Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-20 / 52. szám
2-'"' oldal. SZATMÁRI GAZDA december 20. megállapodások voltak szükségesek, melyek az egyesek ténykedését egymással szemben szabályozzák. így alakult meg a társadalom s igy keletkezett a kölcsönös jog és kötelezettség meghatározása s megteremtése. A jog és kötelezettség alanya és kiindulási pontja maga az egyed, a személy, első tárgya pedig maga a tulajdon, mely különböző dolgok egész komplexumát foglalja magában, melyek legtöbbje a közforgalomnak, vagy különböző más értékesítésnek tárgyai. Iiy értékesíthető tulajdona az egyénnek ma már nemcsak a szellemi, de sőt a fizikai munka is, mely utóbbi különösen a kézi munkában nyilvánul. Midőn a kézi munkás erejét és tudását, egy másik egyén érdekeinek elősegítésére bizonyos időn keresztül és bizonyos meghatározott dijért oda adja, vagyis munkát vállal, közte és a munkaadó közt egy valóságos két oldalú szerződés keletkezik, a mely szerződés a közöttük létre jött jogviszonyt szabályozza. A társadalmi törvények éppen úgy, mint a tételes törvények megkövetelik, —* de maga a közhitei is- megkívánja, hogy a kötések, vagyis szerződések a szerződő felek által megtartassanak és pedig oly szigorúan, hogy a szerződés megtartására minden szerződő fél biróilag is szorítható legyen. A szerződések-egyezségek megtartása, any- nyira átment már az emberiség vérébe, hogy annak megszegése még az úgynevezett vad emberek közt is véteknek tekintetik, — rendezett jogállamban pedig törvényes védelembe részesül. Annál különösebb, de elszomorító tény, hogy az újabb korban s különösen a legelső jogállamokban támadt apostolok, — a Weishaupt féle s minden társadalmi rendet megtámadó s a természeti ős állapotot vissza kívánó tételek alapján oly elveket állítottak fel, melyek nemcsak az egyedek, de sőt a társadalom közt fentálló szerződéseket is semmisnek s bármikor félre dobhatóknak vallják s felállítják az úgynevezett szociális tanok jogosultságát, mely első sorban az úgynevezett „stricke“-ot s ebből folyólag a „szakszervezeteket“ teremtette meg. A „stricke“ hogy nem magyar eredetű : kétségtelenné teszi az is, hogy a magyar nyelvben erre nincs is megfelelő kifejezés, leginkább megfelel jelentőségének* a szerződés törés, vagy tán a zendülés szó, amennyiben tényleg a munkabérek tekintetében megkötött szerződések felbontását, féiretételét célozza. A stricke tulajdonképpen onnét keletkezett, hogy a nagy gyárakban alkalmazott munkások azon tételt állították fel, hogy miután a gyáros az ő pénzét, az ő munkájok folytán jövedelmezted ; nekik jogukban áll munkájukat azon arányban fizettetni meg, — amily arányban a gyáros tőkéje jövedelmez, — vagyis más szóval,, a tőkés jövedelmének bizonyos hányadát tartozik nekik átengedni, — s ameny- nyiben a gyáros, illetve tőkés ezt tenni nem akarja : egyszerűen beszüntetik a munkát vagyis egyoldalulag megszüntetik a szerződést s a munkaadót ekként kényszerítik, hogy vagy fogadja el újabb követeléseiket, vagy ha nem, hát becsukhatja gyárát, — mert egyetlen munkást se fog kapni, — minthogy a netán vállalkozó munkást — különböző módon kényszerítik a munka abban hagyására. Itt jut azután kifejezésre, az úgynevezett „szakszervezet“ óriási hatalma, melyet ma még az államhatalom is respektál. Kulme mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBA KI. Legjobb anyagból és elismert gopdos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgány hajtásra. Gabona« psztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógápek szőlő műveléshez. Szőlőzuz prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szattnár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
