Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA augusztus 16. bemutatót, melynek tanulságaiból nagy eredményeket várnak a magyar mezőgazdasági kultúra haladására. A bemutatón 29 gyáros vett részt 28 géppel, mind a modern mezőgazdasági gépipar remeke. A munkában levő gépek megtekintésénél Krolopp Hugó országgyűlési képviselő kalauzolta az illusztris vendégeket, a műszaki felvilágosításokat pedig Sporzon Pál és Karkovány Ákos adták meg a folytonos érdeklődést eláruló kérdezősködésekre. Az egyes gépeket mind munkában szemlélték meg a miniszterek, akik minden gyár képviselőjéhez beható kérdéseket intéztek. A szemleut alatt teljesen kifejlődött a bemutató közönsége, a nagy területen az egész nap folyamán több ezer ember fordult meg a legnagyobb rendben. E szemleut alatt tálálkozott a miniszter igen sok külföldivel, ezek között volt Martiny dr. a hallei egyetem és Wirth dr. a tetschen-liebwerdi akadémia tanára, a kik a vezetésök alatt lévő műszaki kísérleti állomás számára gyűjtöttek tapasztalatokat. A japán kormány is küldött két megbízottat a bemutatóra, Romániából a mezőgazdasági sajtó emberei jelentek meg, ezenkívül igen sokan voltak mind a két napon Ausztriából. A külföldi előkelő szakférfiak köszönetüket fejezték ki a rendezőség utján az OMGE-nek, hogy számukra Magyarországon nyílt meg az egyetlen alkalom erre a bőséges tanulmányozásra. A miniszterek a szemle végeztével teljes megelégedésöknek adtak kifejezést, különösen kiemelve a rendezés pontosságát és a végzett kísérletek alaposságát, a melyek tudományos és gyakorlati szempontból a motoros talajmüvelést bizonnyára előbbre fogják vinni. A bemutató érdemi részéről lapunk egyik közelebbi számában hozunk tudósítást. Védekezés a baromfiélősdiek ellen. Igaz, hogy a baromfi nemcsak a nyári hónapok alatt, hanem az egész éven át is igen sokat szenved az élősdiektől, csakhogy a nyár folyamán ez még inkább fokozódik, azon egyszerű oknál fogva, mert az élősködők hada ezen évszakokban éli tulajdonképpen a világát. A forró nyári nappalok és meleg éjszakák annyira kedvezően befolyásolják az élősdiek amúgy is rendkívül gyors szaporasagát, hogy ezen évszakban az ezek által ellepett baromfi egyáltalán nem képes ellenük védekezni. A baromfiélősdiekkel szemben csakis az állandó tisztasággal vagyunk képesek védekezni: amiért is nemcsak most nyáron, amidőn a legtöbbet szenved állományunk, hanem az egész éven át a legpedánsabb tisztaságot tartsuk fenn baromfióljainkban. Az ólakat évente legalább is kétszer és pedig mindenkor a hidegebb időszak beköszönése után (tavasszal) meszeltessük alaposan ki, megelőzőleg hozzuk azonban teljesen tiszta állapotba óljainkat és a piszkot, hulladékot ne a trágyadombra öntsük, hanem égettessük el, nehogy a baromfi kapargálása által a szeméttel kidobott élősdieket ismét felszedje, végül még lehetőleg forró lúggal suroltassuk fel az ól belső berendezését is, úgymint a tojófészkeket és ülőrudakat. Azon esetben, ha állományunk már fertőzve lenne az élősdiek által, akkor az előbb ecsetelt eljáráson kívül állományunkat is tisztogassuk meg, ez a legcélravezetőbben úgy hajtható végre, ha kreolinoldatban több Ízben megfürösztjük tyúkjainkat, de nem erősebben mint legfeljebb 5 ezrelékesben (liter vizre 5 gr. kreolint számítva). Az ezen oldatban megfürösztött állatokat ajánlatos még közönséges lámpaolajjal is bekenni, tekintettel arra a körülményre, hogy a baromfiélősdiek a szárnyasok testének főleg csak egyes részeit lepik el, mint pl. a fül mögötti részt és a combok tövét, azért teljesen elegendő, a már a langyos, kreolinoldatban megfürösztött állatkáknak csak az előbb említett testrészeit beolajozni, ugyanis baromfiélősdiek hasonlóan a többi rovarokhoz szintén a potrohon lévő légzőnyilásokon át lélegzenek, így tehát, ha potrohúk olajossá lesz, akkor ezen légzőnyilások betömődnek és igy az élősködők levegő hiányában megfulladnak. A hangzatos reklámokkal hirdetett rovarirtó szereknek ne üljünk fel, illetve a fentieken kívül csakis oltott meszet használjunk még az ajánlott tyuktetü elleni szerek helyett. Ezt meg úgy alkalmazzuk, hogy előbb hagyjuk a levegőn elporladni és ha már elporladt, akkor helyezzük el a már kitisztogatott baromfi- ólakban egy rakásban és abból hetenként körülbelül kétszer egy mai oknyit szórjunk széjjel az ólakban, tekintettel porszerü voltára, az az egész ól légkörében széjjel fog terjedni, úgy, hogy az ólakból ki- és bejáró baromfiak tollaira is le fog rakódni, különösen akkor, ha azt az elülés előtt eszközöljük. Továbbá, különösen a szabad kifutókkal nem rendelkező állomány részére ajánlatos porfürdőkről is gondoskodni. A porfürdőket a legcélszerűbb a korlátolt baromfiudvar valamelyik félreeső és árnyékosabb helyén lelállitani és pedig úgy, hogy veszünk olyan kisebb ásványvizes ládát, amely körülbelül olyan nagy, hogy abban egyszerre 2—3 tyuk is fürödhetik és ezt azután a földbe úgy ássuk be, hogy annak felső széle mint egy 2—3 cm.-re kiálljon, hogy ezen láda a földben-hosszabb ideig is elállhasson, célszerű lesz még karbolineummal is bemázolni. Az igy a földbe beásott ládát azután körülbelül kétharmad részéig töltsük meg száraz, finom, rostált homokkal, melyhez kevés porrátört faszenet és vagy egy maroknyi elporladt égetett meszet is adhatunk. Azon esetben, ha a szűkre szabott baromfiudvarban elegendő árnyék nem lenne, akkor célszerű ezen fenti módon elkészített porfürdő fölé még
