Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-02-21 / 8. szám
február 21. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. intézkedésekre nézve meg sem hallgatja, vagy ha igen, nem méltatja véleményét kellő figyelemre. Ezért kétszeresen fontos a díjszabások iránt való beható érdeklődés, a minek meg is van a maga lehetősége, a maga módja. A társadalmi érdekképviseleteknek a kötelessége, hogy bennök jussanak kifejezésre azok a kívánságok állandóan és meg nem szünőleg, a melyek a Máv. óriási szervezetét közel hozzák az igazi gazdasági élethez, amelytől ma any- nyira távol van. Az országos kukoricakiállitás és tengeri termelésünk fokozása. Irta: Gyulay Károly. (Folytatás.) A vetésnek négyzetben, egy méter sor és tő távolságra kell történni. Eszközölhető a vetés erre a célra szolgáló vető géppel, de eszközölhető kézzel is. Kézzel való vetésnél, hogy a sorok szabályosan fussanak, mindenek előtt a talajt meg kell léniázni, léniázót mindenki készíthet magának, egy méter távolságra ütvén abban bele a fogakat. Ezen léniázót most vagy kézi erővel huzzuk, vagy pedig ökrök vagy lovakkal eke talyigaután. Megléniázzuk vele egyszer hosszában, azután keresztben a talajt, s a keresztezési pontokra vetjük el a kukoricát. A vetésre rendesen gyerek vagy lány napszámosokat alkalmaznak, akik serényen dolgozva, naponta 2-3 kát. holdat vethetnek el. Minden kereszteződési pontra 4 szem kukoricát kell elvetni mintegy 4-5 cm. mélyre, s azután lábbal meg kell simítani azt a pontot, ahová a kukorica szemeket bedugtuk. Az ültetés nagyon egyszerű, csak arra kell vigyázni, hogy a szemek lehetőleg mindenütt egyforma mélyen dugassanak le, mindig a kereszteződési ponton, hogy a mag felett a talajnak lábbal való nyomása sehol meg ne maradjon. A vetés befejeztével célszerű ugyan, de nem feltétlenül szükséges a talajt könnyű boronával megjáratni. Ha a kukorica csírázásnak indul, azonnal meg kell azt kapálni. Kapálására közönséges lókapák használandók, egyáltalán nem fontos, hogy a kapák mélyen járnak-e a talajba, sőt ellenkezőleg minél sekélyebben járnak annál kevesebb oldal gyökeret tesznek tönkre, s igy a tengeri annál jobban fejlődhetik. A kapálásnak úgy ez első, mint a következő alkalmakkal keresztben és hosszában is kell történni. Miután a kapák a tő körül nem bolygatják a földet szükséges, hogy az első kapálás alkalmával minden kukorica tő körül egy fácska segélyével vagy kézzel a talajt meglazítsuk, illetőleg a kukorica töve mellett levő földet elhúzzák és oda más földet tegyenek. Rendkívüli módon fokozza a termést, ha egy evőkanálnyi ohilisalétromot kevernek a kukoricás földbe. A hol öt szál kukorica kelt ki, ott a leggyengébbet kitépik, hogy csak 3 szál maradjon, ahol pedig csak 1-2 szál van, avagy egy se jött ki, ott 1-2 vagy 3 szem kukoricát épp olyan módön dugnak le mint a vetés alkalmával. Hogy ez utólagosan ledugott kukorica szemek utolérhessék fejlődésben az előbbieket, célszerű elvetés előtt azokat 24 óra hosszat áztatni. A további kapálásoknak is sűrűn kell következni, mert nagy eredményt csak akkor érhetünk el, ha legalább 6-szor kapáljuk a kukoricát, de némely évben a mikor gyakoribb az eső, 8-szor is kell kapálni. Soha nem szabad a kukotica földnek gyomosnak lennie, sem pedig megcserepesedettn:k, mihelyt itt-ott gyomosodni kezd az s mihelyt eső után megcserepesedik, azonnal kapálni kell. Egy ló kb. 25 holdat képes egy nap alatt megkapálni. ! Akinek tehát 25 hold kukoricája van, az a kapálást kezdje ! egy lóval és folytonosan kapáltassa azt. Amikor bevé- ' gezte az első kapálást, kezdje a másodikat és igy to- ! vább. A tengerinek ilyetén módon való művelése a | képzelhető legnagyobb jövedelmeket adja, tekintettel arra a körülményre, hogy 28-30 szemet terem egy kát. kőid s a tengerinek is nagy az ára ma, a művelési költség mégis rendkívül csekély. Csakis akkor lehet ilyen nagy eredményt elérni, ha a legjobb magot vetjük, ha annak csiraképessége kifogástalan, s ha megadjuk a leggondosabb talaj művelés mellett a szükséges istálló trágya és műtrágya mennyiségeket is. Válasszuk jól meg a vetőmagvat. Irta: Molnár Imre gazdatiszt. „Megenyhült a lég“ s ha még nem vidul is a határ, a gazda nem ül összetett kezekkel, nehogy a tavasz készületlenül találja; igás állatait, eszközeit, vetőmagját készenlétbe helyezi. I Sürgönyeim: BY AT. Eihfatoy fllberf szalllt Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű- utca 1. szám trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb.
