalások megkezdése idején az amerikai magyarságot egy monstre-nemzetgyülésre hívja össze. Erre a gyűlésre meghívják az amerikai magyarság minden alkotóelemét. A hatalmas, a történelmi gyűlés célja az, hogy az amerikai magyar szövetség a hazavándorló magyarokat, akiktől — úgymond a határozat — Magyarország a háború befejezése után az ország újjáépítését várja — politikai és szociológiai tekintetben programmal lássa el. A nagy nemzetgyűlés előkészítése gyanánt az amerikai magyar szövetség a magyar politikai élet nevezetes férfiait véleményadásra kéri föl. Ezektől a férfiaktól kér a szövetség véleményt arra nézve, hogy milyen programmal menjenek haza az amerikai magyarok és hogy mit várhat az amerikai ma- gyaiság otthon? Nemrég József királyi herceg a magyar katonákról szólván, azt a magyar szívhez, lélekhez méltó nyilatkozatot tette, hogy mindent el kell követni, hegy az amerikai magyarok visszajöhessenek. — Nincs is benne kétség, hogy a kormányzat legalább is gondolt már e nagy nemzeti kérdésre. Abban sincs kétség, hogy a nemzet lelkében, mikor büszke gyász- szál kezdette látni, mint ritkul a magyarság sora győzelmes harcainkban vagy pusztító védekezésünkben, lelkében odaszállt, ahol a tengeren túl annyi magyar sóhaja száll felénk. Itt van tehát az idő arra, hogy mi ijthonlévök is megmozduljunk és e nagy kérdéssel foglalkozzunk. E kérdés nemcsak a kormányzat körébe tartozik, e kérdés az egész nemzeté. Éppen ezért e kérdést a nemzet leikébe, érdeklődésébe, tevékenységébe kell mielőbb belevinni."

Ne küldjünk postai csomagokban könnyén romló élelmiszereket. A mostani közlekedési viszo nyok mellett a postai csomagok szállítása is hosszabb ideig tart s még a Budapestre szólók is legfeljebb a feladást követő negyedik napon juthatnak a címzett kezeihez. Figyelmezteti tehát a postaigazgatóság a közönséget, hogy a hidegebb idő beálltáig postai csomagokban könnyen romló élelmiszereket, főleg pedig hus- nemüeket ne helyezzen el, mert azok a több napig tartó szállítás alatt megromlanak, a posta pedig a megromlott tartalomért kártérítést nem ad.

Az idei dohánytermés beváltása. A dohányjövedéki központi igazgatóság rendelkezése szerint az

idei dohánybeváltás ez évi december 13-ika és 1916 február 29-ike között fog végbemenni. A hat felügyelőség körzetében harminchét állomáson lesz a beváltás, a beváltást a dohánybeváltó hivatali személyzet háborús megapadása következtében több helyen maga a hivatalfőnök fogja végezni s ebben a beváltási ciklusban kevesebb beváltó-bizottság fog működni, mert a termelési terület csökkenése következtében kevesebb a beváltandó dohány. A pénzügyminiszter az 1913—15. évekre kiadott dohánybeváltási árhirdetmény érvényességét az 1916. termelési évre azzal a módosítással terjesztette ki, hogy a beszállított dohány beváltási ára fejében kijáró pénzösszegen felül ennek tiz százalékát árpótlék gyanánt engedélyezte.

Haszonbérietek szabályozása. A m. kir, minisztérium a haszonbérlőtől mivelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában kibocsátott rendeletnek hatályát az 1915. év őszével kezdődő gazdasági évre kiterjeszti. Ha a haszonbérbeadó a bérleményt már az 1914—1915. gazdasági év folyamán birtokába visz- szavette, ő az 1915—1916 gazdasági évben is az idézett rendelet szabályainak megfelelően a bérlemény birtokában marad. Ha azonban az idézett rendelet 1. §-ában megjelölt körülmények már nem állanak fenn, a haszon- bérbeadó a haszonbérlő kívánságára a bérleményt a haszonbérlő birtokába visszabocsátani köteles.’A haszonbérlő ezt csak úgy kívánhatja, ha a haszonbérbeadónak megtéríti azokat a költségeket, amelyeket az az 1915^—1916 gazdasági évi termelés céljából a bérleményre fordított. A haszonbérlő a bérleménynek birtokába bocsátása iránti igényét az idézett rendelet 2. §-ának megfelelően azott megjelölt közigazgatási hatóság előtt 1915. évi november hó 15. napjáig érvényesítheti. Az a körülmény, hogy a haszonbérlő az előbbi bekezdés alapján a bérleményt birtokába visszavette, nem zárja ki, hogy a haszonbérbeadó az ingatlant újból visszavegye, ha az a haszonbérlő kezén újból kellő megnövelés nélkül maradna.

Az őszi bükköny és az őszi borsó termesztése. Az oly hasznos és értékes nitrogéntrágyák hiánya miatt igen nagy jelentősége van annak, ha a nitrogént szolgáltató növények sorából az őszi bükköny és őszi borsó termesztésére valamivel nagyobb gondot fordítunk, kivált az országnak enyhébb fekvésű olyan tájain, ahol keményebb telek idején is a növényzet elég jól áttelelhet. Persze zordabb fekvésű helyeken, ha nem enyhe a tél országszerte, úgy mindkét termék vetése kockázattal járhat annyival is inkább, mert éppen a bükköny az igen érzékeny növények közé sorozható. Takarmányul mind a bükkönyt, mind pedig a borsót őszi árpával vetik 25—30 százalék magkeverés arányában. Holdanként 80—110 kg. keverék elegendő. Rozsot, bük- j könyt, borsót 1—3 rész arányban is kevernek azért, &

; vetnek el, mert a bokrosodó őszi borsó mintegy védi a nálánál kényesebb bükkönyt. Akár árpával, akár pe-