Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-03-28 / 13. szám

március 28. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. A kivándorlás ellen. Végre mégis megmozdult a föld a magyar kö­zömbösség alatt és a sok sürgetésre, hogy történjék valami az ország elnéptelenedése ellen a két kormány egyezményt kötött egymással a védkötelesek kivándor­lásának megakadályozására. Ugyan ez intézkedésnek sem az a célja, hogy a magyar mezőgazdaság munkás­hiányán segítsen, hanem csak az, hogy a katonaságot biztosítsa a szükséges létszám beszerzése felől. A ma­gyar gazda által megtermelt kenyérmagnak elfogyasztóit kell teljesszámúvá tennünk, ezért egyeztek meg a be­lügyminiszterek s ez a cél, amiért az osztrák területen is föltartóztatják ezentúl a magyar kivándorlót, ha még katonakötelezettségének eleget nem tett, holott ezelőtt, a magyar határt elhagyta, már Ausztriában senkisem törődött vele, mehetett ahová akart. Itthon még a ha­tárrendőrség vigyázott arra, hogy a védkötelesek ne mehessenek minden szó nélkül odább, ezért újabban a ravasz kivándorlási ügynökök külön haditerveket dol­goztak ki arra, miként juthatnak a jogosulatlan kiván­dorlók az ország határain kívül, hol azontúl a kutya sem ugatott utánuk. Erre a manipulációra is rájöttek az állam emberei s ezt a jövedelmes üzletet is beszüntet­ték, tessék aztán egy zug-kivándorlási ügynöknek meg­élni. A magyar belügyminiszter rendeletbe adta ki, hogy az ország határait akadálytalanul csak a 17 éven aluli és a 36 éven felüli korban levő férfiak léphetik át akadálytalanul, a többi mind igazolni tartozik, hogy védkötelezettségének vagy eleget tett már, vagy had­mentességi adót fizet, azaz a Molináry bakanóta sze­rint a „kettő-három nyomorult“ soraiba tartozik, kik mehetnek bátran, mert nem véderői tagok. A különben épkézláb, de szervezetileg kissé gyönge, vagy£valamely pártfogás folytán a sorozáson átcsúszott fiatalember is mehet, csak a katona nem. Nem a munkás tartatik meg az ország számára, hanem csak a katona. Akik a határt át akarják lépni, mindannyiszor rendes útlevéllel kell birniok, vagy a határ-átlépésre jogosító igazolványt kell fölmutatniok, különben visszaküldetnek, A magyar gazdák vezérlapja, a „Köztelek“ örömét fejezi ki ez intézkedés felett, de részünkről kevés sikert várunk a rendelettől, ha ezzel kapcsolatban az ember- kereskédelem is meg nem szűnik. Mert hiszen az útle­vél-kényszer addig is meg volt, de útlevelet mindenki kaphatott a megfelelő hatóságoktól. Gyönyörű rendel­kezések szemmeltartásával néptelenedett el Magyaror­szág és népesedett be Észak-Amerika kőszén-és vasvi­déke magyarokkal, És a kivándorlás vígan fog [folyni ezentúl is, rendesen kiállított útlevelekkel és határ-átlé­pési igazolványokkal. A jogosított kivándorlási ügynö­kök megtalálják annak a módját, hogyan kell útlevelet szerezni azoknak, akik ki akarnak menni, — a többi pedig megy úgy, ahogy eddig ment, Mert mindennek meg van a maga hübnere ná­lunk. Ezelőtt jó pár évvel, midőn a belügyminisztérium­ban gr. Andrássy Gyula volt a fő, egy világot járt ma­gyar iró javaslatot nyújtott be a kivándorlási üzelmek meggátlására s elmondotta a miniszternek, hogy a fel­vidéken egész útlevél-kereskedések vannak, ahol az Amerikában a bevándozlóktól olcsón összevásárolt vagy, ingyen megkapott útleveleket árulják s azokkal küldik át a határon a kivándorolni akarókat. Ezek beszünteté­sét kívánta elsősorban. A miniszter kijelenté, hogy ilyen üzletekről nincs tudomása, de pár nappal e beszélgetés után egy ilyen üzletet ártalmatlanná tett a csendőrség, ezek létezése tehát bebizonyosodott. Az is bizonyos azonban, hogyha egy ilyen üzletet becsuknak, három más jön a helyére s a dolog, minden rendelet dacára is addig folyik mig komolyan és teljes morális erővel nem lát­nak neki a bajok orvoslásának. A dolgot pedig a hajós-társaságoknál és Ameriká­ban kell keresni. íme a rendelet hírére rögtön eljött a legnagyobb hajós-társaság főügynöke hozzánk és alku­dozik a belügyminiszterrel a teendők felett. Rá kell a hajós-társaságokat arra kényszeríteni, hogy a ma­gyar kormány teljes ellenőrzésének alávessék, ilyen | ellenőrökül pedig olyan embereket kell kiküldeni, kiket sem a pezsgős-vacsorák és ezerszámra adott havanna­szivarok, sem pedig a pénz le nem vesz a lábáról. A társaság minden egyes kivándorló szállítási szerződését tartozzék az ellenőrző közegnek ott a saját irodájában bejelenteni s a közegnek legyen módja és ideje arra, hogy erre vonatkozólag a magyar hatósághoz kérdést intézzen, vajon jogosult kivándorló az illető vagy sem. A sürgönyileg megkeresett hatóság azonnal tartozzék arra választ adni s a nem jogosultnak talált egyént a társaság ne továbbítsa. Ily módon lehet itt gyakorolni ellenőrzést még Európában. Különfélék. Felhívjuk egyesületünk azon tagjait, kik tag­díjakkal hátralékban vannak, szíveskedjenek fize­tési kötelezettségeiknek eleget tenni. Egyesületünk igazgató választmánya április hó 1-én ülést tart, melynek egyik fontos tárgyát képezi az O. M. G. E. meghívója az április hó 3-án pénteken kezdődő értekezletre, mely állattenyésztésünk fejleszté­sének kérdésével fog foglalkozni. Az értekezlet tudo­másunk szerint oly alaposan óhajtja ezt a gazdaérde­keket legközvetlenebbül érintő kérdést tárgyalni, mely alapja lesz az uj kereskedelmi és vámszerződéseknek; ezen az értekezleten összegezhetik gazdáink azokat a posztulátumokat, melyek mellett az agrár Magyaror­szág kormánya kell, hogy kitartson. Tehát az ápril. t-t választmányi ülésre gazdáink úgy készüljenek, hogy 2-án tömegesen induljanak Budapestre, mert ha vala­mikor, akkor erre most nagy szükség van.

Next

/
Thumbnails
Contents