Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-03-28 / 13. szám
március 28. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. kiterjedő körútját. Tehát nekünk az állategészségügyi szolgálatban teljesen elmaradt, arra semmi súlyt nem fektető, sőt a kupecek álláspontjára helyezkedő Balkán államok tenyésztőivel, illetve kereskedőivel szemben a leghatározottabb álláspontra kell helyezkedni, mert különben a mi marhánk, melynek jó renoméja van külföldön is keresetlen marad. A magyar állattenyésztés megvédése irányította és irányítja ma is gazdaszervezeteinket, ezért küzdöttünk és küzdünk ma is a meglevő vám- és kereskedelmi szerződések csorbítatlan fenntartása mellett, mert ha a Balkán államok csordáinak nyitott kaput hagyunk, akkor ez az agrár állam elpusztult. Nem foglalkozunk politikával, nem célunk ezt az ügyet párt szempontokból megítélni, sőt mi több, megvagyunk győződve s nap-nap mellett tapasztaljuk, hogy a kormány is teljes tisztában van azzal, hogy állattenyésztésünket az újonnan megkötendő vám és kereskedelmi szerződésekkel veszélyeztetni nem lehet, nem szabad; de tisztában vagyunk azzal is, hogy ennek ránk nézve méltányos és igazságos megkötése a legnagyobb körültekintést és előrelátást igényel. Ez az a tér, ahol a gazdasági szervezetek működése kell, hogy elő térbe lépjen, mert itt elsőrangú életkérdésről van szó: jövendő gazdasági fejlődésünk alakulásáról, a mely kihat egyaránt minden osztályra, minden kereseti ágra. Közvéleményt teremteni e kérdésben, erős mozgalom révén kifejezésre juttatni a gazda hangulatát és kívánságait ez a legsürgősebb feladat, melyet a Magyar Gazdaszövetség júniusi naggyűlésétől várunk, de melynek irányítására hivatva lesz az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. évi április hó 3.-án kezdődő országos értekezlete is. Mert hiszen honnan vegye a kormány a kellő ellenerőt és ellentálió képességet, ha nem a gazda szervezetektől és magától a gazdaközönségtől. Az országos és vármegyei gazdasági szervezetektől és a gazdaközönségtől várjuk azt az akciót, mely a kormánynak erőt nyújt elleneinkkel szemben a gerinces magatartásra, csakis igy lehet a közvéleményt magunk mellé állítani és eredményt elérni. Az 0. M. G. E. április 3.-i országos értekezlete, a jövendő vám- és kereskedelmi szerződések megkötésénél első sorban lesz irányt adó s igy azon minden gazdának, ki hivatva van agrár életünk irányításának befolyásolására, feltétlenül meg kell jelenni. Riszdorfer Imre. A vetések állása és a mezőgazdaság állapota Magyarországon. A m. kir. földmivelésügyi miniszter most bocsátotta nyilvánosságra a gazdasági tudósítóktól és a m. kir. gazdasági felügyelőségektől beérkezett jelentések alapján a március 9-érőI való felvételt. Ennek megállapítását a következőkben közöljük: A múlt évi hosszú ősz folytatásaként egész decemberben enyhe időjárás volt. Január elején azonban csakhamar hidegre fordult az idő, ez az erős hideg oly kitartó volt, hogy ritka jelenségképpen majdnem 20 napon át szakadatlanul fagypont alatt állott a hőmérő. Az erős fagyok beállta előtt, január hó elején az egész országban havazott, úgy, hogy a januári és februári nagy hidegek ellen mindenütt elég vastag hótakaró védte az őszi vetéseket. A tartós nagy hidegen kívül az elmúlt télnek másik sajátsága az a hosszú — január 25-től február 20-ig tartó — időszak volt, amely alatt csapadék egyáltalán nem fordult elő. Február 20-ika után a hőmérséklet erősen emelkedni kezdett, úgy, hogy a hónap utolsó napjain már szokatlanul enyhe volt az idő. Március változékony időt hozott. Kezdetben éjjeli fagyokkal hideg idő járt, majd 7—10-ike között ismét erősebb fölmelegedés következett, amidőn napközben a 20 C fokot is elérte a hőmérő, később, 11 — 12-én pedig ismét jelentékenyen sülyedt és több helyütt erősebb viharok kíséretében havazott is. A legutóbbi két heti csapadék mennyisége legnagyobb (50—100 mm.) volt a Királyhágódul északkeleti részen és Máramaros vármegyében, legkevesebb (20 milliméteren alul) pedig a Nagy-Alföldön és az északi Felföldön. A hóolvadás és a legutóbbi esőzések az ország északkeleti részén annyira felduzzasztották a folyók és patakok vizét, hogy ezen jelentés megszerkesztésének időpontjában a megáradt Tisza, Szamos, Nagyag, Tala- bor, Taracz, Róna, Iza és Visó több helyen már ki is öntöttek. Bár az árvizek által okozott közgazdasági károkat az első hírek jelentékenyeknek jelzik, remélhető, hogy a mezőgazdasági terményekben nagyobb károk nem lesznek, meit a késői kitavaszodás folytán a vetések még alig fejlődtek, illetve a beiszapolás által bennük esetleg okozott károk könnyen pótolhatók lesznek. A múlt őszi — hosszantartó kedvező — időjárás lehővé tette, hogy a gazdák az ősziek alá szánt terület legnagyobb részét be is vessék, úgy hogy az ősziekkel bevetett terület a gazdasági felügyelőségek becslése szerint a múlt évinél országos átlagban mintegy 30—35 %-kal nagyobb s megközelíti azt a területet, amelyet normális években őszi gabonával bevetni szoktak. Legnagyobb az őszi vetésterület növekedése a Királyhágódul és a Tisza bfTpartján, ahol t. i. az előző évi
