Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-21 / 44. szám
november 21. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. sorban vitézül harcoló fiaik érdeke, kiknek ellátására, felszerelésére szükséges a kormánynak a pénz, de ezt kívánja tőlük saját jól felfogott anyagi érdekük is, mert pénzünket nemcsak a legbiztosabbban helyezik el, de a legjövedelmezőbben is. Jegyzéseket az összes posta hivatalok is elfogadnak. „Hangya“ zászlója a harctéren. A „Hangya“ közgazdasagi életünknek ez az erősen megalapozott, népünk legszélesebb rétegeinél mély gyökeret vert metropolisa, a budapesti háziezrednek, a 32-eseknek most kiképzett újoncai részére nemzeti szinü selyemzászlót készíttetett, s melyet a napokban a „Hangya“ udvarán fényes háziünnep keretében vett át a 32-esek kirendelt szakasza. Az impozáns és lelkes ünnepség fénypontja Meskó Pálnak, agrár életünk egyik legagilisabb vezér férfiának, a Hangya igazgatójának ünnepi beszéde volt. A beszéd magasan emelkedett ki a sablonos hason irányú beszédek közül, különösen megkapó és jellemző a beszédnek a következő része: „Most pedig e zászlóban foglalva átadom nektek azoknak az imádságát, azoknak a szeretetét, azoknak a jókívánságát, akik ezt az intézményt, melynek portáján állunk, megteremtették s akik a barázdát hasogatva, vagy az őszi vetőmagot szórva, most is küzdő hadaink érdekében munkálkodnak, fiaik pedig hadseregünk legvitézebb katonái. Ezt a zászlót a „Hangya“ kétszázötvenezer földmivelő nevében bízza rátok, azzal az ima- szerü kívánsággal, hogy bátorítson, védjen, óvjon, áldjon, vezéreljen benneteket győzelemről-győzelemre, aztán pedig virágos diadalmenetben ide vissza, haza, az édes otthonba, szeretteitek ölelő karjai közé. Ez a nemzeti lobogó egy darab magyar földet jelképez, mert agrárintézmény méhében született. Benne a magyar földmivelők lelke és mélységes honszerelme él s tudjátok meg, hogy mikor majd távol hazátoktól a szellő megsuhogtaíja, a magyar földmivelő szívdobogását fogjátok hallani. S ha valamikór talán, a messze idegen földön, a csüggedés kisértései le akarnák nyűgözni harci elszántságokat, fogjátok meg e zászlónak magyar földön termett rudját s mint a regebeli hős, aki mihelyt testével a földet érintette, legyőzhetetlenné vált. Ti is oroszlánok s a mesék legyőzhetetlen vitézei lesztek, mert e zászló rudján keresztül a magyar földnek drága honfi vérrel sokszor megáztatott, csodás hatású, varázslatos erői fognak szivetekbe ömleni. Ha pedig a csaták fárasztó küzdelmei közben megérdemelt pihenőre hajtjátok fejeteket, tegyétek vánkosul e zászlót s érezni fogjátok szülőföldetek meleg leheletét, érezni fogjátok édes anyátok éltető csókját s viharvert arcotokon azok kezének bársonyát, akiknek képét a szivetekben hordozzátok. A nagyfigyelemmel hallgatott és mély hatást keltett beszédre Somogyi Elemér önkéntes káplár — ki magához vette a zászlót — lelkes fogadást tett bajtársai nevében is, hogy hűséggel, életük árán megfogják védeni a zászlót. A zászló felírása: a piros mezőben : „A Hangya a 32-es bakáknak“, a fehér mezőben: a nemzeti címer, az alsó zöld mezőben pedig a következő felírás: „Az ellenség réme, A magyarnak dicsősége, Az ezrednek örök büszkesége legyen e zászló.“ Megint a vészhirek. Minden magyarázat nélkül okulásul elmondjuk a következő esetet: Egy hadbavo- nultró! a sebesülten visszatért sógor, koma és ismerősök egyhangúlag kijelentették, hogy elesett. És ime teltek-multak a napok, amikor egyszer csak levelet kap az állítólag elesett gyászoló feleség magától az urától, amelyben irja, hogy súlyos sebéből felgyógyult, Moszkvában van orosz fogságban! Íme itt a szemtanuk tévedtek ! Mennyivel inkább tévedhetnek tehát azok, akik csak hallomásból beszélnek! Legyünk tehát óvatosak a hírekkel és a hiresztelőkkel szemben! Kérelem a közönséghez. A Vörös Kereszt Egylet a szatmári vasúti állomáson, ingyen éttermet állított fel az átutazó sebesült katonák részére, ahol a sebesültek teát, tejet, meleg húst, hideg húst, szalonnát stb. 1 kapnak. Az étterem 18-án kezdte meg működését s a Vörös Kereszt Egylet azon kérelemmel fordul Szatmár ' város és a vidék közönségéhez, hogy a sebesült kato- I nák élelmezéséhez annyival is inkább járuljanak hozzá, ! hogy élelmiszereket, különösen tejet, szalonnát, husne- j müeket, szárnyasokat, lisztet, burgonyát, kávét, teát, í cukrot adományozzanak az üdítő állomás részére. Az j adományok bér. Kováts Jenőné urhölgy lakására (Szat- 1 már, Deáktér 14.) küldendők, aki szives volt azok ke- ! zelését elvállalni. Reméljük, hogy ngy a város, mint a : vidék közönsége lelkesedéssel fogja támogatni azon in- 1 tézményt, amely a háborúban elcsigázott, kimerüit sze- ! gény sebesült hőseink ellátása s felüditése érdekében i létesült. Gyűlések a Közteleken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtóbi- ' zottsága rendkívüli nagy érdeklődés mellett tartotta meg I Bujanovics Sándor elnöklésével nyári szünet utáni első gyűlését. Bujanovics Sándor elnök megnyitván az O I M. G. E. gyűlését, visszapillantást vet a világháborút ! előidéző magyar nép szivét mélyen érintő szarajevói or- I gyilkosságra, melynek jogos és igazságos megtorlásával i kapcsolatban az ellenséges hatalmak elérkezettnek látták j az időt arra, hogy hatalmi érdekeiket, akár egy világháború utján is kielégítsék. A magyar gazdaközönség önfeláldozó hazaszeretettel óhajtja a mai nehéz időkben is a rá háramló terheket viselni. A szent cél érdekében | minden áldozatot meghoz, csakhogy fegyvereinket si- 1 kér koronázza. Az elnök szavait követő lelkes éljenzés j lecsillapulta után Mutschenbacher Emil dr. titkár tett ’ jelentést a taglétszámban beállott változásokról, minek kapcsán elhatározták, hogy jegyzőkönyvben örökitik
