Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-19 / 25. szám

junius 19.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

káskéz nagy hiánya miatt fokozott jelentőségű az aratási munkák elvégzésénéi tekintetbe jöhető gépek kiszolgálásának biztosítása. Nehogy a gépek a kezelőszemélyzet behivatása folytán szakszerű ellátás nélkül maradjanak, a hadügyminiszter elrendelte, hogy a katonai szolgálatot teljesítő gépészeket és fűtőket, akik polgári foglalkozásukban mezőgazdasági gépek mellett voltak alkalmazva, a községek, földbirtokosok és cséplőgép- garnitura-tulajdonosoknak rendelkezésére bocsássák. A szabadságolások ezen a címen azonnal kezdődhetnek és szeptember 15-ig tartanak. A gépészek és fűtők csak ugyanabba a községbe mehetnek munkára, a melyben ebben a minőségben utoljára dolgoztak. A szabadságolások do'gában az eljárás az, hogy a katonai parancsnokságok a főispánokkal fogják közölni a megyéjükből szabadságoltak névsorát és a főispán fogja az egyes községekre nézve megállapítani, hogy az illető községeknek van-e szüksége gépészre és fűtőre.

Hadifoglyok gazdasági munkában. Hogy a gazdasági érdekek a legmesszebbmenő támogatásban részesülnek, a honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg akként intézkedett, hogy ily munkák elvégzésére hadifoglyok magánosok részére 200-on aluli és pedig már 30-as vagy ennél nagyobb munkáscso- portokban is kiadassanak, ha az őrizetről a munkaadó gondoskodik. Ilyen esetekben az eljárás is egyszerűbbé tétetett, amennyiben 30-tól 200-ig terjedő főből álió munkáscsoportok kiadásáért közvetlenül a cs. és kir. katonai parancsnokságok (hadíestparancsnokság) intézkedhetnek s ennélfogva a vonatkozó kérvények is közvetlenül a kerület szerint illetékes katonai parancsnoksághoz nyújtandók be. A 200-nál nagyobb munkáscsoportok azonban úgy, mint eddig, ezentúl is az illetékes főispánok után a honvédelmi, illetve a hadügyminisztertől kérelmezendők. A részletes rendelkezéseket a hatóságok már megkapták.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya folyó hó 14,-én Bujanovics Sándor elnöklete alatt tartotta meg utolsó ülését a nyári szünet előtt. Mulschenbacher Emil dr. jelentést tett a gazdasági ügyekről, majd Rubinek Gyula mutatta be az OMGE 1914. évi vagyonmérlegét, zárószámadását és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének zárószámadását, melyet a közgyűlés elé utaltak. Köszönettel veszik tudomásul, hogy a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet 5000 koronái küldött a háborúban elesett gazdatisztek özvegyeinek és árváinak támogatására. Miután elnök a szünetre eredményes munkát kívánt az igazgatóság tagjainak, az ülést berekesztette.

Felhívjuk gazdáink figyelmét e helyen is a Szatmári Gazdasági és Iparbank r.-t.-nak lapunk 6. oldalán levő hirdetésére, mely a termény előlegek nyújtására vonatkozik.

A szesz árszabása. Pénzügyminiszteri rendelet a kontingens nyersszesz legmagasabb árát hektoliterfokonként 1 korona 90 fillérben, a kontingens finomított szeszét 2 koronában, az exkontingens nyersszeszét 1 korona 70 fillér, a finomitottét pedig 1 korona 80 fillérben szabta meg. A kontingens nyersszesz határára tehát 150, az exkontingens nyersszeszé pedig 130 korona hektoliterenként, mig 40 korona az állampénztárnak jut adó cimén.

Német katonák maeaíartása szövetkezeteinkkel szemben. Köztudomású, hogy Németországban a szövetkezeti eszme térhódítása lehető legnagyobb e világon, ennek tulajdonítható, hogy a németek bárhol is forduljanak meg, a szövetkezeti boltokat teljes bizalommal keresik fel. Mint értesülünk a kárpáti harcok alkalmából szövetségesünk vitéz katonái az északkeleti vármegyékben szintén a szövetkezeteknél szerezték be szükségleteiket, hogy ezt konkrét esettel is igazoljuk, felhozhatjuk a többi között a beregmegyei Nagylucska községben levő „Hangya“ szövetkezeti boltot, mely ugyancsak nagy forgalomnak örvendett az északi harctéren történő csapatszállrások idején s a szövetkezet vezetősége még ma is büszkén emlegeti, hogy a német katonák milyen nagy szeretettel vették körül intézményüket. Az ott tartózkodó csapatok részletesen érdeklődtek a szövetkezet minden ügyes-bajos dolga iránt s midőn meghallották, hogy a szövetkezetben levő némely eszközök és bolti felszerelési tárgyak javításra szorulnak, az ott tartózkodó német műszaki katonák — tisztán lelkesedésből — minden javttási munkát elvégeztek, sőt a német train is nem egy ingyenfogatot bocsátott a szövetkezet rendelkezésére.

Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátrálékos tagdíjakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük; Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szútmárvármegyei takarékpénztár címre küldeni.

Ne használjunk nyers rézgálicot. A kolmari (Németország) kísérleti állomás a következő figyelmeztetést közli: Újabban egyesek nyers rézgálicot ajánlanak vegytiszta rézgálic helyett bordódé készítésére Az ilyen rézgálic különböző nevek alatt, úgymint kékgá- lickő, admonti, bayreuthi, salzburgi, kettős stb. rézgálic neve alatt hozatik forgalomba és rendszerint sok vasgálicot és ként tartalmaz. így a minap megvizsgált salzburgi kékkő 7825 százalék vasgálicot és csak