Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-25 / 44. szám

V. évfolyam. Szatmár, 1913. október 25. SZATMÁRI KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEÍ GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPflföj A SZATMÁRMEGYEÍ LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre ....... 6 korona. Fél érre ...............................3 „ Ne gyed évre..........................T50 „ A Szatmárniegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijiüetniény elíeiiében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzeJt küldendők. :: kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-telcfon 217. sz. Nincs fedezet... Nehéz volna kiszámítani, hogy vajon hány ambiciózus államférfiunak, különösen minisz­ternek a pályája tört derékban ketté emiatt az ártatlannak látszó két szó miatt: nincs fedezet. Amint tudjuk, az államférfim pályafutás méter­mázsás Ígéretektől kirakott pompás sik utón kezdődik s rendszerint a teljesíthetetlen Ígéretek kátyújába vész el. Még az a miniszter is, aki nem igér semmit, vagy legalább igen keveset, szomorúan tapasztalja azt, hogy ez a két szó : nincs fedezet, a legtöbbször olyan kerékkötő, amely százával termi a legközvetlenebb tiszte­lői közül a halálos ellenséget, olyan bacillus, amely elsorvaszthatja a legnagyobb munka­kedvet s megőrölheti a legerősebb munkabírást. Nincs fedezet: ez a két szó annyit jelent, hogy a legégetőbb napiszükségletek betöltésé­hez, a legjogosabb kívánságok teljesítéséhez, a legcélszerűbb reformok keresztülviteléhez nincs az államnak pénze. Mindenki azt kérdezi ami­kor valami jogos kérelmet felsőbb helyen el­utasítanak, hát vajon miért nincs? Hiszen a dolgozó nép teherviselése a végsőkig van fe­szítve, joggal el lehetne várni tehát, hogy amit a nép az államélet fenntartására áldoz, az meg­felelő formában visszakerüljön hozzá éppen azért, hogy teherviselő képessége fokoztassék. Nálunk a legtöbb terhet éppen a föld népe a mezőgazda osztály viseli, a legtöbb pénzt te­hát közgazdasági életünknek az az ága izzadja ki, amelyik máig is leginkább rászorul a fej­lesztésre. Végtelenül szomorú dolog tehát, hogy éppen a magyar földmivelésügy legfőbb állami intézőjétől kell a legsűrűbben hallanunk azt, hogy ennek és ennek a fontos dolognak a megvalósítására nincs fedezet. Hova lesz hát az a töméntelen pénz, amit a magyar gazda­közönség az államélet fentartására áldoz abban a reményben, hogy az állam végre-valahára gondol az ő elemi szükségleteivel is. Nehéz erre a kérdésre választ adni, előt­tünk csak az a szomorú valóság lebeg, hogy amint már évek óta, úgy a közel jövőben is a földmivelésügyi tárca fokozottabb javadalmazá­sára megint nem fog jutni elegendő pénz. Pe­“Tage“ Küszner Albert és Társa ben bonyolít le--------I**" Hl A G A M 3 A M K H A Z A. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési fettételek melles részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a tolások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. október hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents