Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-03-14 / 11. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA március 14. az a mi elibénk tárul, mi tudjuk legjobban, kik legközvetlenebbül ismerjük a gazda helyzetét, hogy mi következik be akkor, ha az idei termést ismét elpusztítja az árvíz. Nyomor és nyomor mindenütt s árverés az egész vonalon. Ily viszonyok között a bank kamatláb leszállítása igazán nevetséges s csak arra való, hsgy könnyebben megüssék a dobot az'ősi birtokon. A viz tehét ismét a nyakunkon, amelyből kievickélni vajmi nehéz lesz. De még ily körülmények között is reméljük a legjobbat. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium Klein Henrik m. kir. állatorvost Temesrékásról Nagybányára, az ottani járási és városi állatorvosi állásra áthelyezte. Uj állatbiztosító szövetkezetek. Egyesületünk kedvezményezésére és közreműködése mellett f. hó 8.-án. Udvari és Lázári községekben állatbiztosító szövetkezetek alakultak. Udvariban elnökké Papp Árpád, Lázáriban Kanlzsay Jenő földbirtokos választatott meg. Mindazon községek, a melyek állatbiztosító szövetkezetek megalakulását óhajtják, forduljanak egyesületünk titkári hivatalához, mely szives készséggel dljnemtesen végzi el a szükséges előkészítési munkálatokat, kívánatra a községekbe kiszáll s a szükséges tájékoztató felvilágosítást megadja. Tavaszi luxusló kiállítások. A székesfővárosi Tattersall-telepen rendezendő tavaszi luxusló kiállítások és vásárok iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik a lótenyésztő és lókedvelő közönség körében. A március 21—25. napjain tartandó kiállítás bejelentési határideje ugyan már március 10-én“délben járt le, azonban már most sok bejelentés érkezik az április 25—29. napjain tartandó kiállításra is, melyre április 14-én délig lehet lovakat bejelenteni. A gazdatiszti állásközvetítő irodák megrend- szabályozása. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete tekintettel a gazdatiszti állásközvetítés terén felmerülő visszaélésekre, felterjesztésben üdvözölte a kereskedelmi minisztert, hogy az állásközvetítés terén uralkodó tarthatatlan helyezeten javítani óhajt és arra kérte a minisztert, hogy ezen intézkedésénél a gazdatiszti állásközvetítés terén uralkodó visszaélésekre is legyen figyelemmel s a díjtalan állásközvetítés jogát altruista célzattal az erre hivatott testületekre, elsősorban pedig a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületére ruházza. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, intézkedést kér az egyesület arra nézve, hogy a gazdatisztek kiuzsorázása, továbbá a gazdatiszteket keresőknek erre nem képesített egyénekkel való becsapásszámba menő megterhelése az állásközvetítő irodák és ügynökök által meg is történhessék. Bikavásár Csíkszeredán. A Csikvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 30-án Csíkszeredán tartja XXVI. bikavásárát. A vásárra mint értesülünk nagy felhajtás várható. Az Országos Bérszántó Vállalat szanálása. A Központi Kereskedelmi és Iparbank két év előtt megalapította az Országos Bérszántó Vállalat Részvénytársaságot. Az uj vállalat alaptőkéje 500,000 korona volt s igazgatóságában a földmivelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium is képviselve volt. A részvénytársaság azonban sehogysem boldogult s legutolsó mérlege is 157,003 korona 64 fillér veszteséget tüntet ki. Az igazgatóság most azt határozta el, hogy a társaság tulajdonában levő gépeket és berendezéseket részben eladja, részben bérbeadja s igy kísérli meg a társaság anyagi helyzetének javítását. Gazdatiszti internátus. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete gazdatiszti gyermekek számára internátust állít fel a fővárosban. Ez az internátus most lépett a megvalósulás stádiumába, maga az egyesület is közel 60,000 koronát gyűjtött erre a célra tagjai körében. Legutóbb pedig azokat a gazdatársadalmi szervezeteket kérték fel alapítványok létesítésére, amelyek a gazdatiszti munkát leginkább értékelni tudják s aránylag rövid idő alatt közel negyedmillió koronát kapott igy az internátus. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 20,000 koronát, a Gazdák Biztositó Szövetkezete 20,000 koronát, a Magyar Mezőgazdák Sövetkezete 20,000 koronát, a Hangya 20,000 koronát, a Magyar Agrár- és Járadék Bank 20,000 koronát, a Magyar Földhitelintézet 15,000 koronát szavazott meg ez ideig az internátus céljaira. Tízezer koronás alapítványokat létesítettek az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Pátria nyomda, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Bank és Kereskedelmi rt., a Cukorgyárosok Országos Egyesülete. Jelentékeny adományokkal szerepelnek továbbá az Osztrák Magyar Bank és Sopron- I megye gazdaközönsége is. A Magyar Országos Központi Takyrékpénztár legutóbbi közgyűlésén szintén 20,000 koronás alapítványt szavazott meg az internátus céljaira. Mire jó a bortörvény? A közvetítőknek nem igen tetszett a Darányi-féle uj bortörvény, mert szigorúnak tartották. A magyar bor jó hírnevét azonban máskép nem lehetett helyrehozni. Most a hivatalos jelentés is megállapítja, hogy a szigorú bortörvénynek sok üdvös eredménye van. Ennek tulajdonítható, hogy nagyobb mérvű borhamisítások most már jóval ritkábban fordulnak elő s ennek kétségkívül része van abban, hogy a borárak a bortörvény életbelépte óta egyre növekvő borkivitelünk az 1912. évben hordóban és palackban együtt 1,489,747 mm.-ra emelkedett 67,854.760 korona értékben. Ezt a mennyiséget borkivitelünk az 1882-ben szervezett áruforgalmi statisztika adatai szerint az azóta lefolyt 30 év alatt csupán egyszer érte el t. i. az 1888. évben, amikor 1,493.037 mm. volt a kivitt bor mennyisége. Ami azonban a kivitel értékét illeti, az 1888-ban csak 36,567.947 korona volt, vagyis alig több mint fele az 1912. évi borkivitel értékének.
