Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-04-04 / 14. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 4. ladássá változzék át. A gazdák körében nem minden aggodalom nélkül látják, hogy mig a földmivelés érdekei évről-évre mellőzésben részesülnek, addig megdöbbentő mértékben növekszenek az állami kiadások s rohamos léptekkel haladunk az állami szociálizmus felé. A debreceni állatvásár felszabadult. Mint Debrecenből illetékes helyről értesülünk, az ottani száj- és körömfájás megszűnt, igy tehát a debreceni vásárok felszabadultak a korlátozás alól. Lóvizsgálat Szatmáron. Az idei általános lóvizsgálat Szatmáron az Árpád utcán f. hó 6.-án, hétfőn reggel 6 órakor lesz megtartva. A lovak elővezetendők és nem kocsiba fogva hajtandók. A ki lovát a kijelölt helyre és időre bármi okból elő nem vezettetheti, az köteles a főkapitányi hivatalnál ezt a körülményt bejelenteni. Beteg vagy beteg gyanús lovak nem vezeten- dők elő. A ki lovait a vizsgálatra indokolatlanul nem vezeti elő az az 1888 évi VIII. t. c. 140 §-a alapján meg lesz bírságolva s az utóvizsgálat költségére lesz foganatosítva. A hortobágyi gazdák pőre. Ismeretes, hogy a debreceni ház-, kaszáló- és telektulajdonosok nagy pert indítottak Debrecen város ellen, mert ők régi jogaikra való hivatkozással úgy tartják, hogy a Hortobágy tulajdonjoga az övék és nem Debrecen városáé. Az igen érdekes pert, amelyet a Hortobágy hasznosításának a kérdése vetteti tulajdonképpen fel, a múlt évben már tárgyalta a debreceni járásbíróság és az Ítélet a birtokháborítás tényét nem látta fennforogni, tehát a keresetet elutasította. Felebbezés folytán az ügy a felebbviteli tanács elé került. Mint Debrecenből jelentik, a felebbviteli tanács a minap ejtette meg a szóbeli tárgyalást Kulin Imre törvényszéki elnök elnökletével. A bírósága szóbeli tárgyalást befejezte és hosszas tanácskozás után április 24-re tűzte ki az ítéletet kihirdetését, amelyet most nagy érdeklődéssel várnak. Burgonyamérgezés. Ismeretes, hogy a csírázó burgonya élvezete gyakran mérgezési tüneteket okoz. Eddig ezt a burgonyában tartalmazott solaninnak tulajdonították. Legújabban egy tudós német orvos megcáfolta ezt a hiedelmet, kifejtve, hogy egy font solanin sem elég a mérgezéshez. Ahol ilyen eset előfordul, többnyire azért történik, mert némely helyen napokon át fogyasztják a főtt burgonyát. A főtt burgonya csak friss állapotban élvezhető, mert állásközben mérgek fejlődnek ki benne, amelyek az egészségre fölöttébb károsak. A moha kártékony hatása. Hogy milyen kárt okozhat a moha a réteken, bizonyítja a következő kísérlet, amelyről hirt ad egy német gazdasági folyóirat. Eszerint 700 gramm száraz moha képes felszívni 3300 gramm vizet. Réteken 700 gramm moha 5300—5700 gramm nedvességet von el. Egy praktikus német gazda kiszámította, hogy minden kitépett kilogrammnyi moha átlag 25 kilogramm takarmányt jelent. Ezért kora tavasszal vagy ősszel igyekezzünk megszabadítani rétjeinket az elhatalmasodott mohától. A világ legnagyobb ökre. Az állattenyésztő gazdákat érdekelni fogja, hogy a berlini hízott marhavásáron legutóbb látványosságszámba ment egy olyan ökör, amelynek szállítására külön vasúti kocsit kellett készíttetni. Amint a német mészárosok újságja mondja, ez az óriás állat 2-10 méter és 38 mázsa súlyú. Feltűnést keltett fehér színe is, amelyet a legkisebb sötét folt sem zavar. Az érdekes állat holsteini marha és zebu keresztezése. Vármegyénk állategészsége. Lépfene : nagykárolyi Mezőpetri. Veszettség: mátészalkai Ópályi; nagybányai Misz- tótfalu; nagykárolyi Börvely; szinérváraljai Aranyos- megyes. Nagykároly. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Csanálos 2 u. ló, Kismajtény ló, Mérk t. ló. Rühkór: avasi Avasfelsőfalu ló; csenged Csenger- sima ló, Nagygécz 2 u. ló, Szamosangyalos 1 u. és 1. t. ló, Szamossályi t. ló, Tyúkod 2 t. ló, Ura t. ló; erdődi Meddes ló; Nántíí ló; fehérgyarmati Fehér- gyarmat 2 u. ló, Jánk ló, Kisszekeres ló, Szatmárcseke 2 u. ló; mátészalkai Gebe ló, Győrtelek ló, Nyirmegy- gyes ló; nagykároly Börvely 5 u. és 1 1. ló, Doma- hida ló, Genes ló, Kaplony ló, Kismajtény ló, Nagy- majtény ló; nagysomkuti Jeder ló, Magyarberkesz ló; szatmárnémetii Batiz ló, Mikola t. ló; Szamoskrassó ló; szinérváraljai Józsefháza ló; Nagykároly 2 u. ló. Sertésorbánc: fehérgyarmati Csaholcz, Nagyszekeres; nagy károlyi Kaplony m. Sertéspestis: csenged Nagygéc t,: fehérgyarmati Jánk t., Kisszekeres, Szamasujlak t., Vámosoroszi 10 u. ; nagykárolyi Börvely, Mezőfény 32 u., Mérk t., Vál- laj 2 t. Gyenge őszi vetések feljavítása. Az idei száraz fagyok után bizonyára sok lesz tavaszkor az erősen megritkult őszi gabonavetés, amelyet a kora tavaszi felültrágyázással kell majd feljavítani. A feljavításra legáltalánosabban használt és leggyorsabban ható műtrágya a chilisalétrom, amelyből a föld kiengedése és felpirkadása után kát. holdankét 30—50 kilogrammot szokás kiszórni és gyöngén befogasolni. Ez gyors fejlődésnek és megbokrosodásnak indítja a gyenge vetést, mely csakhamar megerősödik és igy jobban kibirja a később, netalán bekövetkező szárazságot és a növényi betegségek kártételeit. A chilisalétromon kívül azonban a szuperfoszfát, homokos és tőzeges földeken pedig a káliszuperfoszfát is nagy haszonnal alkalmazható a gyenge őszi vetések tavaszi felültrágyázására az esetben, ha a föld amúgy is kívánja a foszfortrágyázást és őszkor bármely ok miatt nem mütrágyáztunk, a mi nálunk mindennapos eset. Ekkor lehetőleg korán tavaszkor 150 kg. szuperfoszfátot vagy 200 kg. káliszuperfoszfá- tot kell kiszórni a megszikkadt vetésre és azt a vetés.
