Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-14 / 24. szám

jttnius 14. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. hogy a) kézből való pároztatásnál legalább 70 tehénre, szabadon pároztatásnál pedig 60 tehénre egy tenyészképes bika; b) legalább 30—40 kocára egy tenyészképes kan ; c) 40 anyajuhra egy tenyészképes kos essék. Ha valamely községben a kellő számú apaállat nincs meg és az év május 1-ig sem szereztetik be, a hiányok beszerzéséről az 1894. évi XII. t.-c. 5. §-a értelmében a hatóság gondoskodik az érdekeltek terhére. Az álla­tok száuának megállapításánál a tavaszi haszonállatok nyilvántartása irányadó. 8. §. Az apaállatok kora és minősége. A vizs­gálat a tenyésztésre alkalmazandó apaállatoknak testal­kotására, korára, egészségére és fajtájára terjed ki, vala­mint az öröklő, vagy éppen oly hibára, mely tenyész­tésre alkalmatlanná teszi. Öröklő hibákkal biró és faj­tajellegnek meg nem felelő állatok a tenyésztésből ki- zárandók. Köztenyésztésre csakis kifogástalan ivarérett egyedek használhatók és pedig: magyar fajta bika 2—8 évig, nyugati 1 lh—5 Va „ kansertés 1 7*—4 „ kos 1 72—6 „ Az itt megállapított kor minimumnál fiatalabb semmi körülmények között sem használható; magyar fajta tenyészbika 3 évesnél fiatalabb korában csak azon esetben bocsájtható köztenyésztésre, ha ezenkívül a csordában 3 évet betöltött bika is van engedélyezve. A vizsgálatnál vezérfonálként a földmivelésügyi miniszter 1894. évi 48000. sz. rendeletének 1. mellék­lete szolgál. 9. §. Apaállatok beszerzési és eltartási költ­ségei. Amely községben a közös apaállatokat a sza­bályrendelet értelmében a község köteles beszerezni, a beszerzés, valamint a tartás költségeit, amennyiben a község másképen nem határoz, az elöljáróság az egyes állattulajdonosokra anyaállataik számának arányában pénzösszegben veti ki. A kivetés helyességéért az elöl­járóság felelős. A kivetés ellen a járási főszolgabíró­hoz lehet felszólamlásokkal élni. A községi elöljáróság jogosítva van a község ál­tal beszerzett apaállatok után fedeztetési dijat megálla­pítani ; a fedeztetési díjból befolyó jövedelem csakis az apaállatok beszerzési és tartásköltségeinek fedezésére fordítandó. A szerzési és tartási költségek a községi költségvetésben a többi kiadásoktól elkülönítve irány- zandók elő s a községi számadásban számolandók el. 10. §. Apaállatok takarmányozása és annak ellenőrzése. A köztenyésztésre használt kösségi apa­állatok takarmányozási módját és a takarmány napi mennyiségét a községek takarmány-készletük és egyéb körülményeik figyelembevételével önmaguk szabják meg, de minden bika részére legalább 2 klgr. rostált zab a- dandó naponkint. Az apaállatok abrakolása, jó erőben tartása s gondozásáért első sorban a községi biró fe- jelős, a felelőség azonban másodsorban az elöljáróság többi tagjaira is kiterjdd. Ezen §-ban foglaltak ellenőr­zésére a vármegyei mezőgazdasági bizottság időnként ellenőrző szakközeget küldhet ki, aki eljárásának ered­ményéről a bizottságnak jelentést tesz. A kiküldött szakközeg az ellenőrzést nem előre megállapított úti terv szerint, hanem az ellenőrzés céljának jobban meg- felelőleg meglepetésszerűen gyakorolja. Az ellenőrző szakközeg a vármegyei tisztviselők utazására vonatkozó szabályzat értelmében szabályszerű dijak, ha pedig ál­lamszolgálatában áll, az őket megillető illetményeket számolhatja fel. 11. §. Apaállat-szemlék költségei, ügy a te­nyésztésigazolvány kiállítására jogosított szakközegek, valamint az ellenőrzéssel megbízott szakközeg szabály­szerű illetményét az alispán utalványozza elsősorban az igazolványok után befolytt vizsgálási dijakból, ameny- nyiben a dijak erre elegendő fedezetet nem nyújtaná­nak, azok az ebadó alapot terhelik. 12. §. A járási állatorvosok ellenőrzése. Az 1900. év XVII-ik t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 95000/900. évi rendelet 44. §-a értelmében évenként tavasszal a legelőre való kihajtás előtt eszközlendő, ha­szonállat összeírás alkalmával a járási m. kir. állator­vosok tartoznak a községi apaállatokat megszemlélni azok esetleges hiányáról kifogásolható állapotáról, vagy a szabályrendeletileg megállapított tenyésziránytól való eltérésről az illetékes hatóságnak jelentést tenni és a a m. kir. gazdasági felügyelőséget erről értesíteni. 13. §. Az állattenyésztési szabályrendelet be­tartása. Minden község elöljárósága tartozik őrködni a felett, hogy a szabályrendelet minden szakasza rendel­kezése céljának megfelelően betartassék. Amennyiben azt tapasztalná, hogy valamelyik tenyészállat betegség, baleset, vagy akármi más féle ok miatt nem fedező ké­pes, vagy tenyésztésre alkalmatlan, tartozik erről a fő­szolgabíróhoz azonnal jelentést tenni A főszolgabíró ez esetben a szükséghez képest a további intézkedéseket, vagy javaslatot megteszi, illetve a 3. §-ban megneve­zett bizottságot összehívja az intézkedések megtétele végett. 14. §. Felebbezés. A tenyészigazolvány ki nem adása, vagy az eljáró bizottság selejtezésére vonatkozó határozat ellen a vármegye alispánjához lehet felebbezni. A felebbezésnél felmerülendő eljárási költséget a feleb- bező tartozik előlegezni és elutasítás esetén viselni. Az alispán az előző vizsgálatnál közre nem működött, más szakértők meghallgatásával a felebbezéstől számított 15 nap alatt határozni köteles. 15. §. Kihágás. Kihágást követ el és az 1894. évi XII. t.-c. 94. §-a 9. pontja értelmében 210 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető: 1. Aki tenyészigazolvánnyal el nem látott apaállatot köztenyész­tési célokra átenged, vagy a ki ilyen állatot másnemű állatokkal együtt közös-legelőre hajt. 2, Továbbá kihá­gást követ el és 100 kor.-áig terjedhető pénzbüntetés-

Next

/
Thumbnails
Contents