Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-22 / 21. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA május 22. A paradicsom és paprika kiültetése 25-ike után kerül sorra, amikor Orbánt magunk mögött tudjuk. Nem bizonyos ugyan ez utolsó fagyos dátum kártétele, de ha palántáink jó helyen vannak és „elvénülve* kerülnek szabadba, nem vesztünk időben. A burgonya töltögetésének és a futóbab karózásának is itt az ideje. Ez utóbbinál karózás után első ízben kapálunk. ' ; Kikelt növényeink az uralkodó szárazságban igen 'bő öntözést kívánnak, különben fejlődésük megáll, sőt el is pusztulnak. Különösen az apróbb növénykék, melyek gyökere alig nyúlik pár ujjnyira a föld felszíne alá, szenvednek a szárazságtól. Ha éjjeli fagytól nem kell tartanunk, úgy, az esti órákban végezhetjük az öntözést, ellenkező esetben délelőtt. Gyengén fejlődő veteményünk feljavítására kitűnő eredménnyel használhatjuk a vízzel felhígított trágyalevet. Az elszaporodott gyomokat mielőbb irtsuk, nehogy magba menjenek. Sűrűn kelt sárgarépa, petrezselyem és peszternák a gyomlálással egyszerre ritkitandók. Bármily gonddal szedtük is össze annakidején a hernyófészkeket, mégis maradtak egyes hernyókolóniák, melyeknek nyomait a megkopasztott ágak mutatják. Gyümölcstermelésünk érdekében ne sajnáljuk a fáradságot e telepek felkeresésére és kiirtására. Gyümölcsfáink vizhajtásait (fattyúhajtásait) távolítsuk el. Tavasszal ültetett csemetéinket bőven öntsük be és a nedvesség megóvása végett a tő körül készített tányért füvei, kövekkel vagy szalmával takarjuk be. — A virággal túlterhelt fák megrázandók, hogy a fa jövő évi termőképessége ne kockáztassék. A közelmúlt napokban tapasztalt késői fagy — hála Istennek — nem okozott oly nagy kárt, mint első tekintetre gondoltuk. Szőlőben keveset, alig számbavehetőt, dióban itt-ott, inkább a védetlen fekvésekben, mig az almaféléknek és csontmaguaknak egyáltalán nem ártott. Annál több szomorúságot okozott azon ügyes gazdasz- szonyoknak, kik szépen kikelt burgonya, bab, tök és ugorkavetésükre büszkék voltak. Sok helyen még a cserepekkel letakart tök is lefagyott. Reméljük, hogy a szárazság, és a tapasztalt fagy okozta károkat nem jön Orbán betetőzni, ami azonban nincs kizárva. Minél későbbi a fagy, annál több kárt csinál. Mi is okozza a kényesebb növények elfagyását ? Száraz meleg napra következő hideg éjjel hőkisugárzás keletkezik. Borús és szeles időben ez a melegréteg nem száll magasra, hanem a hideg levegővel elkeveredik. A dolog természete adja meg tehát a védekezési eljárást, melynek célja mesterséges légmozgás és meleg előidézése füstöléssel és fűtéssel. Bár a meleg nagyrésze elszáll, mégis elég arra, hogy a hőmérsék sülyedését megakadályozza és légmozgást idézzen elő. Az amerikai gyümölcstermelők nagyobb területek megvédésére kályhákat és fáklyákat használnak, azonnal izembe hozva, mihelyt hűvösre fordul az idő. Költségeiket bőven fedezik a nálunk ismeretlen átlagtermések. Mi még messze állunk e modern eszközök használatától, de fölösleges is nagy összeggel terhelni a gazdaságot, mert az előre csomókba rakott tengeriszár, nedves szalma, faágak és szőlővenyigék halmaza kellő időben meggyujtva épugy megteszi a szolgálatot. Konyhakerti növényeinket bárminő kéznél levő anyaggal, esetleg földdel takarjuk be az esetleges utófagyok ellen. — Legokosabb azonban megvárni mindennek a maga idejét s kényesebb veteményeinket a teljesen meleg napok, jobban mondva enyhe éjjelek bekövetkezte után kiültetni. Várady József. A szabadforgalom felújítása. Termelőnek és fogyasztónak nagy érdeke I fűződik ahhoz, hogy a mihelyt megszűnnek a | mai kényszerítő viszonyok, oldassanak fel azok ! a bilincsek, melyekben gabona és terményforgalmunk le van kötve. Ezeknek az intézkedéseknek meg kellett történniök, mert csak igy lehetett a közélelmezést biztosítani, de most az uj termés gyökeresen megváltoztatja a helyzetet és ezzel számolni kell. Az idei termés lefoglalására és határárszabására szükség nincs, sőt ez a közélelmezés szempontjából határozott veszedelmet jelentene. A múlt évben katasztrofális búzatermése volt az országnak s novemberig mégis fenntartható volt a szabadforgalom, a lefoglalás csak ebben az esztendőben következett be, a mikor attól lehetett tartani, hogy a kenyérpótló anyagok igénybevétele nélkül nem tart ki gabona- készletünk az újig. Ma azonban egy jó termés reménye előtt állunk, ma semmiféle aggodalmunk nem lehet abban a tekintetben, hogy hazánkat kenyérrel ellátni ne tudjuk, ma még behozatalra is van kilátásunk, mert Románia feleslege egészben felénk néz, miután a Dardanellák elzárása következtében kivezető útja másfelé nincs. A szabadforgalom megbénításának, a mely egyedül biztosítja a fogyasztás gyors ellátását minden hatósági beavatkozás nélkül tovább semmi értelme nincs. Szervezetünk is megvan a gabonakereskedelemben és a malmokban erre, a mely meg is fog felelni a ráháruló feladatnak, hiszen élni akar és élnie kell. Ma ezt az élő szervezetet sutba nem dobhatjuk, mikor annak a helyettesítéséről hosszú évtizedeken keresztül nem gondoskodtunk. Évtizedek mulasztásának a pótlására, uj szervezetek teremtésére pedig a mai
