Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-01-17 / 3. szám

4-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

január 17.

ben részesítik, addig máshol olyan talajokon is erőltetik termelésüket, ahol nem sikerülhetnek. így a lóhere nem megy jól a nagyon száraz alföldi talajokon, a lucerna a gyenge homokon stb., ezért ilyen viszonyok között ezeknek a helyettesítésére más növényeket kell keresni. Különösen a homokra az odavaló növényeket célszerű kiválogatni és az eddiginél nagyobb mértékben termelni, igy a nyúlszapukát, baltacimot, biborhe- rét és szöszösbükkönyt. Az Alföldön is nehezebb feladat a takarmánynövények helyes megválasztása és itt a lucernán kívül különös figyelmet érdemel még a csa- lamádé, amelyet különben országszerte az eddiginél sokkal nagyobb területen kellene termelni, mivel rendkívül olcsó takarmányt szolgáltat. A takarmánytermelés helyes szervezése esetén persze nem szabadna olyan hibáknak előfordulni, hogy tiszta zabot vessenek takarmánynak, amint ez többfelé még szokásos, holott a sokkal kevesebb és gyengébb takarmányt ad, mintha bükkönnyel keverték volna.

A termelendő takarmánynövények kiválasztásán és termelési arányuk megállapításán kívül figyelmet kell fordítanunk azok megfelelő elhelyezésére is. Sok gazdának az az elve, hogy a takarmány nem érdemli meg a jó földet és ezért ezt következetesen a legrosszabb és leggyengébb földekbe veti. Pedig a takarmánynövények nagy termést csak jó és táperőben gazdag talajon adnak és elsősorban a takarmányok számára kell az ilyen földeket fenntartani. Viszont éppen olyan helytelen a legjobb földeknek állandóan takarmánytermelésre való használata és mégis sok felé látjuk azt a szokást, hogy egyes földek (különösen a faluhoz legközelebb lévők) örökösen takarmányt teremnek. Az ilyen egyoldalú kihasználás a terméseket szintén jelentékenyen leszállítja. Az egymásután való gyakori vetést, különösen a herefélénél tanácsos kerülni, különben beáll az úgynevezett hereuntság, amely a termések erős csökkenésében nyilvánul; ezt elkerülendő, ne vessük a lucernát és herét 6 évnél hamarább ugyanabba a talajba, csakis erős trágyázás esetén lehet ez az időköz 4 év.

Amint kárhoztatjuk a takarmánynövények rossz helyre utalását, éppen úgy nem helyeselhetjük a vetésforgó olyan összeállítását sem, hogy abban a takarmány szinte takarmány vagy kapás után következzék és a kalászosok*is egymást kövessék. Ilyen forgót követnek például Békés, Bács és Fejér megyék egyes vidékein, ahol kukorica után jön a zabosbükköny és ezután két vagy három kalászos is következik egymás után. A helyes sorrend az, ha a kalászosok sohasem követik közvetlenül egymást, hanem két kalászos között takarmányt vagy kapást termelünk.

Konkoly Thege Sándor dr.

Évi jelentés

a hegyvidéki miniszteri kirendeltség szatmármegyei működéséről.

A hegyvidéki kirendeltség rövid fennállása óta vármegyénk gazdasági életébe, működése utján mind mind mélyebben kezd behatolni, tevékenységének áldásos hatását igen sok téren tapasztalhatjuk s ha itt-ott nem is oly mértékben, mint kellene, annak oka semmi esetre sem Tichy Gyula kir. gazd. felügyelő, a kirendeltség nagykárolyi vezetője, de részben vármegyénk egyes vidékének, minden kulturális haladás iránti nemtörődömsége, részben pedig a kirendeltség rendelkezésére álló anyagi eszközök elégtelensége.

Hogy Tichy Gyula minő akciót fejtett ki az elmúlt évben is, legjobban igazolja évi jelentése, melyet a következőkben közlünk.

I. Földbirtok ügyek.

1. Állambérlet Szatmárvármegyében nincs.

2. Kincstári havasok Szatmárvármegyében nincsenek.

II. Legelő ügyek.

Szatmárvármegyében az 1913. év folyamán 5 községben folytak legelő, rétjavitási és újítási munkálatok.

1. Gebe községben 5 kath. holdon javítási kísérlet homokon.

2. Géberjén községben 5 kath. holdon javítási kísérlet lápi földön.

3. Csanáloson 5 kath. holdon legelő javítási kísérlet homokon.

4. Kohón 5 kath. holdon legelő javítási kísérlet agyagon.

5. Mezőpetriben 5 kath. holdon legelő javítási kísérlet agyagon.

Ezen kísérletek műtrágyázásból és fűmagvetésből álltak, melyek jól beváltak és az ottani gazdaközönségnek hasznos Útmutatásul szolgáltak. Egyedül a géber- jéni kísérlet nem sikerült, mert azt az árvíz teljesen tönkretette.

Ezenkívül Felsőbánya város legelő átalakítási és javítási tervezetet kapott, foganatosítása kezdetét is vette. Teljes befejezést azonban csak 1914. évben fog nyerni.

Havasi legelők nincsenek.

Havasi takarmány kísérleti telep nincs.

III. Gazdasági ismeretek és helyes gazdálkodási módok terjesztése.

1. Gazdasági előadások :

A kirendeltség támogatása mellett Szatmárvárme- gye területén 10 községben egyenkint 10 előadással