Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-30 / 5. szám
VII. évfolyam. Szatmár, 1915. jantiár 30. J I 5. szfm. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. , A SZATMAR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET JHv ATALOS LAPJA.'' A SZATMÁRMEGYEl LÓVERSENY-EGYÉET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ara : fiáy évre ....... 6 kortina. fél évre ....... 3 * Negyed évre ........................P50 „ A Siatrnármepyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdljillctmtny ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdouos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: kéziratokat nem küldünk viasza. Interurbán-telefon 217. sz. Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátralékos tagdijakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár címre küldeni. Követésre méltó példa. (R.) A háború hatása — természetesen — megélhetésünk minden terén, minden lépésünknél érezhető. Nincs gazdasági és társadalmi életünknek egy megnyilvánulása sem, a hol a háborút ne éreznők, azonban senkit sem érint oly közelről, mint éppen a gazdát, mivel kézi és igás ereje annyira csökkent, hogy a helyzet itt-ott már már veszedelmes kezd lenni. Ezzel ellentétben az igaz, hogy a gazdának most jó alkalma lenne terményeit a fo- i gyasztás aránytalan növekedése mellett jobban i értékesíteni, sajnos azonban Szatmár vármegyé- í ben ez a háború gazdaközönségünket a lehető ; legrosszabb időben érte. Aratásunk már 3 éve ! nem volt, állatállományunk a gyakrabban fellé- * pett járványos betegségek következtében hanem is csökkent jelentékenyebben, de mindenesetre nem fejlődött, minőségben pedig határozottan gyengült, igy tehát gazdáinknak hiába van meg a kedvező értékesítésre az alkalom, nincs készlete, nincs mit eladnia, sőt — a mi a legsúlyosabb — a pénzhiány és kedvezőtlen vasúti forgalom ' miatt még a legszükségesebbeknek beszerzése is úgyszólván lehetetlen. A kormány felelőssége teljes tudatában segítő kezével elmegy addig a határig, a mig me- i hét a magasabb állami érdek veszélyeztetése nélkül, azonban mindent onnan várni nem szabad, különösen pedig ma, a mikor igazságos háborúnk sikere mindnyájunknak legközvetle- • nebb érdeke. A gazda is barátkozzék meg azzal a soha meg nem cáfolható igazsággal: segíts magadon •. s akkor az Isten is megsegít. Igaz, hogy erre azt lehet a mai nehéz gaz- • dasági viszonyok mellett válaszolni, hogy az önsegítés csak akkor lehetséges, ha van hozzá bi- • zonyos, bárminő csekély tartalék készlet, de ott a hol semmi sincs, a legnagyobb igyekezet, a legerősebb akarat is hiába való. Ez tökéletesen úgy van s ezt aláírjuk, azon- * ban nem szabad elfelednünk, hogy gazdáink között vannak egyesek, kik'kedvezőbb anyagi viszonyok között lévén még mindig segítségére siethetnek gazdatársaiknak. Ily nehéz helyzetben lehet megismerni a gazdát is, ily körülmények között győződhetünk meg arról, hogy kik azok, a kik tudatában vannak, hogy a nagy birtok, a nagy vagyon nem-
