Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-01 / 9. szám
március 1. SZATMÁRI GAZDA 4-ik oldal kező: »A szarvasmarhák fertőző hüvelyhurutja az eddigi megfigyelések szerint, az ország legtöbb vármegyéjében előfordul. E betegségnek1 azonban úgy az országban, valamint a külföldön is igen eltérők a vélemények. Míg ugyanis egyes megfigyelők szerint a betegség rendszeres gyógykezelés mellett is csak nehezen és hosszabb idő alatt gyógyul s gyakran meddőséget és elvetélést okoz, addig mások tapasztalatai szerint önmagától minden beavatkozás nélkül is gyógyulhat és a fogamzásra vagy vem- hességre káros kihatással nincsen. Az országban a betegség felől szerzett tapasztalatok is a betegség jóindulatú befolyását látszanak bizonyítani s csak itt-ott hangzottak fel panaszok a betegségnek az állattenyésztésre gyakorolt káros hatásáról, de szakszerű és kimeri tő vizsgálat alapján ezekben az esetekben sem nyert kétségtelen beigazolást, hogy a meddőséget és az elvetélést a fertőző hüvelyhurut és nem az egyidejűleg fennálló más körülmény vagy betegség okozta. Ami a betegség kötelező orvoslását illeti, azt a betegség mostani elterjedése mellett nem tartom keresztülvihetőnek, mert nem áll elég állatorvos rendelkezésre, akik személyesen vezetnék a bt leg állatoknak naponta vagy legalább is rövid időközökben szükséges kezélését, a laikusokra vagy 'az állatbirtokoisokra jbizott kezelés pedig nem hozná meg a kívánt eredményt, mert ezek szakértelem híján nem hajthatnák végre céltudatosan az orvoslást, sőt e közben még a betegségnek továbbterjedését is elősegitenék, másfelől pedig mint számos példa igazolja, csakhamar reáunnának a fárasztó és időrabló kezelésre s azt idő előtt abbahagynák vagy elhanyagolnák Ezenkívül a siker biztosítása szempontjából mulhatlanul szükséges forgalmi és fedeztetési korlátozások, |a betegségnek mostani elterjedése mellett nem is volnának végrehajthatók, (illetve (szigorú végrehajtásuk sokkal hátrányosabb befolyással volna az ország Szarvasmarha állományának gyarapodására, mint maga a fertőző hüvely hurut abban az esetben, ha a betegség valóban okozna meddőséget ¥ís elvetélést. { i , 'A betegség kötelező gyógykezelésének elrendelése egyébiránt azért sem vezetne célra, mert az állatorvosi tudomány a betegség ellen gyorsan és biztosan ható eljárással ez idő (szerint nem rendelkezik és mert a betegség az egyszer (meggyógyult állatoknál is gyakran kiujul. Mindezekre való tekintettel a fertőző hüvelyhurut kötelező gyógykezelésének elrendelésére irányuló kérelmeket ezidőszerinl nem teljesíthetem. , ■'> tÉrtesítem azonban a törvényhatóságot, hogy a fertőző hüvelyhurutra vonatkozó adatok gyűjtése folyamatban van és mihelyt a betegség által okozott károkról biztos adatok állanak rendelkezésre, nem fogok késni, hogy a betegség ellen a szükséges intézkedéseket elrendeljem. ' A A gazda teendője márciusban. Kedvező időjárás esetén a gazda téli pihenési ideje lejár s hozzá kell kezdeni a tavaszi munkákhoz és előkészülni már most a, nagy nyári munkálatokhoz is. A csáp léshez — ha nincs saját gépünk — szerződést kell kötni, valamely cséplőgép tulajdonossal. a szükséges szenet is már (meg kell rendelni, nehogy drágán fizessük meg az utolsó1 percben hanyagságunkat. Itt van a lóhere és lucerna vetőmagvak' arankamenlesiténének ideje is, a miatt forduljunk egyesületünkhöz, amely berendezkedett az arankáméntesitésre A magtárakban levő készletek megforgat tatásáról ne felejtkezzünk meg, nehogy a zsizsik tanyát üssön benne. Rossz időben a cselédséggel szénát porcióz- tassunk, mert a jó gazda csak porcióval eteti marháját. II’ Az aratók és cséplő munkások szerződtetéséről ne feledkezzünk meg. Otl, hol harmados, vágj' feles tengerit termelnek. nagyon helyesen teszik, ha az alkunál ä a kapálás és szénakészitéshez szükséges kézierőt is biztosítják. Az igás lovak e hó folyamán már folytonosan (munkában Vannak, ez okból nagy gondot for- ditsunk azok takarmányozására s különösen óvjuk őket a meghűléstől. A 10—12 napos csikókkal megkezdhetjük a zabetetést, kezdetben kézből keveset adva nekik, naponta szaporítva az adagot oly mérvben, hogy 3 hónapos egészséges csikónál, annak kedvező fejlődése mellett a zab adagja 3—4 kg. lehet. A még le nem ellett kancákat naponta meg kell járatni, de csak kötőféken, mivel a kis mozgás a javukra van. A leellés után 9 napra meg kell próbálni a kancákat, vajon nem veszik-e fel a mént. 'A meddő és fiatal, hágatásra kijelölt kancáknak a hágatás előtti mozgás szintén jót tesz. Meddő kancákat, inig nem sároznak, nem szabad ménhez vezetni. f V u : j
