Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-07 / 42. szám
VI. évfolyam. Szatmár, 1914. november 7, 42. szám SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETE VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre ...................................6 korona. Fél évre...................................3 „ Me gveti évre..............................1-50 „ A Szalmára! egyel Gazdasági Egyesük: tagjai tagdijilletmény ellenében (kimentéséi, kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lap vezérlő bizottság: böszörményi Emil d,'. Bartha Kálmán Dcmahidy István Ciiolnol ■ Imre Petiid György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatraár, Deák-tér 22. szára, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Nem régiben jelent meg a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének legutolsó évi jelentése, amely 12 hónap sok tekintetben érdekes, gazdasági életünket nagyon is jellemző munkásságáról ad számot. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete egyike legrégibb szövetkezeteinknek. Átélt nehány válságos esztendőt, átesett egy néhány gazdasági viharon, ámde mint minden egészséges alapokra fektetett szövetkezet a válságból és viharokból mindig megerősödve került ki. Az idei jelentésnek is legörvendetesebb része, hogy a már több év óta tartó feszült pénzügyi helyzet nem hogy meggyengítette volna, hanem inkább megszilárdította a szövetkezet anyagi alapjait. Az anyagiakban való megszilárdulás erkölcsi erőnövekedést is jelent. Az anyagi készültség gyarapítja a szövetkezet iránt való bizalmat, tekintélyt szerez az intézménynek és közkedveltséget. Ezekből a jelentésekből bátran következtethetünk arra, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a mostani minden eddiginél súlyosabb gazdasági helyzetből is győzelmesen fog kikerülni, annyival is inkább, mert betöltésre váró feladatai a háború alatt ugyancsak megsokszorosodnak s a körűié csoportosuló azon gazdaközönség ha valamikor, úgy most várhat a legtöbbet a szövetkezettől. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete amint tudjuk a közép és nagybirtok gazdasági szükségleteinek kielégítését tűzte ki célul. Foglalkozik nemcsak a fogyasztás ellátásával, de még inkább az értékesítéssel. Ellátja a földbirtokot vetőmaggal, tenyészállatokkal, mindenféle gazdasági cikkekkel s viszont a földbirtok termékeit nagyszabású begyakorolt apparátusa segélyével iparkodik a legjobban fizető piacokon értékesíteni. ‘Hogy e feladatoknak betöltése mily nagy jelentőségű most, arról szinte felesleges beszélni. Hiszen a háború éppen a kereskedelmi életet bénította meg. Megnehezült nemcsak a beszerzés, de az értékesítés is. A kereskedelmi forgalmat bénítják a vasúti forgalmi akadályok is. Egy-egy gazda tehát mindenképen ki van téve annak, hogy nem birja a földbirtok folyton növekvő szükségleteit beszerezni, de nem tudja i a föld termékeinek se a kellő piacot biztosi- | tani. Ily körülmények között szinte égető szük- I ség van a szétforgácsolt erők csoportosítására, égetően' szükség van olyan szervezetre, mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amely a magyar gazdaközönség igen tekintélyes részét egyesíti ma már magában s ezzel az egyesült erővel iparkodik elérni azokat a célokat, amelyeket a mostani nehéz időkben egyesek csak nagy erőfeszítéssel, vagy sehogysem tudnának elérni. A szövetkezet fejlődése azt mutatja, hogy e célokat már is nagy mértékben sikerült megközelíteni, úgy gabonaosztálya, mint vetőmagosztálya, de leginkább a borosztálya és géposztálya és tenyészállatosztálya a lefolyt egy esztendő alatt kitünően megállták helyüket. A legközelebbi jövőben csaknem valamennyi osztály uj mélyreható reformokat is tervez. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a szövetkezet nem
