Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-04 / 41. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 4. Különfélék. Hivatalos órák egyesületünk titkári hivata- talában október hó 1.-től: délelőtt 9 órától 12 óráig, délután 3—5 óráig. Országos állatvásárok vármegyénkben : Október 7.-én Nagyecseden ; 13.-án Nagypaládon és Szinér- váralján; 17.-én Csengeren; 20.-án Avasujvárosban; 21.-én Érendréden; 31.-én Magyarberkeszen. A megye közpénzei és a falusi nép. Tudomásunk szerint Ugocsavármegye közgyűlésén lett először felvetve az eszme, hogy a megyei közpénznek a nép segélyforrásaiban az erkölcsi és anyagi garanciát feltétlenül nyújtó szövetkezetekbe helyeztessenek el; most Aradvármegye közgyűlésén merült fel újból az eszme, de álljon itt aradi tudósításunk szóról-szóra: „Aradvármegye minapi közgyűlésén figyelemreméltó mozzanat merült föl. mely szintén a megyei közpénznek szövetkezeti kezelésének a szükségessége mellett bizonyít. Az alispán évnegyedes jelentésének ismertetése után Jancu Kornél szóvá tette, hogy a vármegyei árvaszéknél három millió koronát kezelnek és ezt az összeget az aradi pénzintézetekben kamatoztatják. A földmi- ves nép hiába fordul a vármegyéhez, hogy ingatlanaira árveszéki kölcsönt kapjon. Ez pedig méltányos volna, mert az árvíz tönkretette Aradmegye felét, a nép nyomorban van. Mig tehát a nép nyomorog s nem kap kölcsönt, a bankok uzsorával kacérkodó üzleteket csinálnak az árvák pénzével. Az aradi eset bizonyára sok helyütt megismétlődik s méltányos is, hogy a megyei közpénzeknek sokkal inkább helyük van a szövetkezetekben, amelyek a falusi népnek jutányos kölcsönöket adnak, mint a bankokban, amelyek nem adnak pénzt “neki. Ha pedig a kis szövetkezetek iránt nincsen a vármegye kellő bizalommal, ami nem épen megokolt, akkor helyezze el a közpénzeket a hitelszövetkezetek központjában. Ezt a földmivelő nép megkövetelheti és követeli is mind nagyobb erővel. Üsző és borjas tehén dijazás. Egyesületünk a nagykárolyi magy. kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve a folyó hóban fogja megtartani üsző és borjas tehén díjazásait. Kiosztásra kerül 2000 korona. A díjazások következő községekben és napokon lesznek megtartva: október 19-én Pribékfalván; 21-én Nagyecseden; 24-én Ombodon; 26-án Matolcson. Részletes felvilágosítást nyújtanak egyesületünk által a napokban kibocsátandó falragaszok. Száj- és körömfájás terjedése. Sopronmegyé- ből értesülünk, hogy a vármegye területén 31 községben lépett fel a száj és körömfájás. Óvatosságot ajánlunk gazdáinknak, mert bár a vész az ország nyugati részén tört ki, a mai kereskedelem és közlekedés mellett észre sem vesszük, hogy újból itt lesz. A két év előtti járvány is a Székelyföldön kezdődött s harmadnap Pestmegyében volt s egy hét múlva gazdáinkat is sújtotta. A legnagyobb óvatosság mellett — ismételten figyelmeztetjük gazdáinkat — egyenes, őszinte magatartást kövessenek s mindent amit olyat tapasztalnak, amij állatállományuk egészségét veszélyezteti azonnal jelentsék a község elöljáróságánál. Legelők javítása. Az állattenyésztés lesz hovatovább a magyar kisbirtokososztály legjövedelmezőbb foglalkozása. Eddig az volt a kifogás, hogy nincs mód hozzá. Újabban maga a földmivelésügyi minisztérium mindinkább kezükre jár a gazdáknak, hogy az állattenyésztés fejleszthető legyen. Különösen a legelők javítása terén becses az állami közremüködös. Hangsúlyozottan figyelmeztetjük a gazdákat, hogy ahol a közlegelő el van hanyagolva, ott mindenekelőtt a földmivelésügyi miniszter szakemberét kell kikérni, aki megjelenvén, szaktanácsot ad a munka megindítására; ez a tanácsadás teljesen ingyenes, Maga a földmivelésügyi minisztérium is anyagi segítség nyújtásával lehetővé teszi a legelők javításának sürgős elvégzését, különösen azokban a községekben, amelyek ötven százaléknál nagyobb pótadóval vannak sújtva. Itt nem tekintve a községi közmunkával teljesíthető munkálatokat a földmivelésügyi miniszter a fölszerelésre, ekékre, boronákra itatókra, közkutakra, félszerek építésére és az elvetendő fűmagra államsegitséget ad. A dohányfogyasztás csökkenése. A dohányjövedék első félévi most megjelent kimutatásában is híven visszatükröződik a gazdasági válság szociális hatása1 Az elmaradt szokásos 5—8 százalékos emelkedés helyett kerekszámban 2 százalékkal csökkent az év első felében a dohányfogyasztás. A jobb fajok fogyasztását a krízis csökkentette, az olcsóbb dohányfajták forgalmának csökkenését a feszült külsőpolitikai helyzet okozta, mert ennek folytán 300.000 ember volt hosszú ideig Boszniában. Különösen az év első hónapjai voltak a rosszak a fogyasztásra; márciustól fogva javult a kelyzet- A pénzügyminisztérium jelentése szerint az év első felében 30 millió szivarral és 1000 millió cigarettával kevesebb fogyott el, mint a múlt évben. Katonák mezőgazdasági oktatása. Mig nálunk nem sokat törődnek vele, addig a Németbirodalomban igen megbecsülik a katonák mezőgazdasági oktatását. Mint Berlinből jelentik, a hadügyminiszter a hadtestparancsnokságokhoz, a földmivelésügyi miniszter pedig a mezőgazdasági kamarákhoz intézett leiratában nagyon kedvezően nyilatkozott a katonai agrároktatás eredményeiről. Mindketten úgy nyilatkoztak, hogy az eddigi eredmények után semmi ok sincs arra, hogy a tanfolyamokat beszüntessék. Különösen ott észlelhető a legpompásabb siker, ahol a mezőgazdasági kamara a katonai hatósággal egyetértve rendezi a kurzusokat. Szó van arról, hogy kiképzett katonatisztek is résztvesznek az oktatásban a fegyelem kedvéért. A tanfolyamokra csak falusi származású katonákat vesznek föl.
