Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-12-12 / 47. szám
december 12. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. zonyitják, hogy a nemzet élni akar s ki merné állítani, hogy ehhez nincs joga? Mig azonban egyik oldalon ezeket látjuk, elég szomorú hirt kell vennünk arról a vakondok munkáról, amely más felé folyik. A lelkek megkisértéséről, melyet a jogtalan haszonra éhes közvetítők a szállításoknál megpróbálnak. Panaszok emelkednek sokfelől azért is, hogy mig a családos népfölkelők százezrei osztoznak fiatalabb véreinkkel a hadviselés viszontagságaiban, sokaknak, kik jóval fiatalabbak, mint ők, minden gondolata azon jár, hogy maguknak védett és gondnélküli helyeket biztosítsanak. A hadvezetőség ez ellen tőle telhetőleg védekezik, de igazán nem láthat és nem fedezhet fel mindent. A közvéleménynek, a mely mindent észrevehet, kell segítségére sietni. Lehetetlenné kell tenni azokat, akik befolyásukat meg nem engedett utón akarják hasznosítani. Megbélyegezni a gyáva harckerülőket. Erélyesen lépve fel a nemzet harcképességének gyarapítására, teremteni olyan erkölcsi alapot, melyen nyugodtan lehet aztán fölépíteni a magyarság nagyságát a nehéz harcok közt reánk virradt második ezredévben. Azt hisszük, hogy ennek az erkölcsi alapnak a felépítésében nem kis szerepe lesz szintén az erkölcsi alapon működő szövetkezeteknek. Az istálló és műtrágyázás együttes hatása a cukorrépára. A cukorrépát még ezelőtt tiz évvel is általában az istálló trágyázás utáni harmadik-negyedik évben vetették, azon tévhitből kiindulva, hogy a friss istálló trágya csökkenti a répa minőségét, illetőleg annak cukortartalmát. Újabb tapasztalatok szerint azonban bebizonyult, hogy a mérsékelt mennyiségű friss, félérett istálló trágya egyáltalában nem rontja a cukorrépa minőségét, ellenben oly nagy mértékben és oly jövedelmezőleg fokozza annak termését, hogy a cukorrépa a friss istálló trágyázás legjobb hasznosítójának tekintendő. Ehhez járult az országos növénytermelési kisérleti állomás azon tapasztalata, hogy a cukorrépa legjövedelmezőbb trá- gyázási módjának a friss istállótrágyázás és a szuperfoszfáttal való sorbatrágyázás együttes alkalmazása mutatkozik. Hazánk egyik kiváló gazdája, a Békésmegyében gazdálkodó Váradi Szabó János, 1913-ban számos ilyea együttes trágyázási kísérletet végzett. Az istálló trágya egy részét amerikai trágya-szóró kocsival szóratta el, mely azt oly egyenletesen osztotta szét, hogy azt ily tökéletesen szétosztva elteregetni kézi erővel alig lehet, vagy legalább is nagyon sokba kerül. A szeptember elején kiszórt istálló trágyát erősen letárcsáztatta, majd késő őszkor altalaj porhanyitó gőzekével sekélyen le- szántatta, úgy, hogy az istálló trágya egyenletesen keveredett el a talaj 4—5 hüvelykujnyi felső rétegébe. Az igy trágyázott tábla részekből 5—9 holdat tavaszkor sorba mütrágyáztatott. — Az eredmény a következő volt: 1) A villával istálló trágyázott földön termett kát, holdanként 288.80 mm., ajtrágyaszóró kocsival trágyázot- tan pedig 293.80 mm. cukorrépa. A tökéletesebb trágya elszórás után tehát 500 kg. terméstöbblet származott mintegy 14 korona értékben. 2) A villával istállótrágyázott és 87 kg. szuperfoszfáttal sorbatrágyázott répa 525 kg. terméstöbbletet adott, tehát itt a műtrágyázás keveset jövedelmezett, de a kísérletező megjegyzése szerint a terméstöbblet szem- melláthatólag több volt, csakhogy a próbalemérés hibásan történt. 3) A trágyaszóró szekérrel istálló trágyázott és 87 kg. szuperfoszfáttal sorbatrágyázott földön 2328 kg. terméstöbblet származott. Itt tehát a műtrágyázás tisztán mintegy 48 koronát jövedelmezett. A nem mütrágyázott földön elért 280 mmázsás termés tehát az óriási terméseredményből látható, hogy a kísérletezés kitűnő termőerőben levő földön történt, mely előzőleg már több Ízben mütrágyáztatott. Ennek dacára a sorba szuperfoszfátozás igen jövedelmezőnek bizonyult ott, a hol az istálló trágyát egyenletesen szórták szét és keverték a talajba. Különfélék. Bevonulás a harctérre. Fabriczius Endre az 0. M. G. E. titkára, bár már túl van a védköteles koron, katonai szolgálattételre bevonult, beosztották az I. honvédtábori tüzérezredbe. Buday Barna a „Köztelek“ szerkesztője szintén bevonult. A „Köztelek“ szerkesztését Szilassy Zoltán orsz. képviselő vette át. A szövetkezetek nagy sikere a hadi kölcsön- jegyzés körül A szövetkezeti és agrárius szervezkedés fényes diadalát jelenti az a siker, mely a szövetkezetek és gazdakörök hadikölcsönjegyzését koronázta. Az Országos Központi Hitelszövetkezetben, ahol a szövetkezetek jegyzései történtek, még nem készültek ugyan el a kölcsönjegyzések végleges összegezésével, de máris megállapítható, hogy a falusi szövetkezeteknek a Központnál eszközölt jegyzései megközelítik az 50 millió koronát s számra nézve a legtöbb jegyzés a Központnál történt. Oly nagy erkölcsi eredmény ez, oly diadala a szövetkezeti eszmének, amelylyel érdemes lesz még foglalkozni.
