Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-02-28 / 9. szám

február 28. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. Siralmasabbá teszi a helyzetet az a körül­mény, hogy gazdáink jelentékeny része a múlt évi tavaszi, őszi vetőmagvak árával is tartozik, most is államsegélylyel tud csak vetőmaghoz jutni, melynek ára szintén ősszel lesz esedé­kes; micsoda horribilis termésnek kellene lenni ez évben, hogy csak ezektől a feltétlen esedé­kes terhektől szabadulhasson, pedig még hol állunk az aratástól, mit hoz a tavasz, mit hoz a nyár, ki tudja, de tegyük fel, hogy lesz egy csodás aratás, vajon jut-e abból az állatállo­mány pótlására? Kötve hiszem. Nem juthat egy fillér sem, mert az adóvégrehajtó is nehezen várja az idei termés kicséplését s ő lesz az első, ki az ál­lam nevében ráteszi kezét. Ez a szomorú kép, melyet a gazda hely­zete elénk tár. Szomorú múlt, siralmas jelen, sivár, re­ménytelen jövő. Ebben foglalhatjuk össze a nemzet fenn­tartó gazda helyzetét. Hogy éviekéi ki ebből, nem tudjuk; ha csodákban hinnénk, talán' még lehetőnek tar­tanánk, de igy kizárt dolognak véljük. Szomorú bizonyságot tesz fenti állításunk mellett az az ezret meghaladó útlevél is, me­lyet mezőgazdasági munkásaink és törpe birto­kosaink január hóban vármegyénkben kiváltot­tak, mert hogy ennek az ijjesztő tömegnek 95 százaléka mezőgazdasággal foglalkozó az saj­nos, de tény, hiszen ebben a számban nincse­nek benne azok, kik Szatmár-Németi szab. kír. város területéről mentek az Újvilágba. Szegény véreink kimennek idegen földre állati munkát végezni, hogy kifizethessik azt az adósságot, melyet a szomorú gazdasági évek és rósz pénzviszonyok hatása alatt saját személyük és családjuk ekzisztenciájának biztosítása végett csináltak itt e tejjel, mézzel folyó Kánaánban. Ha nem lennénk oly közvetlenül érintve, ha nem éreznénk annyira közvetlenül e csapá­sok súlyát, nevetni szeretnénk, elleneink gunyjá- nak minősítenénk azt a könnyelműen oda ve­tett hangzatos frázist, hogy ez a föld tejjel méz­zel folyó Kanaán, a honnan az éhen halás elől évente százezrivel menekül a messze, idegenbe annak ezer éves lakója. De igy tűrnünk, remélnünk kell, ez köte­lességünk s buzdítani a csüggedőket, mert jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. R-r. A gazda teendője márciusban. Kedvező időjárás esetén a gazda téli pihenési ide­je lejár s hozzá kell kezdeni a tavaszi munkához és elő­készülni már most a nagy nyári munkálatokhoz is. A csépléshez — ha nincs saját gépünk — szer­ződést kell kötni, valamely cséplőgép tulajdonossal, a szükséges szenet is már meg kell rendelni, nehogy drá­gán fizessük meg az utolsó percben hanyagságunkat. Itt van a lóhere és lucerna vetőmagvak aranka- mentesitésének ideje is, emiatt forduljunk egyesületünk­höz, amely berendezkedett az arankamentesitésre. A magtárakban levő készletek megforgattatásáról ne fe- lelejtkezzünk meg, nehogy a zsizsik tanyát üssön,benne. Rossz időben a cselédséggel szénát^porcióztassunk, mert a jó gazda csak porcióval eteti a marháját' Az aratók és cséplő munkások szerződtetéséről ne feledkezzünk meg. Ott hol harmados, vagy feles tengerit termelnek nagyon helyesen teszik, ha az alkunál a kapálás és szé- nakészitéshez szükséges kézierőt is biztosítják. Az igás lovak már e hó folyamán folytonosan munkában vannak, ez okból nagy gondot fordítsunk azok takarmányozására s különösen óvjuk őket a meg­hűléstől. A 10—12 napos csikókkal megkezdhetjük a zab etetést, kezdetben kézből keveset adni nekik, na­ponta szaporítva az adagot oly mérvben, hogy 3 hó­napos egészséges csikónál, annak kedvező fejlődése melleti a zab adagja 3—4 kg. lehet. A még le nem ellett kancákat naponta meg kell járatni, de csak kőtőféken, mivel a kis mozgás a ja­vukra van. A leellés után 9 napra meg kel próbálni a kan­cákat, vajon nem veszik-e fel a mént, A meddő és fiatal, hágatásra kijelölt kancáknak a hágatás előtti mozgás szintén jót tesz. Meddő kan­cákat, mig nem sároznak nem szabad ménhez vezetni. Sürgönyeim: BY AT. üfalvy Ulbert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai­cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­trágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents