Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-01-10 / 2. szám
VI. évfolyam. Szatmár, 1914. január 10. 2. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEl LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre .............................6 korona. Fél évre.............................3 „ Negye d évre........................1-50 , A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : r* Böszörményi Emil dr. ifttia Kálmán Domahidy István lnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza ■« Interurbán-telefon 217. sz. A kartellek törvényhozási szabályozása. Irta: Szilagy Zoltán őrs? képvi elő. Ha végig tekintünk a civilizált államok törvényhozásain, azt tapasztalhatjuk, hogy az utolsó két évtizedben nem akadt állam, amely a kartellek törvényhozási szabályozására ne gondolt volna. A kezdeményezéseknek egész légiójával találkozunk mindenütt, de megoldásra még egyik sem jutott. Nem lehet csodálni tehát, ha a kartellek vakmerősége folyton növekedik és nem lehet csodálni, hogy a nyerészkedő vállalatok mind nagyobb mértékben igyekeznek kar- tellszerződések létrehozására, sőt a kartell alakítások beteges vágya Németországban mára költőket is kartellalakitásra ösztönözte. A kartellalakitás láza hazánkat sem kerülte el, bár nálunk az ipari fejlődés korántsem akkora, hogy a létező legtöbb kartell a korlátlan szabad verseny szabályozása végett indokolt volna. S noha a hazai kartellek, egy részének mentségére szolgálhat az, hogy közös vámterülettel birván Ausztriával, az ott kartellirozott árukkal a sikeres versenyt hazai iparvállalataink csak abban az esetben képesek felvenni, ha vagy velük közös kartellt alakítanak, vagy az osztrák kartellek ellen, védekező kartelleket ál- j Utaltak. Mindez azonban nem enyhíti azokat a ; káros visszonyokat, amelyeket a kartellek ha- j zánkban is előidéztek. Éppen ezért nálunk sem uj keletű az a most ismét erőteljesen megnyi- i latkozó törekvés, hogy a kartellek törvényhozási szabályozással valódi feladatuk körébe visszaszorittas§anak és a kartellek visszaélései ellen a fogyasztóközönség, a munkásság és a kartellirozott iparokkal kapcsolatos ipari és nyerstermelés törvényhozási védelmet nyerjenek. ! Az idő ezen kivánalom hangoztatására igen alkalmassá vált, mert azt tapasztaljuk, hogy nem csak a panasz a visszaélések ellen lett még általánosabb, hanem a szabályozásukra vonatkozó kívánságok is. A kartell ügy szabályozásának abból az alapelvból kell kiindulnia, hogy a kartellek mint a korlátlan verseny szabályzói gazdasági és szociális tekintetekben hasznos alakulatok, de ezt a hasznos jellegüket működésüknek korMindennemű bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolít le — — Küszner Albert és Társa pST M AGANBANKHAZA. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek melle« részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1914. január hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.
