Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-07 / 32. szám
VII. évfolyam. Szatmár, 1815. augusztus 7. szám. AZ ÉSZAKKELET A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, Armegyei szövetkezetek szövetségének hivatalos közlöny. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: évre . Fél évre . Negyed évre 6 korona. 3 , 1-50 , A Szalmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijllletmény ellenében díjmentesen kapják. A Szaíniámegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezériő bizottság: Böszörményi Emil dr. Baftha Kálmán Domahidy István Chólnofty Imre Pethő György. Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oidaiáá érintő közlemények, hirdetések és pénze* küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Zavarok a közélelmezésben. A közélelmezésben ennek az országnak a bőven termő földjén mindenkor voltak, a háború csak kiélesiteíte, megsulyozta a bajokat, a melyekkel állandóan küzdött a fogyasztó és termelő egyaránt. Ma csak az a különbség, hogy meg tudjuk vonni a határokat, a melyek ezeket a zavarokat felosztják természetesekre és mesterségesekre, a háború előtt a zavarok csak mesterségesek voltak, mert még a legsivárabb esztendő is termett annyit, hogy a szabályszerű fogyasztás kielégíthető volt. Ma fel van csi- gázva a fogyasztás, megfordult annak a megszokott rendje és igy — miután a termelőmunkából is hiányzik jó egymillió erős munkás kéz és megszámlálhatlak a termelő munkában se- ! gitő állati munkaerő, egészen természetes, hogy felfokozódtak azok a zavarok, melyeken emberi erővel,, gondos előrelátással segíteni nem tudónk. Az immár tagadhatatlan hushiány teljesen felforgatta a falu életrendjét, ne csodálkozzunk, hogy elmarad a városok élelmezéséből, vagy legalább is megcsökken a tojás és a baromfi, mert ez most ott fogy el, a hol megtermett, ezelőtt pedig jött a városba és érette ment vissza a pénz: a parasztasszony ősi keresete, a miből beszerezte a húst és a ruházkodását, még sokszor a ládafiába is tett belőle. A kik alaposan ismerik a mostani termelési viszonyokat, nyugodt lelkiismerettel állapítják meg, hogy adott ennek az országnak a Gondviselés ebben az esztendőben mégis mindenből annyit, hogy a fogyasztás némileg mérsékelt igényei túlságos áremelkedések nélkül ki volnának elégíthetők, ha a termelő közvetlen érintkezhetnék a fogyasztóval és voln^ éber, erős gazdasági és szociális érzékkel megáldott közigazgatás, a mely a mesterségesen ápolt, gyarapitott közélelmezési zavaroknak végét tudná vetni a háborúban egészen természetes, megalkuvást nem tűrő hatalmi szóval, erélyes, kíméletet nem ismerő végrehajtással. A minek annál inkább helye volna, mert mindenki jól tudja és bele is nyugszik, hogy a háború idejében le kell szállni a paragrafusok magas paripájáról. A mesterségesen fokozott zavarok a közélelmezésben főleg abból származnak, hogy a termelők és a fogyasztók sem a békés időkben, sem a háború korszakában soha közvet- ! lenül nem éritkezhetnek egymással. Ezt követelték immár évtizedek óta a termelők és fogyasztók, de ennek a két legnagyobb nemzeti tagozatnak, a mely tnlajdonképen magában foglalja az egész nemzetet, mert ebben még a kereskedők is benne vannak, sem kérése, sem követelése meg nem hallgattatott. Álhumanizmusból, ferdén magyarázott szociális theóriák- ból mindig hatalmasabb, többet nyomó volt a közvetítők érdeke, a mi igenis figyelembe veendő, mindaddig, mig ez a közvetítés nem felesleges és nem mutatkozik törvénytelen adózásnak, a mit a termelő az áraknak megcsök- kentésével, a fogyasztó pedig az áraknak uzsora- szerű felhajtásával fizet meg. A közigazgatás pedig ölbe tett kézzel nézi az anyagi erőknek ezt a morzsolását, gondolkodván akképen, hogy mindegy akárki fizeti az adót, csak fizesse és