Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-06 / 45. szám

ß-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA november 6. Különfélék. Országos vásárok vármegyénkben. November hó 8-ikán Nagykárolyban; 9-ikén Sza- moskrassón; 10.-én Nagysomkuton; 11.-én Királydaró- eon ; 12.-én Erdőszádán; 15.-én Mátészalkán és Nagy­bányán; 19.-én Csengeren: 22.-én Misztótfaluban és Szatmár-Németiben; 29.-én Krasznabélteken. Termőnövényeink ezidei gondozása. A kalá­szosokon és a burgonyán kivül igen nagy jelentősége van ezidén a tengeri és a hüvelyesek termesztésének. E növények termesztésénél elsősorban arra ügyeljünk, hogy legalább is 180—200 kg. szuperíoszfáttal gazda­gított földbe kerüljenek azok, ezenfelül pedig a tenge­rinél arra is vigyázzunk, hogy földje el ne gyomosod- jon. Mindig a jól megszáradt földet kell a tengerinél is megkapálnunk. A cső termésen kivül a tengerinek meg van az az előnye, hogy szárát, de csövek csutkája is takarmányt ad, a mit a nem szűnő takarmánydrágaság mellett kellően felhasználhatunk. Hüvelyesek sorából a bab, a borsó és a lencse is nagyon keresett áru lesz. Ajánlatos, hogy a babot egymagában is és csak egy fajtát ültessünk, tehát ne keverjünk össze több félét. A borsőtermelést azért sem szabad elhanyagolni, mert a mai élelemszük világban már junius végére keresett és jó áru tápszer anyagot szolgáltat. Megmunkálása nem sok dolgot ád, mint nitrogéngyüjtő növény pedig a ta­lajt is javítja. Végül a kerteket, üres telkeket és felha­gyott szőlőket is növeljük meg alkalmas termékek be­ültetésével, hogy igy az élelmiszükség állapotain min­den kitelhető erővel segíteni tudjunk. Termeljünk kölest és pohánkát. Az élelmi — és a takarmánycikkek minél bőségesebb mennyiségére soha oly nagy szüksége nem volt Magyarországnak, mint a jelen háborús esztendőben, amikor termőfölde­inket kettős termeléssel is kell használnunk, a mi ab­ból áll, hogy a főtermény felszabadulása után a hala­déktalanul felszántott tarlót ismét bevetjük. Legalkalma­sabb növények e célra, a köles meg a pohánka. Egyes külföldi kölesek, mint a szibériai, vagy a japán köles is beváltak ugyan nálunk; de emberi táplálékul, liszt és dara céljaira, színük és izüknél fogva kevésbé alkal­masak. Azonkívül a nálunk honos köles és pohánka­féléknek meg van az a jó tulajdonságuk, hogy az or­szág legzordabb vidékein is jól teremnek. Leginkább zabos és szöszösbükköny, biborhere, korai csalamádé korai burgonya, esetleg őszi kalászos után vetjük. Rit­kább vetésben jobb termést adnak mint az elbokrosodó sűrűben. Kát. holdanként jó magból 30 liter kölest ve­tünk. Kedvező időben még a nyár derekán elvetett kö­les is megérik. Legajánlatosabb nyomban kaszálás vagy aratás után szántani, s a talajt apróra előkészíteni és megázott talajba elvetni. Rendkívül fontos dolog a tarló azonnali felszántása, s ismételt fogasolása, s ha valahol nem sikerül a köles vagy pohánka vetés, annak legtöbb­ször azaz oka, hogy a tarló sokáig feküdt szántatlanul. Rendkívül kedvezően befolyásolja a terméshozamot a kettős termelésnél a talaj műtrágyázása, a mit annyival kevésbé szabad elmulasztani, mert a köles vagy po­hánka Után a legtöbbször őszi kalászos következik, a mely csak úgy adhat jó termést, ha előveteménye erős műtrágyázást kapott, különben az előző két termés annyira kimeríti a talajt, hogy az utánuk következő ka­lászos már nem adhat kielégítő termést. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület növénytermelési szakosz­tályának legutóbbi ülésén Kerpely Kálmán gazd. akadé­miai igazgató ismertette e téren végzett kísérleteit, ame­lyekből megtudjuk, hogy a pohánka k. holdanként 200—250 kg. káliszuperfoszfátot, a köles pedig 200 kg. szuperfoszfátot kap vetőszántáskor, s minden esetben rendkívül meghálálja ezt a trágyázást bőséges termés­eredményekkel. Motoros talajmivelő gépek előnyös fizetési fel­tételek mellett beszerezhetők Dénes B. betéttársaságnál (Budapest, Vi. Vilmos császar-ut 61.) Hadmeníes, kis családu józan életű, gyakorlott gazdát, esetleg ispánt keres Péterffy Imre kakszentmár- toni gazdaságába. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egyl. titkár. Szerkesztő: Riszdorfer Imre. Lapkiadó és kiadóhivatali főnök: Szász Ferencz. Börvely (Szatmármegye) vasútállomás mel­letti gyártelepünket legközelebb üzembe helyezzük, valamint iparvasutunkon, amely a lápi csatorna mellett haladva gyártelepünkbe csatlakozik, az áruforgalmat megindítjuk. Vállalatunk nyersburgonyából főzés, szá­ntás és őrlés utján burgonyapeiyheí, darát és lisztet fog előállítani. Nyersburgonya szükségletünk bevá­sárlását megkezdtük és ajánlatokat: a mennyi­ség, minőség és keményitőtartalom megjelölé­sével szivesen fogadunk. ■1 BUHBOKYH BÉSZüÉfflfTÖHSasáB. Ügyvezető igazgató: BÁROOS OSZKÁR. (Laliik: flagykároly, Gróf Károlyi IsluáiHitca 7.) »Esz&kkeieti Könyvay.omda« Szaimár.

Next

/
Thumbnails
Contents