Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-15 / 7. szám
5-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA február 15. ség feltárta a helyzetet :t fizetési halasztás kisgazdáink részére a községi képviselőtestület szavatossága mellett biztosítva lett, melv elhatározásáról a miniszter a hegyvidéki kirendeltséget azonnal értesítette. Amidőn a kisgazdák fizetési Halasztását egyesületünk biztosította, egyidejűleg a középbirtokosok részére bizonyos kedvezmények kieszközlésébe fogott. A minisztérium ez ügyben is a leghumánu- sabban járt el, amennyiben lehetővé tette, hogy középbirtokosaink beszerzési ár 30 o/0_ának lefizetése ellenében a vetőmagvakat megkaphatják, a hátralevő 70 '%-ot pedig november hó l.-i lejáralu váltóval fedezzék, mely váltókölcsön után 2o/o kamatot fizetnek; számottevő kedvezményen felül még a minisztérium jelentékeny — mintegy 30 Vo-os — kedvezményes vasúti szállítási dijtétell is engedélyezett. Mindezekről a földmiveíésügyi minisztérium a napokban ’élesítette egyesületünk vezetőségét s örömét fejezte ki afelett, hogy az egyesület a vetőmagvak lehető előnyös biztosítására törekszik s ennek elérésére elismerésre méltó munkásságot fejt ki. Jelen soraimmal egyedüli szándékom azl az akciót, mely a vetőmag kiosztása körül megindult s ma már nagy erővel és még nagyobb munkával folyik gazdáink előtt teljes megvilágításba helyezni s különösen kiemelni azt, hogy gazdáink a földmiveíésügyi kormánynál a legjobb indulatra találtak s ki igen is szivén viseli azt *a'z óriási csapást, mely gazdáinkat oly any- nvira sújtotta. —r. Burgonya termelési kísérletek. Burgonya termelésünket az utóbbi években valóban sok csapás érte s ezeknek következménye, hogy országos termésátlagaink egyáltalában nem fokozódnak, sőt némely évben csökkenést js mutatnak Különböző burgonya betegségek léptek fel, amelyek burgonya termésünket annyival is könnyebben tönkre teszik, mert rendszerint a talajban nincs elegendő tápláló anyag, s így a burgonya fejlődése nem erőteljes, nem tudja a betegségeket leküzdeni. Ezeken a bajokon végtére is segíteni kell, mert a burgonya népünknek egy igen fontos láléka. de másrészt gyártási és takarmányozási célokra is nélkülözhetetlen, s ennek folytán nem tűrhető a termésátlagok folytonos csökkenése, hanem ellenkezőleg oda kell törekednünk, hogy azok fokozódjanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a burgonya betegségek az olyan talajban léptek fel leggyakrabban, amelyek humuszban gazdagok, amelyek a burgonya elvetése előli közvetlenül isiálló trágyázásban részesültek. Az is! ál ló trágyázásból léhát az á baj származik, hogy a burgonya elbetegeskedik. elrothad, ha ellenben az istái ló trágyázást elhagyjuk, akkor nincs miből táplálkozzon rosszul fejlődik, a betegségeknek nem tud ellenállani és nem ad termést. Ellenben mindenütt ott, a hol a burgonya alá megfelelő mennyiségű műtrágyái adtak, nemcsak kielégilő, hanem határozottan jó termést aratlak, maga a burgonya pedig sokkalta egészségesebbnek bizonyult .Ezen elvekből kiindulva még a múlt évben elhatározta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, hogy az ország különböző részeiben fekvő gazdaságokban burgonya mütragyázási kísérleteket végez s azok eredményeit széles körben fogja ismertetni. A folyó évben tehát nagyszámú kísérlet ejtetett meg s azok eredményeként közölhetjük, hogy az átlag termések a következők voltak: Trágyázatlan talajon egy kát. holdon 63.48 q, 200 kgr. káliszuperfoszfáttal trágyázva 80.13 q, Több termés 16.70 q, amelyet q-ként 4 koronával értékelve, s levonva 25 korona {mütragyázási költséget, marad 41.80 fillér tiszta haszon. A harmadik táblán a 200 kg szuperfoszfáton kívül a már elveteti burgonyára 50 kg. chilisalétromot is szórtak ki s ezen táblák átlagos termés eredménye 95.32 q, vagyis tehát a trágyázatlannal szemben 31.87 q-val több, a melyet 4 koronával értékelve. s ebbő! 40 korona mütrágyázási költséget levonva, ez a trágyázás! mód 67.48 kor. tiszta hasznot adott a műtrágyázás javára. Ezek a kísérletek is tehát azt bizonyítják, ho«v különösen homok talajokon a burgonva műtrágyázása is rendkivül nagy haszonnal jár. K ..a Különfélék. Kitüntetett gazdasági egyesületi titkár. Szép ünnepre készülnek Szolnokdobokamegyében abból jaz alkalomból, hogy Szemmárv József, a gazdasági egyesületnek három évtizeden keresztül lelkes buzgalmu titkára, nyugalomba vonul. Az egyesület megfestette érdemes vezető munkásának arcképét és dísztermében helyezi el, ahol az egyesület két országos nevű tiszteletbeli tagjának, Kornis Viktor gróf néhai elnöknek és Bánffy Dezső bárónak arcképét őrzik. A távozó
