Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-26 / 30. szám

julius 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal Gazdasági cselédek és gépmunkások biztosítása. Sokszor megirtuk e lap hasábjain, hogy a kerü­leti munkásbiztositó pénztárak mily jogtalanul lépnek fel gazdáinkkal szemben, követelnek tőlük oly biztosí­tási dijakat melyekhez törvény és miniszteri rendelet ér­telmében nincs joguk. Leközöltük tájékozás végett az erre vonatkozó sza­kaszokat, sikerült is gazdáink közül azokat, kik egye­sületünk tagjai s figyelemmel olvasták lapunkat tekin­télyes összegek lefizetése alul megmenteni, de a ke­rületi pénztárak újból- és újból megismételték táma­dásaikat, kísérletezve hátha sikerül a gazdák pénzével költségvetésükben az elérhetetlennek látszó egyensúlyt helyreállítani. A panasz, felszólamlás országszerte oly hangos volt, hogy a kormány szükségét látta a beavatkozásnak s az 1913. évi XX. t. c. 4 §.-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a m. kir. kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőén vég­érvényesen rendezte az ügyet: f. évi julius hó 3.-án életbe léptette az 1913. évi XX. t. cikket. A földmivelésügyi miniszter által kiadott s a tör­vényhatóságokhoz szóló rendelet a következő: Az 1907: XIX. és 1912: VIII. t.-c. egyes rendel­kezésinek eltérő magyarázata folytán a gazdasági al­kalmazottak biztosítása körül zavarok fordultak elő. E zavarok végleges megszüntetése céljából hozatott az 1913: XX. t.-c., melynek 2. §-a a gazdasági alkalma­zottakra nézve eddig is érvényben volt törvények felso­rolása mellett kétséget kizáró módon megállapítja, hogy ezek, és pedig sem a gazdasági cselédek, sem a gaz­daságokban alkalmazott úgynevezett szegődményes ipa­rosok, sem pedig a gazdasági gépmumkások — ide­értve a képesített (vizsgázott) fűtőt is, még ha közön­ségesen gépésznek nevezik is — az 1907. évi XIX. t.-cikkben betegség és baleset esetére megszabott biz­tosítási kötelezettség alá semmi körülmények között sem vonhatók, s a gazdaáági alkalmazottak közül egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) az, akit mind betegség, mind baleset esetére az 1907: XIX. t.-cikk értelmében kell biztosítani. Most tehát, amidőn az 1913: XX. t.-cikk minden 1 kétséget kizáró módon nyilvánvalóvá teszi, hogy a gaz­dasági alkalmazottak az ipari munkásbiztositásba be nem vonhatók, elvárom a közigazgatási hatóságoktól és köz- I ségi közegektől, hogy az e tekintetben eddig fenforgott zavaroknak az érdekeltek megfelelő felvilágosítása utján is elejét fogják venni, de viszont őrködni fognak arra, hogy a gazdasági alkalmazottak mindazon segélyekben részesüljenek, amelyeket számukra a törvények úgy be­tegség, mint baleset esetére előinak. A kötelező balesetbiztosítás helyes végrehajtása céljából felhívom a t. Cimet, utasítsa a helyi végrehaj­tásra hivatott hatóságokat és közegeket, gondoskodja­nak arról, hogy egyfelől az összes gazdasági cseléde­ket és a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett sze­gődményes iparosokat a 120 filléres hozzájárulási díj kivetése és közadók módjára leendő behajtása céljából a 14100/905. ein. sz. m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében összeírják, másfelől pedig az összes gazdasági gépmunkásokat, illetőleg összes gazdasági gépeket az Országos Gazdasági Munkáspénztár köz­ponti igazgatósághoz a megfelelő díjak befizetése mel­lett balesetbiztosításra bejelentsék. Az 1912: VIII. t.-c. 12. §-a a kötelező baleset- biztosítást elmulasztó munkaadókra, illetőleg gazdasági géptulajdonosokra — teljes kártérítési felelősségük fen- hagyása mellett — 100 koronáig terjedhető pénzbünte­tést szab és tőlük a díjak utólagos behajtását ren­deli el. Felhívom a t. Cimet, utasítsa a helyi végrehaj­tásra hivatott hatóságokat és községi közegeket, hogy amennyiben a kötelező balesetbiztosítás ily elmulasz­tása tudomásukra 'jutna, a kihágási eljárásnak hivatal­ból leendő lefolytatása és egyszersmind a díjak utóla­gos behajtása iránt haladéktalanul intézkedjenek, hogy a törvény kötelező renoelkezéseinek ez utón is minden irányban érvényt szerezzenek. Az uj törvény értelmében a gazdasági alkalma­zottak biztosítására szolgáló intézmény ezt a nevet vi­seli : „Országos Gazdasági Munkáspénztár“ mindaddig azonban, mig az intézmény régi nevét viselő nyomtat­ványkészlet tart, az felhasználandó. A törvény végrehajtásához kiadott miniszteri ren­delet minden kétséget eloszlat s így többé gazdáink nem lesznek kitéve a zaklatásnak. Lehetséges azonban, hogy a kerületi pénztárak még mindig kísérletezni fog­nak, de gazdáink kérlelhetlenül jelentsenek fel minden 1 egyes esetet, de egyszersmint vigyázzanak arra is, hogy minden egyes gazdasági alkalmazott az „Országos Gaz­dasági Munkáspénztár“-hoz bejelentessék, nehogy en­Sürgönycim: BYAT. Bihfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai- cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­trágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents