Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-25 / 44. szám
V. évfolyam. Szatmár, 1913. október 25. SZATMÁRI KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEÍ GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPflföj A SZATMÁRMEGYEÍ LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre ....... 6 korona. Fél érre ...............................3 „ Ne gyed évre..........................T50 „ A Szatmárniegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijiüetniény elíeiiében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzeJt küldendők. :: kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-telcfon 217. sz. Nincs fedezet... Nehéz volna kiszámítani, hogy vajon hány ambiciózus államférfiunak, különösen miniszternek a pályája tört derékban ketté emiatt az ártatlannak látszó két szó miatt: nincs fedezet. Amint tudjuk, az államférfim pályafutás métermázsás Ígéretektől kirakott pompás sik utón kezdődik s rendszerint a teljesíthetetlen Ígéretek kátyújába vész el. Még az a miniszter is, aki nem igér semmit, vagy legalább igen keveset, szomorúan tapasztalja azt, hogy ez a két szó : nincs fedezet, a legtöbbször olyan kerékkötő, amely százával termi a legközvetlenebb tisztelői közül a halálos ellenséget, olyan bacillus, amely elsorvaszthatja a legnagyobb munkakedvet s megőrölheti a legerősebb munkabírást. Nincs fedezet: ez a két szó annyit jelent, hogy a legégetőbb napiszükségletek betöltéséhez, a legjogosabb kívánságok teljesítéséhez, a legcélszerűbb reformok keresztülviteléhez nincs az államnak pénze. Mindenki azt kérdezi amikor valami jogos kérelmet felsőbb helyen elutasítanak, hát vajon miért nincs? Hiszen a dolgozó nép teherviselése a végsőkig van feszítve, joggal el lehetne várni tehát, hogy amit a nép az államélet fenntartására áldoz, az megfelelő formában visszakerüljön hozzá éppen azért, hogy teherviselő képessége fokoztassék. Nálunk a legtöbb terhet éppen a föld népe a mezőgazda osztály viseli, a legtöbb pénzt tehát közgazdasági életünknek az az ága izzadja ki, amelyik máig is leginkább rászorul a fejlesztésre. Végtelenül szomorú dolog tehát, hogy éppen a magyar földmivelésügy legfőbb állami intézőjétől kell a legsűrűbben hallanunk azt, hogy ennek és ennek a fontos dolognak a megvalósítására nincs fedezet. Hova lesz hát az a töméntelen pénz, amit a magyar gazdaközönség az államélet fentartására áldoz abban a reményben, hogy az állam végre-valahára gondol az ő elemi szükségleteivel is. Nehéz erre a kérdésre választ adni, előttünk csak az a szomorú valóság lebeg, hogy amint már évek óta, úgy a közel jövőben is a földmivelésügyi tárca fokozottabb javadalmazására megint nem fog jutni elegendő pénz. Pe“Tage“ Küszner Albert és Társa ben bonyolít le--------I**" Hl A G A M 3 A M K H A Z A. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési fettételek melles részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a tolások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. október hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.
