Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-14 / 43. szám
november 14. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. szerint keverve szabad csak forgalomba hozni és pedig: 1) az előállítandó lisztkeverék összmennyiségének 33 százalékát tevő árpatiszttel keverve; vagy 2) az előállítandó lisztkeverék összmennyiségének 30 százalékát tevő tengeri- vagy burgonya- vagy rizsliszttel (de nem rizstakarmányliszttel) vagy burgonyake- ményitő- vagy rizskeményitőliszttel keverve. A kenyérlisztpótló anyagok közül kétfélét együttesen is lehet a keveréshez használni; ily keverés esetében a felhasznált kenyérlisztpótló anyagok együttes mennyisége nem haladhatja meg az előállítandó liszt- keverék 30 százalékát. Rozsból a felőrölt mennyiség legalább 82 százalékának megfelelő egységes minőségű lisztet kell őrölni, amelyet szintén csak a fent megjelölt kenyérlisztpótlók- kal az ott meghatározott arányszerint szabad forgalomba hozni. Búzalisztet rozsliszttel tetszés szerinti arányban szabad keverni, az liyen keveréket azonban szintén csak a megjelölt kenyérlisztpótlókkal az ott meghatározott arány szerint keverve szabad forgalomba hozni. A kereskedelemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg a fenti rendelkezések megtartásának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket, e célból a malomvállalatokat bevételi és kiadási árujegyzékek vezetésére is kötelezheti. A zsákokon, vagy csomagokon fel kell tüntetni a kevert liszt jellegét és a keverés arányait. A katonai igazgatás részére szóló szállításokra a jelen rendelet nem vonatkozik. Úgyszintén nem vonatkoznak a vámőrlésekre a jelen rendeletnek azok a rendelkezései, amelyek a kenyérlisztpótlókkal való keverés kötelezettségét állapítják meg. A kereskedelmi miniszter általában vagy esetről- j esetre megengedheti, hogy oly területen leendő forga- j lombahozatal céljára, melyre a jelen rendelet hatálya ki j nem terjed más minőségű búza- és rozsliszt is legyen előállítható és forgalomba hozható. A malomtulajdonos, vagy a kereskedő, ha a falsorolt rendelkezéseket meg nem tartja kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Különfélék. ■m 2$ Hím ínséges kölcsönök fizetésére halasztás. A kormány múlt év őszén gazdáinknak hátralékos kamataik kifizetésére a magyar általános hitelbank utján, a nagykárolyi önsegélyző népbánk, a szatmárvármegyei takarékpénztár r. t. és a szatmári gazdasági és iparbank r. t. által kölcsönöket nyujtatott, mely kölcsönök fele e hó végével jár le; egyesületünk elnöksége feliratilag fordult a minisztériumhoz, hogy tekintettel a nagyon is kedvezőtlen 1 gazdasági viszonyokra 1915, illetve 1916 évi november hó végéig halasztást engedélyezzen. Mint értesülünk a kormány a halasztás megadásától nem zárkózik el. A gazdasági cselédek támogatása és az ellenszolgáltatás megállapítása, a földmivelésügyi miniszternek a Sárosmegyei Gazdasági Egyesület elnökségéhez intézett leirata szerint, a gazda és a hadbavonult gazdasági cseléd családtagjai között szabad megegyezés tárgya. Az erre vonatkozó megállapodás olyan szerződést létesít, amelynek érvényesítését azután mind a két fél törvényesen követelheti. Hogy a cseléd felesége s gyermekei a gazdaságban megfelelő munkát végezzenek, erre megegyezés hiányában, sem törvény, sem rendelet alapján nem kötelezhetők. Épp igy a gazdát sem lehet kötelezni, hogy a hadbavonult cseléd családtagjairól általában gondoskodjék s legkivált, hogy olyanokról gondoskodjék, akik az ő áldozatkészségét képességük szerint ellenszolgáltatással viszonozni nem akarják. Katonáinknak prémre van szükségük. A téli hadjárat borzalmaitól a prém és a prémes ruházat óvja meg a legjobban katonáinkat. Aki ilyen prémes ruhához egydarabba prémet ajándékoz, az egy-egy értünk küzdő katonát ment meg a fagyasztó tél borzalmaitól. Halaszthatatlanul sürgős és szent kötelessége tehát mindenkinek. hogy minden darabka nélkülözhető prémjét a téli háború borzalmainak kitett katonáinknak ajándékozza. A Hadsegélyző hivatal erre a célra köszönettel fogad mindenféle prémet, nyúl, házinyul, vad és bármilyen bőröket, kidolgozott vagy nyers állapotban, továbbá bármiféle prém és szőrmeruhákat használt ésuj állapotban stb. Akinek ilyen bőrei, prémei vagy szőrméi vannak, az küldje el azonnal a Hadsegélyző hivatalnak, (Budapest, IV., Vá- czi-utca 38.) A posta az ilyen küldeményeket teljesen díjtalanul szállítja. Munkás és cseléd kereslet. Örszállás község jegyzőjének jelentése szerint az ottani, valamint a környékbeli gazdák nagyobb számban gazdasági munkást és cselédet keresnek. Érdeklődők lépjenek közvetlenül érintkezésbe nevezett jegyzővel. A házi fogyasztásra levágott állat húsának értékesítése. Felmerült eset kapcsán a kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy a magánosoknak, illetve gazdálkodóknak az a ténykedése, hogy nagyobb időközökben (legfeljebb évenkint egyszer) saját nevelésű 1—2 darabb sertést, avagy marhát stb. levágnak és ezeknek húsát elárusítják, alkalomszerüség jellegével bírván, iparűzésnek nem minősíthető. Ugyancsak nem tekinthető iparűzésnek magánosoknak, illetve gazdálkodóknak az a ténykedése sem, amelynél fogva a nevezettek a házi fogyasztás céljaira levágott, vagy saját nevelésű, illetve otthon hizlalt állatjaiknak a házi fogyasztás körében fel nem használható részeit eladják. A felsorolt esetektől eltérő körülmények között már iparűzésről van szó, amelyhez iparigazolvány szükséges. ............. ~""'é • •—"—
