Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 42. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 11. tak teljes, — a kisgazda és kisiparos üzletrész tulajdonosok pedig 50 százalékos kártalanításban részesültek és ezzel együtt a szövetkezeti eszmének tovább fejlődése megyénkben biztosítva lett. Az 1911-ik évben egyesületünk félszázados jubileumára rendezett kiállítás, az ennek keretében megtartott országos gazda nagygyűlés sikere is az ő nevéhez fűződik. Élénk emlékezetünkben él, hogy a kiállítás egész ideje alatt közöttünk volt; és bár a halálthozó kór már ott rejtőzködött szervezetében, a kiállítás egész tartama alatt személyesen intézte a munkálatok vezetését. Szintén az ő megbecsülhetetlen érdemének tulajdonítható nagy részben az, hogy a mikor a földmivelésügyi kormány 1912. évben a vármegyei gazdasági egyesületek állami segélyezésének kérdését állandóan rendezte, a mi egyesületünk az első osztályba soroztatott évi 7000 korona állami dotációval. Ezzel tőkeszegény Egyesületünk magasabb fejlődése biztosítva lett s az eddigi szűk működési keretek jelentős kitágítást nyertek. Mindazon esetekben, a mikor különleges állami segély volt szükséges, hogy egyesületünk intenzivebb és nagyobb működést fejthessen ki, pld. házi ipari tanfolyamok, állat- dijazások, népies gazdaság-oktatási előadások létesítése, —Gróf Teleki Géza hathatós közreműködését soha sem nélkülözte egyesületünk. Most legutóbb gazdasági egyesületünk elsőrendű, nehéz feladata volt, hogy az 1912. év nyarától szakadatlanul tartó esőzések miatt eddig nem tapasztalt mostoha helyzetbe jutott gazdáinkon segítsünk. E célból egyesületünk ez év tavaszán vetőmagsegélyről gondoskodott, hogy az őszi vetések hiánya legalább tavasziakkal pótoltassák. Ezt a nagyszabású akciót szintén a gróf Teleki Géza meghálálhatatlan közreműködése vezette sikerre. De nem csak a most vázolt és egyesületünk életében kimagasló munkálatokban vitte a vezérletet elhunyt elnökünk, hanem figyelme és működése kiterjedt egyesületünk tevékenységének minden legapróbb megnyilvánulására is. És mindezek a nagyszabású alkotások és eredmények, melyek évtizedeknek is jelentős munkásságát igényelnék, rövid öt esztendő gyümölcsei. Öt olyan esztendőé, a melyek nem a férfikor zenitjét képezték, hanem a pihenésre adott 60 éven túli életkor időszaka volt. Tisztelt Közgyűlés! Az igazi érdem, az igazi nagyság, az igazi férfijellem iránti tiszteletteljes szeretetem elfogódottságával ragad emlékezetem a vele örökre letűnt múltba ! Gróf Teleki Géza megdicsőült alakja látományként bontakozik ki lelki szemeim előtt! A nemzetköziség korszakában lángoló hon- és fajszeretet, a kényelemvágytól elpuhult kor közepette a szakadatlan munkásság, — az önzés világában a mocsoktalan emberszeretet, a ridegség légkörében a szelíd szivjóság Alakja sugallja belém a reményt, a meggyőződést, hogy az általa járt ösvény e meddő korból egy boldog jövőbe vezet! Felejthetetlen Elnökünk! Pihenj csendesen a munka után; porladó hamvaidat ringassa örök álomba az általad oly forrón szeretett magyar föld, nemes lelked ott fönt lelje fel az örök boldogságot, emléked buzdítson, serkentsen, vezessen további munkákra, küzdelmekre, sikerekre, — erényeid legyenek szent örökségünk, mely egybeforraszt a mi édes magyar hazánk, a becsületes munka és embertársaink szeretetében ! Emlékezésünk pedig legyen eltörölhetetlen. Egyesületünk életéből. A hála a legszebb, de sajnos legritkább jellemvonása az emberiségnek. Hányszor olvassuk, hányszor halljuk nap-nap mellett: örök hálára kötelezett le, emléke körünkben örökké élni fog, hányszor halljuk emlegetni a „hálás utókort“, bizony pedig ez legtöbbször csak üres frázis, csak huszonnégy óráig tart, mig a díszes ravatalt kö- , rül állja a gyászoló gyülekezet, Évek hosszú során át tapasztaltam, hogy az anya- | földet mivelő gazda — ki életének legnagyobb részét a ; szabad természetben, Isten kék ege alatt tölti el, — legfogékonyabb a nemesebb emberi tulajdonságok iránt. Istenbe vetett erős hitet, a szeretetnek önzetlen megnyilvánulását, a hálás emlékezetet ne a létért való tülekedésben lecsigázott, az élvezetek tengerében kimerült s minden lépésében önérdeket hajszoló városi életben, hanem a szerény falvak egyszerű hajlékaiban keressük, mert ma már csak ott találjuk fel azt, a maga igaz mivoltában. Megrendítő mélységes az a csapás mely kiragad j az élőkből egy oly vezérférfiut, ki magas származása, előkelő társadalmi állása dacára embertársi szeretettel veszi körül a kisembert, ki tudja azt értékelni, ki egész életével, tanúbizonyságot tett arról, hogy a munka csak ' az egymást megértés, a kölcsönös tisztelet, becsülés és
