Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-01-03 / 1. szám

január 3.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldaT

tagjainak gyümölcsét a rendes helyi piaci áron veszi át és szükség esetén nem tagoktól is vásárolhat, az üzlet igényei és tetszése szerinti mennyiséget. Az igaz, hogy igy a részvényes termelő sem tarthat igényt előnyösebb árra, mint pl. a nem részvényes; de egészségesebb lesz az üzletmenet és a nyereség utóvégre is a részvényeseké lesz, akik termelők is egyszersmind! Ily alapon keletkezett ezelőtt hat évvel Cegléden egy szövelkezet- nek nevezett, valójában azonban termelőkből szervezett borértékesitő társulat és ma már három ily társulat működik ugyanott és mindegyik boldogul.

Az ily részvénytársaság azután rendezhet tisztességes gyümölcsvásárokat is; megjelenhet oly külföldi piacokon is, hol valami ok miatt az értékesítés sikerrel kecsegtet, habár csak rövid időre is. Azután berendez- kedhetik a családok rendes téligyümölcs ellátására is, amivel Budapesten és nagyobb városainkban meglehetős forgalmat bonyolíthatna le.

A fődolog azonban mindezen vállalatoknál az e- rélyes és minden protekciót kizáró vezetés, mivel a legtöbb ily vállalat nálunk csak azért nem prosperál, mert a legtöbbször használhatlan és protekció folytán alkalmazott tisztviselők teszik azt tönkre. Az igazgatónak ily vállalatnál teljes intézkedési jogot és hatalmat kell adni, ami a szolgálati fegyelem szempontjából is igen fontos.

Az egyes termelők — ha évenként és fajtánként nagyobb mennyiségű eladó gyümölcskészlet felett rendelkeznek — maguk is értékesíthetik gyümölcstermésüket hirdetések utján valamint a szállodások, vendéglősök, a fűszer- és csemegekereskedők utján is. Ismerek néhány pedáns hazai gyümölcstermelőt, akik magánosoknak eladnak 8000—12000 korona értékű gyümölcsöt és vevőik évről-évre felkeresik őket, mert ezek a gyümölcsöt fajta és nagyság szerint osztályozzák, gondosan csomagolják, szóval: reálisan járnak el vevőikkel szemben. '

De van aztán sok olyan termelőnk, — néhánnyal magam tettem próbát tanulmányozás végett — aki kis hirdetés utján szerez ugyan magának vevőközönséget; de a vevők csak egyszer hozatnak tőlük, mert az a szemét, amelyet megrendelőiknek küldenek, a postaportó költséget sem éri meg.

A nagyban való értékesítéshez szűkségns azon föltételnek, hogy kevés fajtát nagyban termeljen, — egyes vidékeken már elég van téve; erről néhai gr. Bethlen András és Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszterek már két évtizeden át gondoskodtak. A termelőkön van tehát már most a sor, hogy a fák gondozása és védekezésével, gondos szedés, osztályozás és csomagolással maguk gondoskodjanak a gyümölcstermelés koronájának feltételéről: a kielégítő anyagi sikerű gyümölcsértékesítésről.

Különfélék.

Felhívjuk egyesületünk azon tagjait, kik tagdíjakkal hátralékban vannak, szíveskedjenek fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni.

Előadások a fogyasztási szövetkezetekről.

Mindazon községek, amelyek ismerni akarják a fogyasztási szövetkezetek gazdasági jelentőségét s tudni akarják, hogy minő előnyök remélhetők a falusi fogyasztók szervezkedéséből, kérjenek előadót a „Hangya“ a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetének igazgatóságától, (Budapest, IX. Közraktár-u. 34.) A Hangya minden községbe küld előadót; ahonnan megkeresést kap. Az előadások teljesen díjmentesek és a meghívóknak és községeknek semmiféle költséget nem okoznak. A bejplentés 5 filléres levelezőlapon is megtörténhetik. Kérjük e sorok olvasóit is, tudassák velünk, vájjon melyik szomszédos községben-ahol még nincs fogyasztási szövetkezet,-volna célszerű a szövetkezeti eszmének előadások utján újabb híveket szerezni.

Földbérlőszövetkezetek. A nemzeti földbirtokpolitika egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a jövőben ott. ahol a birtokosok birtokaikat nem házilag, hanem bérletileg hasznosítják és a környékbeli kisgazdák erre elég erősek a birtokoknak részben vagy egészben való kibérlésére földbérlőszövetkezetek alakuljanak. Ez egyik legfőbb módja az egészséges, hazafias kisbirtokos elem szaporításának és megerősítésének és az egyetlen mód arra, hogy a tőkeszegény, de szorgalmas kisgazdának módot adjunk arra, hogy a földet saját javára művelje. A Magyar Gazdaszövetség programmjához híven, a jövőben úgy, mint a múltban támogatni kíván minden egészséges földbérlőszövetkezeti alakulást és figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik ilyen szövetkezeteket alakítani óhajtanak, hogy ezekre nézve a szervezkedésnek már évekkel a birtok bérletének letelte előtt meg kell kezdődnie, hogy akkor, amikor valamely ingatlan kibérlése lehetővé válik, a gazdák erre minden tekintetben készen álljanak.

Budapesten oly horribilis a helynélküli munkások, különösen a lány. cselédek száma, hogy éhezve járkálnak az utcán s bemennek a cselédtartó házakhoz nem állást, helyet kérni, de kenyeret. Napokig nem esznek s a szó teljes értelmében lézengenek az utcákon. Volt alkalmunk a karácsony ünnep hitében személyesen meggyőződni erről a szomorú állapotról: a keleti pályaudvar előtt több mint 1000 vidéki parasztlány ácsorgóit várva boldogítóját, ki felfogadja őket és megmenti a nyomortól. Pénzük nincs, csak annyi volt amennyiért felhozta őket a vonat, azt hitték, hogy Pesten azonnal kapnak helyet, nem számítottak azzal, hogy mai nehéz viszonyok mellett nagyon meggondolja mindenki a dolgot, mielőtt pénzért ellenséget fogad fel házába. Óva intjük azokat, kik Budapest óriási forgalmába bízva, ott akarják megélhetésüket biztosítani; ne üljenek fel a