Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-28 / 26. szám
junius 28. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. jajgatva, panaszkodva folyamodtak fűhöz-fához segítségért s amindőn rámutattunk arra, hogy köny- nyelmü kapzsiságuk okozta ezt, azzal védekeztek, hogy hisz ők az utasítások szerint kezelték méheiket s csak a mostoha idő törte ketté reménységüket s hozta ezt a nem várt pusztulást. Igen, de ennek csak a fele igaz. És csak az a fele, hogy elolvasták a szaklapok utasításait, de a következő hónapban erről is megfeledkeztek s abbó csakugyan az ő igazuk következtethető. Pedig abban a rákövetkező hónapi számban benne volt az óvakodásra való intés, amely a beállható eshetőségre és a pörgetés óvatosságára figyelmeztetett. De bizony ezt sok an nem fogadták meg s méhcsaládaik a hordás teljes pangása miatt legyöngültek annyira, hogy el kellett pusz- tulniok. És csak az erősek maradtak meg. Pedig ha nem feledkezett volna meg a méhész a kiegyenlítésről, nem következett volna el a baj, amely kiegyenlítés ebben az esetben természetes, hogy az etetéssel lett volna elérhető, s nem következett volna el az az eset sem, hogy méhcsaládai között a kiteleléskor erősek és gyöngék egyaránt lettek volna. Úgy látszik, hogy az idei esztendő a tavalyihoz hasonlóan nem nagyon biztat. Az utóhordás sem ígérkezik megfelelőnek. Ezek a körülmények arra intenek bennünket, hogy már most, az akácvirág mézének a kipörgetése után ne türjük meg a gyenge családokat. A kezdő méhészek okulására ide iktatom azt, hogy gyöngék mindazok a családok, melyeknek az anya öregsége s ebből folytatólag a petéző képesség hanyatlása végett kevés a fiasitásuk, kevés a népük. Az ilyen gyönge családoknak a fölerősitése igen egyszerű. Vegyük el tőle az anyát és adjunk helyébe a tartalékból fiatal, termékeny anyát. Itt az anya tevékenysége erősíteni fogja a családot. Gyönge továbbá az olyan család, melynek kevés a méze; még akkor is, ha az anya fiatal és jól fiasit. Ilyenkor maga-magától azért nem erősödhetik a család, mert a rósz hordás miatt nem tud az anya petéző képességével arányos mézmennyiségét gyűjteni. Hát a téli szükségletét honnan szerezze be ? Ezeket a családokat úgy kell felerősítenünk, hogy ott, hol fiatalok az anyák, a hasításhoz szükséges arányos mézmennyiséget pótoljuk, úgy, hogy ezen fölül legalább egyelőre (3) három keret méz fölöslege legyen. A többit a betelelésnél látható szükség mutatja meg. Ott hol öreg az anya, ha van tartalék anya, a már fönt elmondottak alapján járunk el, vagy ha tartalék anya nem volna, és anyanevelésre sem mutatkoznék arravaló idő és alkalom, úgy két családot egyesítenünk kell. Természetes, hogy a fiatal anyát meghagyjuk s az öreget elpusztítjuk, s az etetés miután két családot egyesítettünk nagyobb adaggal történik. így érhetjük el azt. hogy inéhállományunkban csak erős családaink lesznek s nem bánt az az aggodalom, hogy a pusztulás 50 százalékos lehet. Ne tűrjünk hát gyönge családokat, mert csak erősekkel érdemes méhészkednünk. Bucsy Zoltán Jenő áll. tanító. Méhészeti irodalom. Nagy Géza m. kir. méhészeti szaktanár „A kezdő méhész“ cimü munkájának II. kiadása most hagyta el a sajtót. Az eddig történt megrendeléseket a jövő hét folyamán intézik el. A méhészkedés művelésével foglalkozni akarók számára kitűnő utasításokat tartalmazó szakkönyv 1 koronáért megrendelhető a szerzőnél Szatmárnémeti, Vörösmarty-utca 30. A szőlő levelének szöszösödése. A nagyváradi szőlőhegyen a szőlő leveleken a peronosporához hasonló betegség mutatkozott, minélfogva a gazdasági egyesület titkári hivatala két nagyváradi szőlőtulajdonos szőlőjéből ilyen beteg leveleket felküldött az ampelológiai intézetnek, ahol a szöszösö- dést állapították meg azokon, ugyancsak találták a szőlő leveleken a szőlő eszelény nyomait is, miért is közöljük az ampelológai intézetnek ezek ellen való védekezési utasítását. Szöszösödés. A szőlő fiatal leveleinek igen gyakori betegsége a szöszösödés, melyet többnyire a peronosporával tévesztenek össze. Azonkívül igen ritkán hajtásokon és virágfürtökön is található. Okozója az Eriophyes (Phytoptus) vitis nevű apró atka. A betegség általában nem nagy bajt okoz. Ahol azonban rendkívül nagy mértékben mutatkozik s pl. még a fürtökre is átmegy, ott célszerű lesz ellene védekezni. A védekezés módja az, hogy korái} tavaszszal a szöszösödést mutató fiatal leveleket leszedjük és elégetjük vagy leforrázzuk. A levelek összegyűjtése közben vigyázzunk arra, hogy a leszedett levelekről az állat el ne szabaduljon s más tőkék lombozatára ne hűljön, miért is leghelyesebben hibátlan, nem lyukas bádogedényben gyűjtjük össze a leveleket. A rendkívül nagy mértékben megtámadott tőkéket ősszel erősen vissza- metszük s a vesszőket elégetjük. Szőlőeszelény. A szőlőeszelény (Rhynchités betuleti) nevű szép fényeshátu bogár, nyáron a szőlő levelein és hajtásain
