Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-03-07 / 10. szám
3-ik oldal. március 7. SZATMÁRI GAZDA sára, vagyis a trágyázásra, mert hiszen a rendszeres talajmüveléssel, a talajban levő tápanyagok felvehető növényi tápanyagokká alakulnak át s igy évről-évre bizonyos mennyiségű tápanyaghoz juttatjuk szántóföldi növényeinket trágyázás nélkül is. A rét talaja azonban rendszeres és főként olyan talajmivelésben nem részesült, amely a nyerstápanyagok felvehető tápanyagokká való átalakulását elősegítené, s igy annak tápanyag gazdagságát nem tudjuk kihasználni. Hogy ez igy van, azt bizonyítja számos olyan eset, mikor a már teljesen kimerült, vagyis egyre gyengébb termést adó rétet feltörték és mezőgazdasági mivelés alá fogták. Az a terület ugyanis amely mint rét alig szolgáltatott jövedelmet, szántófölddé átalakítva rendszerint szép terméseket adott. Lássuk ezekután a trágyázás hatását általában és azt, hogy az istállótrágya, mint a leggyakrabban, illetve legáltalánosabban alkalmazott trágyanem, milyen hatást fejt ki és miként érvényesül a réten. A trágyázás hatása az istállótrágyát tartva szem előtt háromféle, u. m. 1. a termés tömegének növelése. 2. a termés minőségének, és 3. a talaj fizikai tulajdonságainak javítása, értve ezen utóbbi kifejezés alatt azt, hogy a trágyázott föld rendszerint porhanyóbb, omlósabb, tehát könnyebben művelhető lesz, sőt a nedvességet is jobban tartja. A felsorolt három hatás közül az utolsó csak a szántóföldön érvényesül, mig a réten elmarad, minek oka abban leli magyarázatát, hogy a rét trágyázásánál, a trágya anyag csak közvetve hat, mert ez nem kerül bele teljes egészében a talajba, csupán a nedvesség, eső, hóié lugozza ki az elszórt trágyából a felvehető .tápanyagokat és juttatja el a növények gyökereihez, a talaj mélyebb rétegeibe is. Tehát a rétek trágyázása mindig felültrágyázás, vagy fejtrágyázás, mert a trágyát a növényzet fölé, a föld felületére szórjuk ki. A másik két hatás, vagy is a termés mennyiségének növekedése és a termés minőségének javulása, éppen úgy elérhető a rétek trágyázásánál, mint a szántóföldön. Ha ugyanis egy már kimerült rétet, amelyen a jó füvek helyét értéktelen és sokszor mérges gyom növények foglalták el, rendszeres trágyázás alá fogunk, tapasztalni fogjuk, hogy nemcsak a termés mennyisége növekedik, hanem idővel a gyomok is kipusztulnak, mivel az erőre kapott jó füvek kiszorítják, elölik azokat. A rétek tápanyag és igy trágya szükséglete, bizonyos mértékban eltér a szántóföldön termelt miveleti növények igényeitől, mert mig szántóföldi növényeknél a nitrogéndus, vagy tiszta nitrogén trágyák alkalmazása szinte elkerülhetetlen, addig a réten az legtöbb esetben szükségtelen. Minek oka főként abban keresendő, hogy a rétnövényzetének egy jelentékeny részét, rendszerint pillangós virágú növények, vagyis herefélék alkotják, melyeknek az a sajátságos tulajdonsága van, i hogy a levegő szabad nitrogénját megkötik és igy nit- ' rogén szükségletüket a légkörből képesek fedezni, továbbá midőn ezek időnként elhalnak, vissza maradó gyökérrészeikkel a talajt nitrogénben gazdagítják. Mivel pedig ezen nitrogén gyűjtő növények fejlődésükhöz és elszaporodásukhoz meglehetősen nagy mennyiségű káliumot és foszforsavat igényelnek, tehát ha ezen két utóbbi tápanyagot pótoljuk időnként, az igy elszaporodó pillangósok, a füfélék részére szükséges nitrogént is képesek megfelelő mennyiségben összegyűjteni. A réten alkalmazhatók szerves és szervetlen trágyák, mely utóbbiak minden esetre sokkal jelentékenyebb szerepet játszanak a rétek trágyázásánál, mint az előbbiek, mivel részint jobban meg felelnek a réti növényzet igényeinek, részint pedig mivel némi szervestrágya e legelő állatok ürülékei és az elhaló növényzet részei utján jut a rétre. Szervestrágyának, vagy több oldalú teljestrágyának nevezzük az összes állati és növényi eredetű trágyákat, amelyek élőszervezet közreműködésével jöttek létre. Ezek az istálló trágya, komposzt és trágyalé. Lássuk ezeknek alkalmazását, illetve szerepét a rét trágyázásánál. Tárgyaljuk elsősorban is az istálló trágyát, mint olyan trágya nemet, mely a legáltalánosabban ismert és a legfontosabb növényi tápanyagokat egyesíti magában. , Az istálló trágyában foglalt növényi tápanyagok mind oldható és a növények által könnyen felvehető alakban vannak meg — éppen ezért ezen trágya igen kedvező hatású a rétekre — de sajnos, nagyon kevés hazai gazdaság termel annyit belőle, hogy a rétre is jusson. Ha azonban a nagy állatlétszám és ehez ará- nyitva a szántóföld kevés volta következtében, még is annyi áll rendelkezésünkre, hogy a rétre is jut, akkor legcélszerűbb azt rét trágyázásra félérett állapotban használni. Az istállótrágyát legajánlatosabb még kora ősszel, az esőzések beállta előtt kihordani és elteregetni mert igy az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás a benne levő tápanyagokat kilúgozza és a talajba mossa, — se mellett az elteregetett trágya a gyenge, fiatal füveket a kifagyástól is meg védi. Tavasszal az istállótrágyával trágyázott rétről okvetlen le kell boronálni vagy gereblyézni a vissza maSürgönycim: BYAT. Bftfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű* trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb.
