Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-19 / 29. szám
y jtilius 19. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás a sortrágyázó gépekkel felszerelt gazdaságokat az elmúlt évben arra kérte, hogy a sortrágyázással végzett kísérletek eredményei közöljék. E kérelemnek több gazdaság tett eleget s igy ez év február 15.-én az állomás 34 a tavasziakkal végzett összehasonlító kísérletről számol be. A gazdaságok mindegyike a legmelegebben nyilatkoznak a sortrágyázás előnyeiről s minden esetben több termést adott a kiszórás által trágyázott terményeknél. A múlt hónapban pedig az ősziekkel végzett kísérletek eredményeiről számol be összesen 21 sortrágyázási kísérletről, melyek mindegyike a sortrágyázás előnyeit bizonyítják. Kívánatos volna tehát ha megyénk területén is széles körben alkalmazást nyerne a sorba való trágyázás, mely úgy takarékossági mint jövedelmezőségi szempontból a gazdára nézve csak előnyös; a sortrágyázó gép pedig szükséges, már azért is mert a vetőgépet pótolja, a trágyázás tökéletesen végezhető, a vontatáshoz nagyobb erő nem szükséges és a vető gépnél alig drágább. Magyar mezőgazdaság érvényesülése. Magyarország mezőgazdasági állam. Ebben az országban a földmivelés a lakosság zömének a foglalkozása s közvetlenül, vagy közvetve ebből a legnagyobb nemzeti iparból él az egész ország. Százszor és ezerszer elhangzott igazság ez, de ismételni kell még mindig, hogy végre tudomást vegyen erről minden illetékes tényező. Aratás és cséplés idején a bankok milliárdjait dúsan kamatoztató sereg ép úgy várja, lesi, hogy mi lesz a terméssel, mint a földművesnek dolgozó falusi kisiparos, mert a termésben van ennek az országnak a fizetőképessége iparnak és kereskedelemnek. Az elmék alig foglalkoznak ebben az időben mással, mint annak a rejtélynek a megfejtésével: negyven millió métermázsánál több, vagy kevesebb búza lesz-e az országban? Mikor azonban azt a sok millió métermázsa kenyeret szolgáltató földmivelő népről van szó, napisajtó, törvényhatóságok, városi közvélemény, törvényhozás egyaránt hallgatni szeretnek, vagy lenéző gőggel beszélnek — az agrárius egyoldalúságról. Mindenek között legszembetűnőbb a politikai pártok közömbössége a rnező^"- ' »g* £r_ dekekkeJ szemben. M:- ' ,. jó agrárin-’ . ..„naegy.U pártban vannak m-’ dé magok a partok felnek, ta^ *,aK az agrárp.rogrammtől. Mintha csak a ro- maj szenátust látnok megelevenedni, a hol a szenátorok ügytől egyig jó férfiak valónak, hanem mikor egybegyűltek a szenátusban megváltozott mindenki. Apponyi gróf a kecskeméti gazdagyülésen pompás agrárius beszédet mond, Károlyi Mihály grófot az agrármozgalom nevelte, Andrássy Gyula gróf csak az iménti kassai nagygyűlésen üdvözölte az agráriusokat, mint a nemzet gerincét. A kormánypárton Ghil- lány Imre báró földmivelésügyi miniszter a gaz- datársadalom emlőin növekedve a mezőgazda- sági érdekek hivatott őre s Wittmann János a legkurucabb agráriusok őre, csak úgy, mint Zichy Aladár gróf, a ki a szövetkezeti mozgalomban is tevékeny részt vesz. Mindazonáltal óvakodik egyik párt épp úgy, mint a másik attól, hogy a közvélemény előtt agráriusnak, vagyis a mezőgazdasági érdekek védelmezőjének tűnjék fel. Ennek a ferde, lehetetlen helyzetnek végre- valahára meg kell szűnni. Ha az agrármozgalom egyoldalú irányzat lenne, a mely a többi kereső osztályok emelkedését kizárná, vagy egyenesen azok ellen irányulna, mint a legújabban annyira dédelgetett vörös szociálizmus, akkor érthető volna ez az érthetetlen idegeskedés. De hogy fertőző bacillusnak Tiézik az agrárius eszmét, a mely ellen születésük után, sőt még annak előtte be kell oltani a pártokat mikor az agrárprogramm nemhogy akadályozná az ipar, a kereskedelem, s a szellemi élet fejlődését, hanem azt még elő is mozdítja, — ezt 7„ar sajnálatos eltévelyedésnek kell tartani, Magy^ rázata igen szomorú: azt kell ugyanis feltételezni, hogy a politikusok nagy zömének ír , ' csak fogalma sincs arról, hogy mit akarna’ agráriusok. aZ A kassai gazda nagygyűlés már + volt ennek a szerencsétlen helyzet oldatában gyár gazdák közakarata, azok .nek. A. tűa" ott már megnyilatkozott abba közvéleménye hogy a földmivelő nép, méh az irányban^ szomorú napokban özönvíz £pp ezekben a. dás elemi csápasai pusz* jég és felbtaÄ tűrheti tovább, hogy tUlássai sújtottak, nem szándékos vakság is az emöeri gyarlóság, a nagyon becses ok; ellene törjön. Éppen ezért javaslatban, mely .tatást ad abban a határozati gadott el. Kirr et a szervezkedést illetőleg fo- hogy a szava mondotta ugyanis a nagygyűlés, bármely po1 .zati joggal biró gazdáktól elvárja, csak olya' dtikai párthoz tartozzanak is, hogy | zanak, ,n képviselőjelölt zászlaja alá sorakoz- eszme a ki a mellett, hogy a magyar állam- bátr . alapján áll, a mezőgazdasági érdekeket A .an és következetesen képviselni hajlandó. Magyar Gazdaszövetség ezen határozat alapján minden befolyásával oda fog hatni, hogy ./
