Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-10 / 28. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. t E kimutatás adatai szerint, a hazai szuperfoszfát gyártás meglehetősen lépést tartott a fogyasztás emelkedésével. Gyulay Károly A cséplési eredmények kötelező bejelentése. A kormány a cséplési eredmények kötelező bejelentéséről az alábbi rendeletet adta ki: 1. §• Mindazok, akik benzinnel, petróleummal, villamos vagy más motorikus erővel hajtott cséplőgéppel, gőzcséplőgéppel, vagy járgányos cséplőgéppel a maguk vagy más részére az 1915. évi termésből búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot csépelnek, kötelesek az általuk végzett cséplésekről községenkint és gabonanemenként pontos feljegyzéseket vezetni és az általuk elcsépelt búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabmennyiségeket a cséplés helyének községi elöljáróságánál (városokban a polgármesternél) a jelen rendelet értelmében bejelenteni. A bejelentést megtenni elsősorban a cséplőgép birtokosa és ha a cséplőgép bérbe van adva, a bérlő köteles. Ha a birtokos vagy a bérlő a cséplőgépet nem maga kezeli, a gép kezelője a bejelentésre kötelezett. 2. 3. Az ugyanegy községben végzett cséplések eredményét a bejelentésre kötelezett köteles hetenkint és pedig minden vasárnap — ha pedig a cséplést az illető községben hétközben befejezte, a befejezést követő napon a községi elöljáróságnál bejelenteni. A bejelentéseket a községi elöljáróságoknál kapható, egy hétre (vasárnap—szombat) szóló bejelentőlapokon kell megtenni. A cséplés eredményét azonban naponkint kell a cséplés befejeztével az 1. §. szerint vezetett feljegyzések alapján a bejelentőlap megfelelő rovataiba bevezetni. A községi elöljáróság a bejelentőlap beszolgáltatását a bejelentőlaphoz tartozó szelvényen tanúsítja. A bejelentés alapjául szolgáló feljegyzéseket (1. §.) a bejelentésre kötelezett köteles a helyszíni ellenőrzés céljára megőrizni. 3. §. A községi elöljáróságok kötelesek a jelen rendelet életbelépésétől számított egy héten belül a községük területén állandóan lakó cséplőgéptulajdonosek, cséplőgépbérlők és cséplőgépkezelők névjegyzékét a m. kir. központi statisztikai hivatalnak (Budapest, II., Heltai Ferenc-utca 5—7. sz.) megküldeni. Ha ennek a névjegyzéknek megküldése a jelen rendelet életbelépése előtt már megtörtént, a névjegyzéket nem kell újból megküldeni. 4- §• A községi elöljáróságok kötelesek a m, kir. központi statisztikai hivatal által e célra megküldött bejelentő-lapokat a bejelentésre kötelezettek között haladéktalanul szétosztani, azokat a bejelentés kötelezettségére kioktatni, a bejelentőlapok pontos beszolgáltatását ellenőrizni és szorgalmazni, a bejelentő-lapok beszolgáltatását pedig a bejelentővel szemben a bejelentő-lap szelvényén elismerni. A községi elöljáróságok a m. kir. központi statisztikai hivatal felszólítására kötelesek a hivatalt tájékoztatni arra nézve, hogy területükön kézi erővel hajtott cséplőgépen vagy kézzel, vagy nyomtatással mekkora terület termése csépeltetett. 5. §. A bejelentő-lapokat a községi elöljáróságok fegyelmi felelősség terhe alatt szigorúan bizalmas iratokként kötelesek kezelni és az előző hétről beszolgáltatott bejelentő-lapokat zárt borítékban hétfőn reggel a m. kir. központi statisztikai hivatal címére postára adni. A községi elöljáróság (városokban a polgármester) azt, hogy a község (város) területén a cséplés befejeztetett, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak külön is bejelenteni köteles. ‘ 6. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal igazolt megbízottai a bejelentett adatok helyességének megállapítása végett a bejelentésre kötelezetteknek az 1. §. szerint vezetett feljegyzéseit és a bejelentőlapokat a helyszínén megvizsgálhatják. A földmivelésügyi miniszter, Horvát-Szlavonorszá- dokban a bán a cséplési eredmények bejelentését külön megbízottak által is ellenőriztetheti. 7- §• Aki jelen rendeletben megszabottt bejelentési kötelességét nem teljesiti vagy egyébként megszegi, vagy hatósági ellenőrzését meghiúsítja, az — ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1912: LXII1. t.-c. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által az 1914: L. t.-crkk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.
