Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-20 / 38. szám

szeptember 20. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal rezni nem pedig világgá kürtölni egy alap­talan vádat. A cukorgyár építésének ügye most is az időjárás kezébe van letéve, mivel az őszi mun­kákkal már is el vannak késve gazdáink s igy nagyon valószínű, hogy az úgynevezett próba termelés a jövő évben sem lesz meg oly mérv­ben, mint az a r. társasággal megkötött szer­ződés szerint szükséges. Meg kell jegyeznünk, hogy mi gazdáinkat, ha erre okot szolgáltatnak nem kíméljük, mi voltunk éppen azok kik a cukorrépa termelés érdekében megindított akciónál buzdítottuk őket s akkor szemükre is vetettük indolenciájukat, mellyel a répa termeléssel szemben viseltettek, de most, amidőn nem hibásak megvédjük minden alaptalan váddal szemben. Ezt tenni kötelességünk. Az erdélyi hitelviszonyok rendelése. Irta: gróf Bethlen István. Ami a földbirtok hitelviszonyait illeti, eltekintve a Balkántól egész Európában Magyarország a leges-leg­utolsó állam, Magyarországon pedig megint Erdély a legutolsó földbirtokhitel szervezése tekintetében. Erdély­ben a földbirtok 9/io-ed része kizárólag betáblázott vál­tó, vagy bármikor fölmondható kötelezvény alapján jut hitelhez, amelynek kamatlába a pénzpiacz szeszélyeitől függ; és a mig a 10-ed és 20-ad rangú intézetek ke­zén keresztül a fogyasztókhoz jut, úgy megdrágul a köl­csön, hogy kétszerannyi kamatért kapható csak, mint amennyi jövedelmet a mezőgazdaságban produkálni képes. A rendes kamatláb Erdélyben 7—8 %; a rendkí­vüli felfelé illimitált; az idén például 10—12 % még olcsó pénz. Minden számitó gazda tudja, hogy nagyobb birtokból 3—4 kivételes esetben 5 % jövedelemnél töb­bet átlag kihozni nem lehet. Akinek tehát 100.000 ko­ronát érő földbirtoka van, 50.000 korona adósság mel­lett csak drága bérlője a saját földjének, mert vagyona második felének hozadékát a bankoknak kell, hogy fi­zesse. Aki pedig 2/3-ad részig adós, az holt bizonyos, hogy néhány év múlva az utczára kerül. Nálunk a közgazdasági tudomány elvei fejük te- I tetejére vannak állítva. Aki egyetemet végzett, a föld­birtok hitelére nézve azt tanulhatta, hogy a földbirtok­nak kétféle hitelre van szüksége: az egyik a tőkehitel; ez legyen felmondhatatlan, mérsékelt kamatlábú és amortizácziós; alapja a birtok tőkeértéke; a másik a személyes hitel, melynek alapja a gazdálkodó személyi qualitásai: ez a pénz gyorsabban kell, hogy megtérül­jön, lehet drágább és változó kamatlábú, valamint fel­mondható. De ez csak teóriában áll igy; a praxisban nálunk ezen szép elveknek hire-pora sincs. A személyi hitelt egyáltalán nem ismerjük; ez csak a tankönyvek utópiája; hanem a személyi hitel kielé­gítésére alkalmas hitelforma van alkalmazásban a bir­tokhitel kielégítésénél. Jelzálog- levélhitelünk gyermek­korát éli; úgyszólván csak a nagybirtok részére hozzá­férhető és annak is csak igen korlátolt terjedelemben. De nem akarok ezen tárgynál — a melyre nézve úgyis mindenkinek megvannak saját keserves tapaszta­latai — hosszasabban időzni. Azzal végzem erre vonat­kozó megjegyzéseimet, hogy miután Erdély magyar bir­tokainak körülbelül x/3-a azért kerül piaczra, mert tu­lajdonosuk adósságainak kamatát fizetni nem képes és mert szűkségszerüleg tönkre kell, hogy menjen, a mint birtoka értékének csak feléig is van megterhelve, ami megjegyzem, az egész czivilizált világon még nem te­kintetik túlterhelésnek, — Erdély magyar birtokossága nem lesz megmenthető, ha országrészünk földhitel vi­szonyai sürgősen nem orvosoltatnak. Fellálitandó lenne nézetem szerint Erdélyben, ta­lán valamely létező pénzintézettel kapcsolatban a társa­dalom és az állam erőinek bevonásával oly nagyszabá­sú földhitelintézet, amely megfelelő tőkeerőre támaszkod­va, képes lenne bizonyos határokon belül a földbirtok függő adósságait konvertálni. De ez még nem elég! A magyar állam nem zár- kózhatik el hermeticze, bármennyire fájjon is ez talán némely köröknek, azon nagy probléma elől, amely a földtehermentesités, talán tulhangzatos neve alatt két év­tized alatt Nyugateurópa legkiválóbb közgazdászait és most már kormányait és államait is foglalkoztatja. Nézetem szerint alkalmazható és hasznos lenne nálunk is sok idevágó terv közül az osztrák megoldási mód, amelynek lényege az, hogy bizonyos időn túl földbirtokra telekkönyvileg csak oly terhek volnának betáblázhatók, amelyek fix kamatlábra szólnak, felmond­Sürgönycim: BYAT. üfalny Ulbert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai­cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­trágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents