Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-05-09 / 19. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA május 9. Ez okból tehát a vetőmag rendes és oly módoni elosztásánál, hogy termő talajunkon a vetett növénnyel a területet haszonnal kihasználhassuk, mellőzni kell a kézi vetésnek kedvezőtlen alkalmazását. A kézivetést helyettesítő kézivető gépeket is látjuk alkalmazásban; a kézivetőgép magelszórása már egyenlőbben történik, de a magházra vetés hátránya ennél is nyilvánul, vagyis a magház mélyedéseiben a vetőmag sűrűbb lesz a boronálás után, mint ahogy azt a vetés után elszórva látjuk. Ugyanezen káros következmény fordul elő a fo- gatos szóró vetőgép munkája után is. Az eddig felemlített káros munkához még hozzájárul, hogy szórva vetéshez több vetőmag szükséges, mint a sorvetéshez, mert szórva elvetett vetőmagot úgy beboronálni nem lehet, hogy abból a föld felett mag ne maradjon, de még a magnak egyenlőtlen mélységű elhelyezése is sok vetőmagnak elromtását vonja maga után, minek következtében a szórva vetett vetés mindig egyenlőtlen, foltos, helyenként tulsürü, helyenként ritka szokott lenni. Mai napság már a kézivetést és a szóró vetőgépet csak azon esetben használja a gazda, ha a vetéssel annyira megkésett, hogy azt már a földnek nedvessége miatt sorvető-géppel be nem bírja vetni, de azon területet mégis minden körülmények között őszivel akarja bevetni. Mint legbiztosabb és legjobb munkát biztositó vetési módot, a sorvető géppel való vetést alkalmazzuk. A sorvetö-gépnek nagy előnyei, hogy a vetőmagmennyiséget oly módon szabályozhatjuk, ahogy szükségletünknek a legjobban megfelel. A sorvetögéppel a vetőmagot egyenlően, egyenlő sorközökkel vethetjük, minek folytán a növénynek biztosíthatjuk a neki megfelelő tenyészterületet, aminek következtében termésünk a vetett területen egyelően fejlődve, egyforma fejlett szemekben és nagyobb terméssel hálálja meg a nagyobb munkát igénylő sorba vetést. Hogy nagyobb termést remélhetünk ott, ahol a vetőmagot egyforma mélyen, egyforma távolságban helyezzük a földbe, igazolja azon gyakran előforduló kézi, vagy szóró vetögép után található bokros vetés, amelynek bokronkinti sűrűsége miatt az elsatnyult fejletlen kalászok csak fejletlen apró magú, ocsuhoz hasonló termést adnak, amely körülmény a sorvetésnél elő nem fordulhat. A sorvetőgépek ma már oly sok és változó szerkezettel kerülnek forgalomba, hogy azoknak ismerete egész tanulmányt kíván, a főalkatrészekben azonban alig térnek el egymástól. Általában a sorvetőgépek négy járókerékre szerelt vetőmag ládából, első kormányozható tengelyből, és a vető ládában elhelyezett, vagy a láda alá szerelt vetőtengelyből állanak, amelyen a vető korongok, kanalak, vagy tárcsák a feltalálónak különböző konbinációi alapján vannak alkalmazva, a vetőtengely forgási sebessége változtató áttételű fogas kerekek, vagy egyenlő forgatási tengelyeknél a vetőmagot szóró korongok állíthatóságának szabályozója, a vetőmag mennyiség meghatározásának irányítására szolgál. A sorvető gépeknél általában a fő figyelem a vetősaruk egyenlő egymástóli távolságának betartására irányuljon, annyival.is inkább, mert a vetés csak akkor lehet eredményt hozó, ha a vetőmag a földben egyenlő sortávolságban, egyenlő mélyen és egyenlő sűrűséggel lett elvetve és a földbe helyezve. Hogy mindezen követelményeknek eleget tehessünk, kell hogy a sorbavető gépek szerkezetével részletesen megösmerkedjünk, hogy annak alapján a gépet tetszésünk szerint, oly módon tudjuk beállítani, amint az kívánságunknak legjobban megfelel. Minden vetőgéppel adnak a gyárból egy vetés mennyiség mutató magyarázatot, sajnos azonban, az nem felel meg a tényállásnak teljesen, sőt néha némely gépeknél, oly nagy az eltérés, hogy annak következtében azon útmutatókat, amelyek a gyárból jönnek rögtön próba alá kell vetni és ha meg nem felelők teljesen eldobni, vagyis próbálja ki a gazda a gépet, hogy bizonyos legyen arról, hogy gépe mily beállítás mellett mennyit vet. Lássuk tehát, hogyan fogjunk hozzá a vetőgép vetés mennyiségének kirpobálásához. Ha megakarjuk tudni valamely vetőpép vető meny- nyiségét, kell hogy elsősorban tudjuk meg azt, hogy a vetőgép nagy kerekének köre hány hüvelyk és viszont a vetőszélessége a gépnek hány hüvelyket tesz ki. Ha ezen két adattal rendelkezünk, akkor annak alapján megtudjuk, hogy mily nagy területet vet be a vetőgép addig, amig a gép nagy kereke egyet fordul, ha ezt megállapítottuk, az esetben keresnünk kell a nagy kerék fordulatának azon számát, amennyit annak tenni kell, ha 1200 négyszögölet, vagy 1600 négyszögöles hold területet akarunk bevetni, ha azt megtaláltuk, az fogja képezni a kerék fordulat azon számát, amelyet a későbbi próbánál minden alkalommal használnunk kell. Ha a vetőgép kerekének körmérete p. o. 144 bécsi hüvelyk, vetőgép vetőszélessége pedig 72 bécsi hüvelyk, azon esetben ezen két szám szorzata = 10368 négyszög hüvelyk, tekintve, hogy egy négyszög lábban 12X12= 144 négyszög hüvelyk van, egy négyszögölben pedig 36 négyszög láb ez alapon egy négyszögölben van 144X36 = 5184 hüvelyk; a fenti szélesség és a kerék kör méterének szorzatában megkeressük hányszor van meg az 5184 négyszög hüvelyk, vagyis 10368:5184 = 2 ez alapon tehát ezen méretű gép a keréknek egy fordulatával bevet két négyszögölet vagyis 600 fordulat melett 1200 négyszögölet, 800 fordulat mellett pedig 1600 négyszögölet.
