Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-01 / 18. szám
SsZATMÁ*! GAZDA 2-ik oldal. Ha a kormány most, a midőn a termények előre eladását beszünteti, a szövetkezetek segítségét igénybe veszi, akkor ennek az akciónak hatása nem lesz pillanatnyi, de a rnesz- sze jövőre is hatással lesz s végre a gazda bele jön abba a rendes kerékvágásba, hogy búzájának árát jövendőben ő maga, nem pedig a közvetitő kereskedelem fogja megállapítani, ami mindenesetre a közvagyonosodást fogja előmozdítani. R-r. Állattenyésztés, ápolás a hadiáílapotban. A földmivelésügyi miniszter minden lehető módon előmozdítani igyekszik, hogy a megcsappant igaerö dacára a gazdasági munkákat és sürgős fuvarozásokat akadálytalanul végezhessék. Egy mostani intézkedéssel a miniszter felfüggesztette a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló rendelet egyes intézkedéseit és további intézkedésig megengedte, hogy száj- és körömfájással fertőzött község lezárt udvarából, egészséges szarvasmarhákkal igazolvány mellett a község határán belül gazdasági munkákat és sürgős fuvarozást végezhessenek. A közutak érintése nélkül elérhető birtokrészekre szarvasmarháknak munka céljából való kihajtásához nem szükséges igazolvány. A száj- és körömfájással járványosán fertőzött község vészmentes udvaraiból származó szarvasmarhákkal a község határán kivül igazolvánnyal szabad mellőzhetetlen gazdasági munkát és sürgős fuvarozásokat végezni. A szükséges bélyegmentes igazolványt a községi elöljáróság díjmentesen állítja ki. A fertőzött udvarokból beteg vagy gyanús állatokat kivinni és munkára használni ezután is tilos. A fertőzött udvarok bejáratát kívülről „Ragályos száj- és körömfájás“ felirásu, jól olvasható cédulával kell ellátni. A csökkent munkaerő folytán a miniszter megengedte, hogy fertőzött községben az őrök kiállítását mellőzzék és a forgalom szabaddá tétele érdekében elrendelte, hogy vészkerületet ne alakítsanak s a mesterséges befertőzést csak a közvetlenül veszélyeztetett állatokra korlátozzák és sürgős munkaidőben halasz- szák el. Nehogy a zárlati intézkedések nagymérvű enyhítése folytán a betegség széthurcoltassék, a miniszter figyelmezteti a közönséget, hogy a beteg állatokat munkára ne használják s ha a használt állaton a betegség tüneteit észlelik, arról azonnal tegyenek jelentést a községi elöljáróságnak. A hatóságokat pedig utasította, hogy a tapasztalt kihágásokat szigorúan torolják meg május 1. és azokból, akik a szabályokat meg nem tartják, az igazolványt vonják be. Vigyázzunk általában az állatok egészségére, mert most becses minden darab. Az igások lábát sáros, nedves időben munka után törüljük szárazra, hogy csíidsömört ne kapjanak. Nedves időben az igásökrök járomélét kenjük be fagy- gyuvai, hogy járomtörés ne forduljon elő. A patákat rendesen gondozzuk, hogy meg ne repedezzenek. A ló patáját evégböl hetenként egyszer-kétszer marhaganéjjal kell becsapni. Ezt különösen patkolás előtt ne muiasz- szuk el. A ló patáját rendesen faragtassuk hozzáértő kovácscsal; első lábait mindig, fagyos időben ped g mind a négy lábát patkoltassuk. lgázáshoz hegyes, istállóban lapos srófszeg legyen a patkóban, nehogy lefekvéskor a hegyes szeggel a ló magát megsértse. Hegyes vidéken az ökröt is célszerű megpatkolni. Helyes ápolással és takarmányozással nagyon meg lehet előzni az állat betegségeit. Nagyon fontos dolog most az állatlétszám fenntartása és gyarapítása. A tenyésztésié való állatot, növendékmarhát, hasas tehenet, csupa kapzsiságból és mert most mindennek jó ára van, ne adjunk el. Ezek eladásával gazdaságunkat rövidítjük meg. Ha ezektől megfosztjuk a gazdaságot, csökkenés lesz az állatban, nagy jövedelmi alaptó! fosztjuk meg magunkat, nem tudjuk a takarmányt értékesíteni, nern lesz elegendő trágya. A hasas tehenek és növendékállat eladását most kormányrendelet is korlátozza. A katonaság élelmezésére leginkább csak szarvas- marhát vásárolnak, mert ezt, ahol vasút, vagy más szállítóeszköz nincs rendelkezésre, még nagyobb távolságra is lábon lehet a csapatok után hajtani. Meg azért is, mert a marhahús a legkiadőbb, a legtáplálóbb, a konzerveket is ebből készítik. Sertés- és juhállományunkat, valamint a baromfiállományt tehát a hadviselés közvetlen nem érinti. Közvetve azonban igen, mert az itthon maradt közönség, megfogyván a marhahús, ezek húsát használja jobban. Ezért tehát a sertés-, juh- és baromfitenyésztésre is nagy gondunk legyen. A tenyésztésre valókat ezekből se kótyavetyéljük el. Jól tartsuk őket, hogy szaporodjanak, gyarapodjanak. Minden vágni való marháról jegyezzük meg, hogy minél teljesebben kinőtt és minél hizoítabb állatot vágnak, annál előnyösebb az úgy gazdasági, mint pénzügyi szempolbó! és a fogyasztó közönség szempontjából. A kinőtt, hízott állat a feletetett takarmányt és a I reá fordított fáradságot jobban jutalmazza, mint a fejletlen, félhizott, vagy sovány. Tejgazdaságokban szokásban van úgynevezett lefejő gazdaságot űzni. Ez abból áll, hogy a tehenet addig fejik, mig tejéért érdemes tartani és ha kezd apasz-
