Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-31 / 21. szám (22. szám)

május 31. SZATMÁRI GAZDA tőzés ellen, sőt ha az állatok már fertőzve is vannak, de még egészségeseknek látszanak, megakadályozza a betegség kitörését, arra azonban már nem képes, hogy a már súlyosan betegeket meggyógyitsa. Ebből követ­kezik, hogy a sertésfalkákat akkor kell beoltani, ami­kor bennük a betegség éppen jelentkezni kezd, vagyis amikor még csak néhány beteg van, vagy legfeljebb egy­két állat elhullott, esetleg, akkor, amikor a közvetlen- közeiben, pl. ugyanannak a gazdaságnak vagy major­nak sertései már betegek, úgyhogy komolyan le­heti attól tartani, hogy a vész rövidesen átharapódzik a még egészséges állományra. A járvány ugyanis kez­detben csak lassan szokott a falkákban terjeszkedni, megbetegszik egy két állat; ezek ürülékeikkel szétszór­ják a ragályt, melyeket társaik felszednek; napok múl­va már valamivel több a beteg és csak azután, rend­szerint 2—3 hét múlva követik sűrűn egymást a meg­betegedések és elhullások. Amig csak egy-két beteg van, addig a többi ál­latok vagy még nincsenek fertőzve vagy pedig éppen csak, hogy fertőződtek. Ekkor van itt az ideje a védő- ojtásnak s ha ebben az időben alkalmazzák, nem is marad el a jó eredmény, mert a szérum a még nem fertőzötteket megvédi, a még csak rövid idő előtt fer­tőzöttekben pedig nem engedi a súlyosabb betegség kifejlődését. A siker elengedhetetlen feltétele tehát, a kezdődő járványnak idejekorán való felismerése és a rövid idő óta fertőzött avagy kövvetetlenül veszélyeztetet állatok­nak azonnali beojtása. Ha ellenben késlekedünk az oj- tással, ha csak akkor vesszük igénybe, amikor a falká­ban már hetek óta benne van a vész és az állatok nagy része beteg, tetemes része pedig már el is hullott, akkor a védőojtásnak természetszerűleg csak kevés le­het az eredmény, nagyon elkésett ojtásnak pedig egyáltalában el is marad a sikere. Nagy általános­ságban azt mondhatni, hogy ahány állat a járvány kezdete óta megbetegedett (nem ahány az ojtás idejé­ben beteg), körülbelül annyi fog az ojtás ellenére el­pusztulni. Hogy az ojtást idejekorán alkalmazhassuk, folyton gondosan figyeltetnünk kell a falka egészségi állapotát és amint a legelső gyanús megbetegedés jelentkezik, azon kell lenni, hogy állatorvos a betegség természetét kiderítse, mivel ez igen fontos, mivel a szérum csak a sertéspestis (sertésvész) ellen véd, ellenben teljesen ha­tástalan másfajta betegségek ellen. Éppen ezért igen fontos minden ily esetben az állatorvos véleményét kikérni. Nem lesz érdektelen gazdáink előtt, ha a ser­tésvész elleni szérum alkalmazására vonatkozólag szükséges tájékozást is megadjuk e helyen. Az ojtóanyagot, amely hideg és sötét helyen (jégveremben, jégszekrényben vagy hideg pincében) legalább 4—5 hónapig megtartja hatékonyságát, előző­leg forralt vízzel gondosan kimosott fecskendővel a haskorczon vagy a comb belső felületén a bőr alá kell fecskendezni, még pedig: 20 kgr.-nál könnyebb sertésnek 10 kcmt, 20—40 kgr. súlyú „ 12 „ 40-60 „ „ „ 15 „ 60-75 „ „ „ 20 „ 75 kgr.-nál nehezebb ,, 25—30 kcmt. Az ojtóanyag mint védő (immunizáló) szérum csak a filtrálható virus okozta megbetegedés ellen védi az állatokat s ez ellen is egymagában csak rövid ideig; onélfogva az ojtást csak már fertőzött, vagyis olyan sertésfalkákban ajánlatos igénybe venni, melyek­ben rövid idővel előbb a sertéspestis (sertésvész) már fellépett, vagy pedig olyankor, ha a még egészéges falkát nagyon közelről fenyegeti a befertőztetés veszélye. Ilyen falkákban az összes sertéseket ajánlatos beojtani kivéve a már súlyos betegeket. Minthogy az ojtóanyag lényegében nem gyógyít, hanem védő szérum, amaly csak a fertőzés előtt, vala­mint a betegség lappangási időszakában fejti ki védő hatását, de a már nyilvánvaló megbetegedésnek legfel­jebb egészen kezdetleges szakában (esetleg két-három- szoros adagban alkalmazva) hat kedvezően, az ojtástól csak a járvány legkezdetén várhatni jó eredményt. Ha tehát valamel sertésfalkában az állatoknak már 10—20 százaléka megbetegedett és különösen ha megetőzőleg állatok már nagyobb számban elhullottak, akkor az ojtásnak előreláthatólag kevés lesz a sikere. A beojtott falkát leghelyesebb ugyanazon a már fertőzött helyen meghagyni mindaddig, mig a járvány teljesen lezajlik. Időközben ajánlatos azokat az állatokat, melyeken a betegség feltűnő jelei (étvágyta­Sürgönycim: BYAT. Bihfaluy filbert Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai­cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­utca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.

Next

/
Thumbnails
Contents