Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-22 / 21. szám
fcZATMÁRl GAZDA május 22. 2-ik oldal. hagyni, hogy a midőn hazájával szemben kötelességét rója le, ön-ön magának is hasznot hajt, mert pénzét gyümölcsözőbben, biztosabban sehova sem helyezheti el, mint hadikölcsön kötvénybe. Kishitűség, mondjuk korlátoltság azt állítani, hogy állampapírba a szabad rendelkezésre álló pénznek csak egy bizonyos százalékát helyes elhelyezni s a nagyobb részt valamelyik — különben szintén teljes garanciát nyújtó — pénzintézetnél kell hagyni, adjon bár ez kisebb kamatot, mint az állam. Aki igy gondolkozik, az legjobb, ha pénzét reggeltől-estig és estétől- reggelig olvassa, vagy pedig elássa pincéjének legsötétebb zugába. Hát van olyan ember, vagy legalább is szabad olyan embernek itt a 'magyar földön a levegőt szívni, a ki még azt is eltudja magával hitetni, hogy egy részvénytársaság hosszabb életű lehet, mint az állam, hiszen látjuk, hogy jónevü pénzintézetek buknak, helyettük újak alakulnak, mig az állam több mint évezrede nem csak hogy él, de ma erkölcsi és anyagi erejének teljességében az egész világ bámulatát vonja magára; ez az állam nem nyerészkedésre alakult közkereseti vállalat, de érzésükben, törekvéseikben, céljukban egy irány felé törekvő, együttérző rokonlelkeknek oly impozáns foglalata, melynek élni kell örökké, mert erre megérett, ehez Joga van. Ezt bizonyítani ma szintén feleslegesnek tartom. Fényes haditényeket sorolhatnék fel állításom igazsága mellett, de ez szükségtelen, egyszerűen csak a lövészárkokra utalok, van-e ott nemzetiségi, felekezeti kérdés? Ugy-e bár nincs s nem is lesz, mert minden hős szivébe van vésve, hogy ő magyar s csak ezután jön a többi. A hadikölcsön jegyzés tehát szerfelett előnyös gazdáink részére; igen sokan vannak, kik a háború alatt nagyobb összegű pénzre tettek szert a termények és állatok árának rohamos emelkedése utján, ezt a pénzt soha jobb helyre nem tehetik, mint ha hadikölcsön jegyzésre fordítják, egyet azonban ajánlok, jegyezzenek j zárolt kötvényt, mert ez nincs kitéve a speku- j láció esélyeinek, — a zárolt kötvény névértékét | 6 év múlva visszakaphatják teljes összegükben s addig pedig oly osztalékot kapnak, melyhez foghatót garanciát nyújtó bank soha sem adhat. A szabad kötvények jegyzését, mivel tőzsdei árhullámzásnak vannak kitéve, annyira nem ajánlom, ez inkább azoknak való, kik közgazdasági életünkben nagyobb mérvű agilitást fejtenek ki, akik a táviratok és telefon értesítések alapján folyton tájékozva vannak a pénzpiac állásáról s kitudják használni a kellő pillanatot a papírok előnyös értékesítésére. A magyar gazda vegyen zárolt kötvényt s ezt tegye be a ládába, ne készpénzét, mert a pénz a ládában kamatot nem hajt, legfeljebb megdohosodik, de a hadikötvény a dohosodá- son kívül évenként 6 koronát hoz száz korona után s a pénz is biztosabb helyen van mint abban a fiókos ládában. A midőn gazdáinkat felhívjuk az újabb hadikölcsön sürgős jegyzésére, nem mulasztjuk el felemlíteni, hogy amennyiben községükben esetleg szövetkezet is volna, hassanak oda, hogy ezek is kivegyék részüket e nemzeti munkából, ezek a szövetkezetek már fogantatásuk pillanatától kezdve a falusi nép boldogitá- sát írták fel zászlajukra, ezeknek tehát példát kell mutatni minden oly mozgalomnál, a mely a nép boldogulását célozza. A teljes és kimerítő tájékozást a következőkben közöljük: A hadikölcsön aláírása f. évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kamatozó kölcsön-kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért : a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 97 K 50 f.-ben; b) ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az 5 és fél százalékkal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f.-ben; b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f.-ben állapíttatott meg. A 6 százalékos kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 5 és fél százalékos kölcsönnél 100 korona. A második hadi kölcsön 6 százalékos kötvényei 1915 május 1-én kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915 november 1-én esedékes. Az 5 és fél százalékos kötvények 1915 junius 1- től kezdődőleg és minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi junius 1-ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó évi december 1-én esedékes.
