Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-09 / 41. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 9.' Értesülésünk szerint nevezetesen az intézet igazgatósága Teleszky János pénzügyminiszter elnöklete alatt folyó hó 1-én tartott igazgatósági ülésében kimondotta, hogy kellő fedezetet nyújtó birtokokra hadikötvények- legalább 50.000 koronás tételekben és szabad darabokban való jegyezhetése céljából oly jelzáloghiteleket nyújt, melyek a földbirtokos részéről tiz év alatt egyenlő évi részletekben fizetendők vissza, de ezen időn belül is stornó nélkül bármikor visszafizethetők. A kölcsön kamatterhe azonos a kötvények tényleges kamatjövedelmével; e mellett a Magyar Földhitel- 1 intézetek Országos Szövetsége a kölcsönigénylőket még mindennemű költségtől is mentesiti, a mennyiben a kölcsönök lebonyolításával járó mindennemű kiadást, bélyegeket és kincstári illetéket sajátjából viseli, a kötvényjegyzéseknél pedig ügyfeleinek azt a legnagyobb jutalékot is megtéríti, a melyet a hivatalos aláírási helyek engedélyeznek. A jegyzett kötvényeket a teljesített résztörlesztések arányában fogják kiadni a tulajdonosnak, de addig is az intézet ezeket díjmentesen kezeli. A birtokra adandó és jegyzésre fordítandó kölcsön nagyságának megállapításánál az intézet figyelemmel lesz arra, hogy a kölcsönök résztörlesztési összege a földbirtok évi jövedelmének megtakarításából fedeztessék és igy tulajdonképpen a földbirtok tőkeértékének igénybevétele nélkül rentábilis uj tőkegyűjtésre is óhajt alkalmat szolgáltatni. Ezek után most már jogos lehet az a várakozás, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének elhatározása sok oly jegyzést fog a hadicéloknak megnyerni, a melyek különben elmaradnának és igy hathatósan elő fogja segíteni a harmadik hadikölcsön- nek sikerét. A birói illetékességről. A magyar kir. földmivelésügyi minister 123711 — 1915. XII. 2. szám alatt valamennyi vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez az alábbi rendeletet intézte, melyet mint közérdekűt közlünk. A polgári perrendtartásról szóló 1911. I. t.-c. a birói illetékességre vonatkozó általános szabályként oly- kép rendelkezik, hogy az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, | amelyekre nézve más bíróság illetékessége megállapítva nincsen. E mellett az általános illetékesség mellett a perrendtartás még egyéb, úgynevezett különös illetékességi okokat is ismer, amelyeknek egyike az alperes alávetésén alapuló illetékesség. A törvény 15. §-a szerint ugyanis olyan vagyoni perekben, amelyekre nézve a törvény kizárólagos illetékességet meg nem állapit, az a biróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát. Erre való tekintettel — értesülésem szerint — j egyes biztositó társaságok oly nyilatkozat aláírására ! hívják fel a feleket, amely szerint a fél beleegyezését : adja ahhoz, hogy a biztosítási ügyletből folyólag ellene indítható perek a biztositó társaságnak vagy ügynökségnek székhelyére illetékes biróság előtt legyenek folyamatba tehetők. Ezen nyilatkozat kiállítását értesülésem szerini egyes biztositó társaságok feleiktől oly szövegű körlevéllel kérik, amely körlevél a fél félrevezetésére alkalmas s azt a látszatot kelti, mintha a polgári perrendtartásról szóló törvénycikk rendelkezése folytán az ily nyilatkozat kiállítása kötelező lenne. Felhívom a felügyelőséget, hogy kisérje figyelemmel, hogy működése területén is kaptak-e egyes gazdák ily felhívásokat és adandó alkalommal világosítsa fel a feleket arról, hogy az ily nyilatkozatok kiállítását a polgári perrendtartás nem kívánja s azoknak kiállítása, illetve a biztositó társaság székhelyén, vagy ügynökségének székhelyén levő biróság illetékességének elfogadása csak a társaság és nem a biztositó félnek áll érdekében. Budapest, 1915. szeptember 1. Ghillány sk. Különfélék. Hivatalos órák egyesületünk titkári hivatalában f. évi október hó 1-től hétköznapokon d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig. Országos vásárok vármegyénkben. Október hó 11.-én Szinérváralján; 15.-én Csengerben; 19.-én Érendréden; 25.-én Avasujvárosban és Nagypaládon. November 2.-án Aranyosmegyesen; 5.-én Magyarberkeszen; 8.-án Nagykárolyban; 9.-én Sza- moskrassón; 10.-én Nagysomkuton; 11.-én Királydaró- con; 12.-én Erdőszádán; 15.-én Mátészalkán és Nagybányán; 19.-én Csengeren: 22.-én Misztótfaluban és Szatmár-Németiben; 29.-én Krasznabélteken. 43—50 éves mezőgazdasággal foglalkozók felmentése. Lapunk 39. számában részletesen közöltük az eljárást, hogy gazdáink mi módon kérhetik a besoro- rozott 43—50 éves mezőgazdasággal foglalkozók felmentését; most felhívjuk a kérvények mielőbbi beterjesztésére, nehogy a késedelmezés következtében a kedvezménytől elessenek. Mezőgazdasági népiskolák szervezése. A világháború által a magyar nemzet gazdaságában okozott károk pótlásának, a gazdasági restituciónak elkészítésével a közoktatásügyi miniszter már most óhajt foglalkozni, hogy a leszerelés után népünk gazdasági kultúrájának emelése terén is az alkotó és szervező munka haladéktalanul megkezdődhessék. E végből fokozottabb mértékben kívánja felkarolni az önálló mezőgazdasági népiskolákat, a melyek az észszerű gazdálkodás elveinek a kisgazdák körében való megismertetésére, a többtermelés fokozására és az ismétlő tanköteles korban le-
