Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-01 / 5. szám
február 1. SZATMÁRI GAZDA 4-1 k oldal választmányi tagokból álló bizottságot küldötte ki A népes ülés ezután véget ért. R—r Műtrágyafogyasztás és termésátlagok. Magyarország termésátlagait ha összehasonlítjuk más országok termésátlagaival, akkor arra a tapasztalatra kel! jutnunk, hogy az európai termésátlagok közül csupán Oroszországban rosszabbak e viszonyok mint nálunk, ellenben a többi ország termés átlagai messze előtte járnak termésátlagainknak. Ha e körülmény okát vizsgáljuk, arról fogunk meggyőződni, hogy az egyes országok termésátlagainak és mütrágyafogyasz- tásának nagysága határozott arányban áll egymással, mert minél nagyobb a műtrágyafogyasztás valamely országban, annál nagyobb a termésátlaga. Viszont ahol kevés műtrágyát fogyasztanak ott a termésátlagok is kicsinyek. Magyarországnál csak Oroszország használ kevesebb műtrágyát s Így annak termésátlaga kisebb is mint Magyarországé, a többi országok valamennyije azonban sokkalta több műtrágyát fogyaszt s így nagyobb a termésátlaga is. A termésátlagok nagyságát legkézelfoghatóbban, legéilhetőbben úgy állapíthatjuk meg, ha Magyarországon az átlagtermést 100-as számmal fejezzük ki s ehhez viszonyítjuk azután a többi országok termésátlagait ; ennek folytán nagyobb az olyan ország termésátlaga, amely 100-nál kisebb számot mutat. Ezek szerint a Termésátlagok számarányokban : Magyar- Ausztria Német- Francia- Anglia Belgium ország ország ország Búza 100 118 183 131 206 220 Rozs 100 123 166 112 — 222 Árpa 100 122 175 111 169 206 Zab 100 107 185 121 176 241 Oroszország Amerika Búza 56 87 Rozs 69 103 Árpa 67 130 Zab 65 108 Amíg tehát Magyarország 8 mm.-ás búza átlag termése 100-al van kifejezve kát. holdanként, addig Belgiumé 220-al; vagyis Belgiumban 1 kát. hold nagyságú területen több mint 17 mm. búza terem országos átlagban. Az európai államok közül csupán Oroszország marad mögöttünk s még a sokkalta rosszabb talajviszonyokkal küzdő Ausztriában is 118-al fejezhető ki a búza termésátlaga. Ugyanezen az alapon állapítható meg az egyes országok mütrágyafogyasztása is azzal a különbséggel, hogy, itt abszolút és relatív műtrágya fogyasztásról beszélnek a következő számok és pedig az abszolút fogyasztás rovatában levő számok azt mutatják, hogy az illető ország összesen hányszorta több műtrágyát fogyaszt mint Magyarország; a relativ rovatban levő számok pedig azt mutatják, hogy ugyanazon területen pl. 1 kát. holdon rnennyiszer több műtrágyát fogyaszt az illető ország. Műtrágyafogyasztás. Ország Abszolút Relatív fogyasztás fogyasztái Magyarország 100 100 Ausztria 328 358 Németország 2565 1337 Olaszország 925 1120 Franciaország 1723 947 Nagybrittánia 1092 1050 Belgium 279 2728 Oroszország 225 22 Amerika (Unió) 2644 294 Az elősorolt adatokból kitűnik, hogy Magyarország fogyaszt; abszolúte legkevesebb műtrágyát, mert Oroszország ugyanazon területegységre kevesebb műtrágyát is fogyaszt, mint Magyarország, de megmivelt területe sokszorosan nagyobb lévén, végeredményben mégis többet fogyaszt, mipt Magyarország. Ha a relatív szamosziopot nézzük, akkor is azt fogjuk látni, hogy Magyarország területegységénél csak Oroszország fogyaszt kevesebb műtrágyát, ellenben Franciaország 9-szer, Angolország 10-szcr, Olaszország 11-szer a Németbirodalpm 13-szor, Belgium pedig 27-szer, any- nyi műtrágyát fogyaszt mini Magyarország. Ha most összevetjük e műtrágyafogyasztási adatokat a termésátlagokkal, azt fogjuk látni, hogy Belgiumban, ahol valamennyi állam közt legnagyobb a műtrágyafogyasztás, egyszersmind legnagyobb a termésátlag is. Az elősorolt adatokból talán hiba lenne azt következtetni, hogy az átlagtermésben a nagy különbségeket egyedül a műtrágya okozza. Okozza ezt a magasabb mezőgazdasági kultúra, a talaj tökéletesebb megművelése, a vetőmag helyesebb megválasztása is, de befolyásolja a kedvezőbb éghajlat is. Kétségtelen, hogy mindezek mellett a mütrágyafélék kellő használata van a legnagyobb befolyással a nagyobb termésátlagokra. Mert lehet az éghajlat akármilyen kedvező, lehet a talaj akármilyen kitünönen megművelt, lehet a vetőmag akármilyen megválasztott mégsem adhat nagy termést, ha a talajban nincs meg a kellő tápanyag. A termés csak olyan nagy lehet, mint a minő gazdag a talaj táplálóanyagokban. Minél gazdagabb a talaj ezekben, annál nagyobb a termés is. Nem elegendő az, hogy a talaj egy vagy két táplálóanyagban legyen gazdag, de gazdagnak kell lennie mind a három főtáplálóanyagban
