Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-15 / 20. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA május 15. adni mindenkinek s ha a kijelölt helyen ezek megállják helyüket a siker elmaradhatatlan. A haza ellen vét ma az, aki félre áll a munkától s mindenki gondoljon harcba vonult övéire s kövesse azok példáját s akkor a háború után örömteljes lesz a viszontlátás: itthon rendezett gazdasági viszonyok, kint a harctéren megnyert s jövendő boldogságunkat biztositó diadalmas csaták után bekövetkező áldásos béke. Emezt katonáink, amazt az itthonmara- dottak vivták ki. , : Meg kell tehát mindenkinek fogni a munka végét, mert az Isten is csak azt segíti, ki dolgozik. Felhívás a gazdákhoz, a háborús tapasztalatok gyűjtése tárgyában. A háború tanulságai már is megérlelték mértékadó körökben azt a gondolatot, hogy a jövőben gazdasági készültségünk tekintetében alapos reformokra van szükség. Természetes, hogy ebben az építő munkában, amely a háború befejezése után megindul, kell, hogy részünket mi is kivegyük. Sok tapasztalati adat áll már ma is rendelkezésünkre, de korántsem annyi, hogy azzal minden jogos panaszt kimeríthetnénk. A háború kellemetlenségeit, a hiányos, vagy hibás intézkedések okozta károkat és zaklatásokat a vidéken lakó gazdák sokkal inkább megfigyelhették és összegyüjthették, illetve megfigyelhetik s összegyüjthetik. Ezeknek a tapasztalatoknak nem szabad kárba veszni, ezeket szorgosan fel kell jegyezni, hogy annak idején rendelkezésünkre állva, kívánságaikat az országos mozgalom keretébe ámogathassuk s hozzá járulhassunk mindama bajok kiküszö- ; böléséhez, amelyek a lovak, szarvasmarha és egyéb élelmicikkek, fogatok requirálása, általában a hadsereg és közélelmezés ellátása, a mezőgazdasági munkák folytonosságának bizto- ' sitása körül felmerültek. Az előrebocsátottak alapján arra kérjük gazdáinkat, hogy a háborús állapot tanulsán gait, tapasztalatait gondosan összegyűjteni szíveskedjenek, nehogy azok az emlékezetből eltűnve, kárba vesszenek. A háború befejezése után pedig kérjük, hogy ezen minden esetben nagyértékü tapasztalatokat velünk közöljék, illetve a háború alatt szerzett tapasztalatok gyakorlati hasznosítása érdekében teendő javaslataikat tudomásunkra hozni szíveskedjenek. A „SZATMÁRI GAZDA“ szerkesztősége. Baromfitenyésztés a háborúban. Irta: Winkler János a Baromfitenyésztők Orsz. Egyesület titkára. A gabona rekvirálások nehéz helyzetbe hozták a baromfitenyésztőket, mert az amúgy is nehéz takarmányozási viszonyokat még jobban megnehezítették. Különösen megnehezítették a háborús idők a baromfiak- j nak mageleséggel való ellátását. A kenyérmagvak rek- j virálás tárgyát képezik, de különben is oly drágák és j oly nagy szükség van rájuk, nemcsak nálunk, hanem | szövetségeseinknél is, hogy a baromfinak nem igen jut ; belőlük. Minthogy nem lehet tudni, meddig tart ez az j állapot s nem lehet tudni, hogy ősszel és jövő tavasz- j szál hogy fognak alakulni a viszonyok, gróf Teleki Jó- I zsefné, a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének nagynevű elnöke, aki baromfitenyésztésünk fejlődését a L szivén viseli, azt az eszmét vetette fel, hogy a baromfi- ! tenyésztők még most vessenek olyan növényeket el, ! amelyek magvait a kormány nem rekviráltatja, amelyek tehát mageleségül a baromfi számára minden körülmények között felhasználhatók. Ez igen jó tanács s igy melegen ajánljuk a baromfitenyésztő közönség figyelmébe. A baromfinak lágyeleséggel való fenntartása nem természetszerű, mert igaz ugyan, hogy az állatok jó húsban maradnak tőle, de a szervezetet elpetyhiti, a to- I jástermelést csökkenti a napi mageleségadag elmaradása. Szerencsére vannak olyan szántóföldi veteménye- ink, amelyek ebben az időben kitűnő szolgálatot tehetnek a baromfitenyésztőknek. A pohánka (hajdina, tatárka,) kitűnő baromfieíe- ség. Északmagyarországon alkalmazzák is, de külföldön sok helyütt általánosan használják. A pohánka a gabonafélékhez tartozik, s rendkívül igénytelen növény. Ve- j tése május hóban, vagy junius hó elején történik, használják azonban tarlóveteménynek, amikor is még júliusban elvetik és bő aratást érnek el vele. Termelése 10—12 hét alatt fejeződik be, ezért e növény vetésével elég korán jutnak mageleséghez. A pohánka oly jó ba- romfieleség, hogy a tenyésztők béke idején is nagy ■’őnnyel használhatják olcsóságánál fogva. Egy másik növény a cirok, amely kitűnő mageie- get szolgáltat. A seprőcirok talajban szintén nem vá- 1 gatós s igen alkalmas friss törések kihasználására. A c úrázáshoz aránylag sok meleget kíván. Az utófagyok i ánt érzékeny; ezért vetésével sietni nem szabad, más-
