Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-21 / 25. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA junius 21 Kávéházi vélemény a falukról. Köztudomású olvasáink előtt, hogy az utóbbi időben a falvak, ezek­nek az élelmiszerek termelőinek, a városi lakosság éléskamaráinak erkölcsi és anyagi fellendítése érdeké­ben országszerte erős akció indult meg. Egy gazda­ellenes lap is megmozdult ez akcióra s cikkírója aki közgazdasági tevékenységét valószínűleg a kávéházban a kapuciner mellett fejti ki, imigyen ir a faluról: „Mi az ördögöt dicsérjük a falut, a természetet, a földet amely nem a miénk, amelyhez semmi közünk, amelyhez emberileg belátható időben közel sem eresz­tenek benünket és amely kizárólag csak azoké, akik semmit sem csinálnak?“ Hát bizony annak, aki igy elmélkedik valamelyik fővárosi kávéház márványasztala mellett, nagyon bajos volna megmagyarázni, miért kell nekünk a falut sze­retni, bár kenyeret adó földjéből egy darabka sem a miénk — és mintha bizonyos összefüggést látnánk itt a fentebb elmendottakkal, amikor a városi fogyasztót a falusi termelővel hoztuk kapcsolatba. Mert úgy áll a dolog, hogy valóban szövetkeznie kell a falunak a vá­rossal, ha azt akarjuk, hogy mind a kettő megvédel­mezze lakóinak érdekeit. Ha azonban a modern szoci- . ológusok úgy írnak, mint a fenti és el is hiszik azt, amit imák, hogy t. i. a földmives, a föld tulajdonosa nem csinál semmit, akkor igazán nehéz lesz velük a szö­vetkezés. Mégis csak jó lenne nekik, ha valóban ta­nulmányoznák egy kissé a falut, akkor majd megtud­nák, hogy igenis a föld nem magától termi a búzát. Permetezzünk! címmel hirdetményt becsátott ki a tarcali vineellériskola igazgatósága, melyet a Tokaj— hegyaljai szőlőlővidéken terjesztett. Ebben felhívja a szőlősgazdák figyelmét a fenyegető peronosporora- pusztításra, amely a hűvös és esős időjárás után vár­ható melegben, nyilván nagyobb mértékben fog fellépni. Az idei termést megvédeni — mondja a hirdetmény — kétszeresen becses, mert a nagy fagykárok következté­ben csak szűk termésre van kilátás. Végül a bordói lé és rézkénpor használatát ajánlja a gazdáknak, minden­féle hangzatosán ajánlott, de még kellőleg ki nem pró­bált védekező szerek helyett. Az eszme, hogy a szak­szerű védekezésre a közfigyelem ilyen utcai plakátok­kal is felhivassék uj, de annyira jó és okos, hogy meg­érdemelné ez a módszer a mielőbbi elterjedést. Cél­szerű volna, ha az ország más részein is ilyen hirdet­ményeket adnának ki megfelelő időben az egyes erre hivatott testületek, iniémények és hatóságok. Országos állatvasárok vá; megyénkben. Juni­us 24.-én Aranyosmegyesen; juüus 1.-én Szatmár-Né- metiben ; 4.-én Magyarberkeszen ; 7.-én Nagykárolyban; 8.-án Szamoskrassón ; 11.-én Kőváhosszúfaluban ; 13-án Erdődön; 14.-én Felsőbányán; 18.án Csengeren ; 21.-én Mátészalkán és Sárközön. Lóvásár a katonaság részére. A cs. és kir. hadsereg 7. számú lósorozó bizottsága mint lapunk zár­takor értesülünk — folyó hó 22.-én délután Szamosdo- bon, 23-án délután Homokon, 24.-én délelőtt Érkört- vélyesen fog lovakat vásárolni; a bizottság ezeken a helyeken hajlandó a be nem jelentett lovakat is megte­kinteni. Védekezés a földibolhák ellen. A földibolhák bogáralakban telelnek át és tavaszkor, a meleg és szá­raz időjárás beálltával jelentékeny károkat okoznak. A fiatal hajtások leveleit kirágják. Az ilyen megrágott le­velek rostaszerü Külsőt árulnak el, úgy, hogy sokszor csak az erezet marad épen. Mint hogy e bogarak csak- hamar petéket raknak, azonfelül pedig a tenyészeti idő­szak folyamán több ivadékuk következik egymásután, azért ajánlatos azokat mentői korábban irtani. Erre a célra egyebek között pornemű anyagokat szokás hasz­nálni, amelyeket reggel, amikor a harmat még a nö­vényeken van, a növényekre hintünk. Legjobban hat a dohánypor, melyet dohánygyárakból lehet aránylag ju­tányos áron beszerezni; a dohánypornak a métermázsája mintegy 8 K.-ba kerül. Jó eredményeket értek el ezen a téren a fahamuval is, melyet a behintés előtt csekély mennyiségű petróleummal keli összekeverni; egy zsák fahamura körülbelül egy liternyi petróleumot lehet szá­mítani. A szuperfoszfát, vagy a mészpor is használható erre a célra. Ha a kívánt hatást a bekövetkezett eső meghiúsította, akkor természetesen a behintést újból meg kell ismételni. Az ebveszettség terjedése Szatináron. A szatmári főkapitányi hivataltól vett értesítés szerint újab­ban előfordult ebveszettség folytán a már elrendelt eb- ! zárlat f. évi julius hó 15.-ig ki lett terjesztve. A szaba- í dón eresztett és szájkosár nélküli ebek kíméletlenül ki- j irtatnak. Befogott ebek ki nem adatnak, sőt tulajdono- ' saik ellen a főkapitányi hivatal a kihágási eljárást is megindítja. Vármegyénk állategészsége. Lépfetie: erdődi Alsóhomoród 1., Géres; fehérgyarmati Czégény; máté­szalkai Győrtelek; nagybányai Giródtótfalu; szinérvá- raljai Barlafalu 1., Szamosborhid; Nagykároly t. Veszettség : avasi Ráksa; fehérgyarmati Darnó; mátészalkai Kántorjánosi; szinérváraljai Szinérváralja. Rühkór: avasi Avasujváros ló, Bikszád 5 u. ló, Rózsapallag t. ló, Turvékonya ló csengeri Gacsály ló, mátészalkai Tunyog ló; nagykárolyi Domahida ló, Ér- körtvélyes m. ló, Kismajtény ló, Szaniszló ló; nagy- somkuti Koltó ló; szatmárnémetii Adorján 2 u. ló, Nagypeleske ló, Szárazberek ló. Sertésorbánc: erdődi Ivácskó; máttészalkai nagy­dobos: nagykárolyi Börvely t. Sertésvész: csengeri Szamosdara, Vetés t; erdő­di Hirip t., Laphegy; fehérgyarmati Fehérgyarmat t., Gyügye Kisar, MajtiS 3 u., Nábrád 2 u., Nagyar, Nagyszekeres; mátészalkai Gebe, Nagydobos 2 u., Nagy- ecsed t., Nyírmeggyes; nagybányai Erdőszáda in.; nagykárolyi Börvely 3 u., Csanálos, 5 u., Csomaköz

Next

/
Thumbnails
Contents