Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-08 / 10. szám
5-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA március 8. A kénsavas amonniák beszerzésénél ügyelnünk kell arra is, hogy az szavatoltan méregmentes legyen. A kénsavas amoniákban ugyanis kivált a nem mindenben megbízható külföldi termékekben kisebb—nagyobb mennyiségben rodánt találunk. A rodán nemcsak a kényes burgonyára, hanem bárminő kultúrnövényre ártalmasán hat. A kénsavas amoniák megrendelésénél tehát ki kell kötni a szavatolt rodánmentességet. Egyébként a kénsavas ammóniák színe is hamarosan elárulja a rodán jelenlétét, amennyiben ez az erős méreganyag szokatlan rozsdás szinti külsőt ad a kénsavas ammóniáknak. Hogy burgonyatermeszíésünk jelen állapotán mindenkép javitanunk kell, azt a burgonyatermesztés évi statisztikája igazolja. Ugyanis hazánk évi burgonyatermése a bevetett területhez viszonyítva oly csekély, hogy holdanként alig éri el Vs-át annak az átlagtermésnek amelyet hazai kedvező talaj- és égaljviszonyaink mellett elérhetnénk. A hibát abban kell keresnünk, amiben azt újabban Grábner Emil is látja, s amit Cserháti Sándor is ismételten hangsúlyozott, hogy hazánkszerte sok helyt nem úgy mivelik a burgonyát, hogy az valóban jó termést adhasson. Hogy nem kizárólag az időjárás és a talaj a hibás, azt egyes kedvezőtlen égaljviszo- nyokkal küzdő alföldi megyék is igazolják, ahol kellő megmunkálna, gondozás mellett a kedvezőtlen konjunktúrák dacá: : évente átlag 150 métermázsa gumótermés tudnak hol .inként felmutatni. A kénsavas ammóniák érvényesülésének különösen akkor j szerepe, ha két évnél régebben kapott a föld istállótrágyát; ez esetben a nitrogén tartalmú műírágyaterméknek, igy tehát a kénsavas ammonniák- nak is jelentős a tápláló szerepe. Agyagos, vályogos kötött talajnemeknél a foszforsav tartalmú trágyákat a burgonya alá egymagukban is haszonnal alkalmazhatjuk; homokos talajon pedig mint már az előzőkben is említettük, a kalitrágyát, mint pótlószert. Az országos m kin' növénytermelési kísérleti állomás a legutóbbi évek idevágó eredményeinél részletesen kimutatja, hogy a kénsavas ammóniák kivált a kálival együtthatóan előnyösen javít a burgonyaterméseken. Sajnos csak az, hogy a temérdek beállított kísérleti telepeken a kísérletező gazdák jelentékeny százaléka helytelenül kísérletezett; egy része hibás jelentéseket is küldött, más része pedig egyáltalán nem küldött be jelentést az eredményről, szomorú jeléül annak, hogy gazdáink tetemes része ma még idegenkedik a kísérletezéstől, holott a fokozottabb a jobb eredményre a magyar gazdának minden bizonnyal igen nagy szüksége van. Hasonlíthatlanul kedvezőbbek voltak az elmúlt évben, azért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által az ország több vidékén foganatosított burgonya műtrágyázási kísérletek, a melyeknek eredményeire legközelebb visszatérünk. Gyulay Károly. Irodalom. A szuperfoszfát nemzetgazdasági fontossága Magyarországon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által kitűzött 1000 koronás első dijat nyert pályamunka. Irta Matlaszkovszki Tádé. — A Pátria részvénytársaság gazdasági könyvkereskedésének bizománya Budapest, IX. Üllői-ut 25. — Ára 3 korona. Régen nem hagyta el a sajtót egy olyan közérdekű munka mint éppen a szóban forgó. Akkor a midőn Magyarországon is ma már 23.000 vagon műtrágya fogy el, helyénvaló, hogy egy olyan könyv is álljon a gazdaközönség rendelkezésére, amely ezzel a rendkívül fontos gazdasági üggyel is behatóan és annak minden apró részletére kiterjedten foglalkozzon, s ez a könyv ennek a feladatnak a legkiválóbban megfelel, amidőn nemcsak a szuperfoszfát elterjedésének és gyártásának történetével foglalkozik Magyarországon, s nemcsak a szuperfoszfát fogyasztását hasonlítja össze a nyugati államok szuperfoszfát fogyasztásával, de különösen behatóan foglalkozik azzal, hogy a szuperfoszfát s a többi műtrágyák Magyarországon minő termésfokozó hatással bírnak. Rendkívül érdekesek azon adatai e könyvnek, melyekei a nyugati államzk műtrágya fogyasztását ismerteti, s melyekből arra a következtetésre jutunk, hogy a mezőgazdasági kultúra magasabb fokán álló államok sokkal, de sokkal több műtrágyát fogyasztanak, mint Magyarország, s arra a következtetésre jutunk, hogy Magyarországon is azok a nyugaton fek/ő megyék fogyasztanak e! legtöbb műtrágyát, amelyekben a mezőgazdasági kultúra a legmagasabb fokon áll. Részletesen és kimerítően foglalkozik azután a különböző gazdasági növények tápláló anyag szükségleteivel, rámutatván mindenütt arra, hogy e tápláló a- nyag szüségleteí mennyi és minő műtrágyával lehet leghelyesebben fedezni. Kimutatja, hogy az egyes műtrágya félék minő átlagos termésfokozó hatással bírnak, majd pedig behatóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy minő befolyással van a szuperfoszfát gyártás és annak használata a nemzeti jövedelem és vagyon gyarapítására, majd munkájának végén kimutatja Magyarország tényleges foszforsav szükségletét, s bizonyítja, hogy a mai termésátlagok fenntartása céljából országos átlagban is 30 kg. szuperfoszfátot kellene kát. holdanként gazdaközönségünknek használni, ha termésátlagait csökkenéstől megmenteni akarja, s 40 kg.-ot kellene ugyancsak kát. holdanként elhasználnunk, hogy jelenlegi 677 kg.-os országos átlag búza termésünket 800 kg.-ra e- meljük. Sajnos, azonban, ettől még messze vagyunk, mert e hasznos könyv adatai szerint jelenleg mindösz- sze 12 kg. műtrágya használtatik fel kát. holdanként országos átlagban.
