Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-23 / 4. szám

január 23.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

fát műtrágyával biztosítani. A tavaszi rozs termése sokkal bizonytalanabb és kevesebbet ér, mint a búzáé, ezért az őszi vetések pótlására kevésbé alkalmas. Ellenben igen alkalmas az elmaradt őszi vetések pótlására a tavaszi árpa, amely tekintélyes terméseket adhat és a háborús világban, mint tudjuk, elsőrangú kenyértermény. Figyelmet érdemel még a köles is, amelynek kásája békében is kedvelt eledel, nemkülönben alkalmas fiatal baromfiak nevelésére és igy közvetve szintén emberi táplálékul szolgál. A köles természetének előnyös oldala, hogy azt nem kell, sőt nem is szabad korán vetni és igy a földet alája tavasszal is kellőképen elő- , készíthetjük. A köles különben is igénytelen növény, amely tavaszi szántásban is jól sikerül és a friss trágya iránt különösen hálás. A vetőmagkeszleteket már most I le kellene foglalni. A. kölesvetésnek egyik előnye az is, hogy apró magjából nem kell sok a vetéshez.

A tavaszi gabonamagvak mellett különös figyelmet érdemelnek a hüvelyesek E/.ek közül a lencse termesztése egyes kedvező vidékekre korlátozódik, a paszulyt és borsót azonban az országnak csaknem egész területén sikerrel lehet termeszteni. Ahol a pa- szuly biztosan meg nem érik, zöld főzeléket adó hüvelyeiért ott is érdemes termeszteni. Egyáltalában e két hüvelyes féleségeit két csoportba oszthatjuk. Egyes fé- j leségeket teljesen érett, száraz inagvaik kedvvéért termesztünk, másokat ellenben zöld hüvelyeikért, illetve magvaikért. A mai viszonyok között mindegyiknek termesztésével tanácsos lesz a szántóföldön is megpióbál- kozni. A zö d főzelékek, úgy a bab, mint a borsó, rendkívül kapósak lesznek a városok közelében, különösen pedig a sebesült és beteg katonákkal telt kórházakban. Ez utóbbiaknak ellátása különösen hazafias kötelességünkké teszi, hogy ezeknek és más zöld főzelékeknek termesztéséről minél kiterjedtebb mértékben gondoskodjunk. A vetőmag beszerzését illetőleg tanácsos lese a Magtenyésztö Részvénytársasághoz fordulni, amely a monori telepén fölhalmozott készleteket, amelyeket rendes körülmények között a külföldön, Angliában, Észak-Amerikában szokott értékesíteni, a jelen viszonyok között kénytalen lesz hazai földön értékesíteni. Jó lesz a készletek lefoglalásával nem késlekedni, mert különben az élelmes németek alighanem megelőznek.

(Folytatjuk.)

Különfélék.

Egyesületünk heremagtisztitó raktára (Szat- már Petőfi utca 19 szám Farkas Antal féle ház) minden nap d. e. 8—12, délután 2—6 óráig áll rendelkezésére gazdaközönségünknek. Bejelentések a hivatalos órák alatt egyesületünk

Gyászhir.

titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 23. szám) intézendők.

Tömeges királyi kitüntetés. A napokban Ő császári és apostoli királyi Felsége az alábbi legfelsőbb parancsiratot méltóztató.t legkegyelmesebben kiadni: „A mostani háborúban a nem tényleges állományú tisztek derék viselkedése arra az elhatározásra indítót», hogy m gparancsoljam, hogy mindazok a nem tényleges állományú tisztek, katonai, haditengerészeti és honvédlelkészek és hivatalnokok, akik 1908. december 2-ával tisztekké (hivatalnokokká) már kinevezve voltak, és a mostani hadjáratban résztvesznek, a katonai jubileumi keresztet megkapják. Kelt Wienben, 1914. évi december 31-én. Ferencz ózsef s. k.

Megrendítő az a csapás, melyet a sors Miklóssy Gyula földbirtokos, egyesületünk agilis tagjának osztályrészéül juttatott. A derék magyar családapának harmadik derék fia halt hősi halált az északi harctéren. Most értesülünk ugyanis, hogy Mikióssy Sándor dr., a cs. és kir. 32. gyalogezred zászlósa, a 11. oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosa, ügyvédjelölt életének 27. évében az oroszlengyelországi harctéren királyáért, hazájáért vitézül küzdve elesett. Bajtársai a nagybereznai temetőben helyezték örök nyugalomra. Igaz, őszinte részvéttel osztozunk a kiterjedt csal td mély gyászában s vigasztalja az elhunyt vitézek rokonságát az a szent meggyőződés, hogy az annyi hős vérevei öntözött rögből fog imádott hazánk dicső szabadsága kisarjadzani s igy az ő mártír haláluk a magyar föld jövendő boldogulásának megalapozói. A három hősi halált halt Miklóssynak emléke örökké élni fog közöttünk.

A „Gazdaszövetség“ jubileuma. A Magyar Gazdaszövetség hivatalos lapja, a „Gazdaszövetség", most töltötte be fennállásának negyedszázados évfordulóját. A lapot huszonöt évvel ezelőtt dr. Bernát István alapította „Szövetkezés“ címmel, aki mint a Gazda- szövetség igazgatója, ma is főszerkesztője a szövetkezetek és gazdakörök hivatalos lapjának. A felelős szerkesztő ez idő szerint Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára. A lapot ezelőtt negyedszázaddal a szövetkezeti és agrárpolitikai eszmék népszerűsítésére alapították, ez volt tulajdonképpen a magyar szövetkezeti mozgalom bölcsője. A „Gazdaszövetség“ előbb „Szövetkezés“ agitáctójára a szövetkezeti törvényalkotások egész serege jött létre és ennek az újságnak is szerepe volt abban, hogy az országban immár tekintélyesnek mondható gazdaközvélemény alakult ki. A negyed- százados évfordulóról a Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmányi ülésén Darányi Ignác elnök emlékezett meg meleg szavakkal s ez alkalommal az igazgatóválasztmány szívélyes ünneplésben részesítette dr. Bernát Istvánt és Meskó Pált.

Országos vásárok vármegyénkben január 25-én* Mátészalkán; — Február 1.-én Nagykárolyban; 2.-án