Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-11-14 / 43. szám

november 14.

SZATMÁRI GAZDA

3-ik oldal.

tárgyalás után azon eredményre értünk el. hogy javaslatunk azon módosítással fogadtatott el, mikép nem külön álló szövetkezet létesittetik, de az általunk javasolt módon fog ezen egész akció lebonyolittatni az Országos Központi Hitelszövetkezet által. Az eljárás ez lesz: az illető gazda, ki maga fogja akár magán utón, akár vásáron bevásárolni a szükséges marhát, ezen szándékát bejelenti a helyi hitelszövetkezetnél, annak megbízottja ellenőrzi a vásárlást (hogy tudniillik kijátszás ne történhessék túl magas látszólagos árakkal), a vételárat kifizeti a szövetkezet, a rédiát a szövetkezet nevére kiállítják ; a szövetkezet viszont a vételár 25 százalékának készpénzben fizetése, az állatbiztosítási dijak s három éven át a vételár 25—25 százalékának fizetésének kötelezettsége mellett átadja a marhát a vevő gazdának, akinek korlátlan tulajdonába azonban csak az utolsó részlet befizetése után megy át.

Látni való, hogy ezen megoldás lényegben azonos ugyan az általunk javasolt megoldással; azonban lehetetlenné teszi az általunk mellesleg megvalósitható azon célt, hogy egységes szövetkezet utján lassanként, észrevétlenül teljesen átgyurhattuk volna vidékünk egész marhaállományát, folyvást jobb és jobb anyagot szolgáltatva, mig igy főleg a létező anyag kicserélésére fog az szorítkozni, de viszont meg van az az előnye, hogy a vevő gazda keze teljesen szabad, a közös legelőtartás teljesen feleslegessé lesz és a kezelés a lehető legegyszerűbb lesz, már amennyiben feltehető, hogy a szövetkezet, vagy a szövetkezetek hiányában a gazdasági felügyelők nem fogják bürokratikus formaságokkal nehezíteni a teljesen egyszerű, világos eljárást.

Egyben és egészben véve tehát örömmel, illetőleg a jelen nyomorúságos időben csak megnyugvással — jelenthetem, hogy megindított mozgalmunk sikerre vezetett. Gazdaközönségünk élőállat szükségletének kielégítéséről gondoskodás történt, még pedig egyszerű, praktikus módon, ami sem az államkincstárnak nem kerül semmi áldozatába, sem pedig a segítést igénybe vevő gazdának nem kergeti arcába a vért, mert hiszen nem alamizsna segélyt kap, hanem egyszerűen lehetővé tételét annak, hogy önönmagán segíteni képes legyen.

Úgy vagyok értesülve, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezettel ez irányban a teljes, részleges megállapodást már megkötötte a kormány, s hogy közel jövőben az akció meg fog indulni. Magam is e mellett voltam, — hogy tekintettel a háború folytán beállott takarmányszükségre, — most már csak tavasszal kezdenék ezt meg. Azóta azonban több gazdatársam figyelmeztetett azon fontos körülményre, hogy most folyik a marhaállomány eltékozlása (hála Istennek, hogy a növendékmarha eltékozlása már eltiltatott), s igy úgy ennek korlátozása, mint a beszerzés könnyebb volta érdekéből kívánatos volna már most megkezdeni, s nem a tavaszi, valószínűleg tulmagas árakra hagyni.

Ezekben számoltam be az elért eredményekről,

mivel a viszonyok alakulása az értekezlet újabb összehívását nemcsak feleslegessé, de nehézzé is tették volna.

Nem fejezhetem azonban be ezen soraimat a nélkül, hogy meg ne köszönjem gazdatársaink meleg támogatását a fontos ügyben, különösen azon, valóban mintaszerű, meleg érdeklődést, melyen ismételt nehezen megindult és még nehezebben befejezett tárgyalásaink során Szatmár városa érdemes polgármestere és Szat- márvármegye igazán lelkes, ezen részletügyet is odaadó buzgalommal támogató főispánja részéről tapasztalni szerencsés voltam. György Endre.

Felhívás gazdaközönségünkhöz

a hadi kölcsön jegyzésére.

Lapunk vezető cikkében foglalkozunk azzal az óriási hatással, melyet a hadi kölcsönnek az ország ha- j tárain belül is, a legszélesebb néprétegek utján leendő | biztosítása közgazdasági életünkre gyakorolni fog; a kölcsön ily módoni beszerzése hivatva van jövendő boldogabb életünk kapuit kitárni — a mint azt fennebb | említett vezércikkben kiváló közgazdasági munkatársunk í Cholnoky Imre oly meggyőzőleg ad elő; minden szava meg- j dönthetetlen igazság s mindenkinek, különösen pedig j hazánk évezredes fenntartójának : a magyar gazdaközön- j ségnek kell első sorban az abban felhozottakat jól eszükbe l vésni és sietni a kölcsön jegyzésével.

Hilelszöveíkezeteink már megtették a kezdő lépé- . seket s az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövet- 1 sége intéző bizottsági ülésében kimondotta, hogy a ke- j rületébe tartozó szövetkezetek tartalék tőkéik, valamint a | forgalomból kivonható betétek erejéig jegyzéseket esz- 1 közöljenek. Szövetkezeteink ezen elhatározását követnie kell gazdaköreink, kis-, közép és nagybirtokosainknak ezt kívánja tőlük most imádott hazánk sorsa, de ezt ki- ! vánja jól felfogott anyagi érdekük is.

Hogy pedig gazdáink meggyőződhessenek, hogy a legnyugodtabb lelkiismerettel fektethetik megtakarított pénzüket ez állampapírokba, közöljük a kormánynak egyesületünkhöz intézett leiratát, mely a kölcsön termé- i szetére teljes és kimerítő tájékozást nyújt; még annyit i jegyzünk meg, hogy a kötvények 6 százalékot fognak jövedelmezni, tehát jelentékenyen többet, mint bármely pénzintézet fizet a betétek után.

„A hadi szükségletek fedezésére szolgáló nagy pénzösszegek mint másutt, hazánkban is kölcsön utján teremtendők elő, a pénzügyminister az 1912. évi LXIII. t.-cikkben nyert felhatalmazás alapján a közelebbi napokban szándékozik a hadi kölcsönt nyilvános aláírásra bocsátani.

Az időpont jól van megválasztva, a pénzbőség jelei országszerte mutatkoznak, a kölcsön feltételei igen kedvezőek. A siker minden előfeltétele megvan, s nem kétséges, hogy az ország közönségét hazafias áldozat