Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-11 / 2. szám

január 11.

SZATMÁRI GAZDA

6-ik oldal.

Gazdasági munkásházak terjedése. Az állami munkásházak intézménye, melyet 1907-ben Darányi Ignácz javaslata alapján iktatott törvénybe a parlament hazánkban ott, hol a törvényhatóságoknak érzékük van ily szociális intézmény iránt, örvendetes mértékben foglal tért, pedig a mily mértékben szaporodnak ezek a munkásházak, ugyanoly mértékben csökken az amerikai kivándorlás, mert a munkásházak nagy mértékben közre hatnak a társadalmi békére, különösen a vidéki városi és földmivelő munkásság körében. A legutóbbi kimutatás szerint sajnos azonban Szatmár vármegyében csak 20 ily munkásház van, ami nem azt bizonyítja, hogy vármegyénkben dühöng a jólét, de inkább azt, hogy nincs senki, a ki felkarolja kellő kitartással s energiával az eszmét és a megvalósításig vi ■ gye. A kedvezményezés a törvényhatóságokat illeti, úgy tehát az e terén tapasztalt mulasztás is az ő terhűkre írandó. Ma már az országban 7000 ily munkásház van s ebből Szatmár megyében 20. Bizony nagyon szomorú egy kis szám ahoz a nagy nyomorúsághoz képest, mely vármegyénk igen sok vidéken tapasztalható.

Jön a szerb hús. Január elsejével újra megindult a husbehozatal Szerbiából, mert a vámszerződés megengedi, hogy évente megállapított mennyiségben kedvézményes vámmal hozhassanak át a határon levágott marhát és sertést a szerbek. A szerb vasúti igazgatóság erre való tekintettel már minden intézkedést megtett, hogy azok a teherkocsik is a husszállitás céljaira szolgáljanak, amelyeket eddig a hadsereg vett i- génybe.

Osztrákok földbirtokai Magyarországban. A

legutóbbi népszámlálás nyomán kitűnt, hogy Ausztriának és Magyarországnak nemcsak a politikában, de a földbirtoklás terén is van egymásközti érdekelisége, a- menyiben Magyarországon kereken 2 millió katasztrá- lis holdból, ami idegen kézen van, több mint egy millió osztrákoké. Az osztrák kézen levő birtokok értéke több mint 1000 millió koronát képvisel. Hozzáértő magyar nemzetgazdák az osztrák kézen levő magyar birtokok évi tiszta jövedelmét 14—15 millióra becsülik.

Uj talajjavitási kísérletek. A földmivelésügyi minisztérium újabban kísérleteket folytat a városok szenyvizének talajjavitási célokra való fölhasználásával. Elsősorban Székesfehérvárt kezdik meg a talajjavítást szenyvizzel 73 holdon. A város legutóbb kapott a földmivelésügyi minsztertől leiratot, aki arról értesíti ebben a várost, hogy az összes költséget, tehát 64,000 koronát az állam fedezi és a város ingyen jut 73 hold kopár föld helyett 60 hold dúsan termő réthez és 13 hold kerti földhöz.

Hirdetmény egy éves méncsikók vásárlására.

Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában

I legalább is négy jó vérbeli számlázásé, erős csontu, | szabályos testalkatú saját nevelésű egy éves méncsikó ! van, s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek és utolsó postának, ahol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, (a- pai és anyai ágon)’ nagyságának, színének és árának pontos megjelölésével a m. kir. földmivelésügyi minis- teriumhoz benyújtandó egy koronás bélyeggel ellátott Írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1913. évi rebruár hó 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn túl érkező, valamint a lenti bejelentési feltételeknek meg nem felelő bejelentések figyelemhe vétetni nem fognak. Budapesten, 1912. évi december hó 18-án. M. kir földmivelésügyi minister.

Ebzárlat Szatmáron. Szatmár-Németi szab. kir. város rendőrkapitánya f. hó 29.-ig terjedő időre eb- zárlatott rendelt el. Ez időig az ebek éjjel-nappal az udvarokban megkötve taríandók, az utcára pedig a marást biztosan kizáró szájkosárral ellátva pórázon vezetve bocsáthatók.

Egyesületünk heremagtisztitó és aranka- mentesitö raktára (Szatmár, Árpád-utca 21. szám alatt, Reiter Jakab házában) működését ismét megkezdte. Raktár nyitva-. Naponta reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig. Előzetes bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Deáktér 2. sz.) intézendök.

A szőlők trágyázása. Az a remény, melyet a szőlőtermelők az idei szőlőtemeiáshez még tavaszszai hozzáfűztek, ősszel — midőn látták a gyér termést — teljesen szertefoszlott. Hosszú évak óta annyi csapás nem érte a szőlőgazdákat, mint az idén, mert a tavaszi fagy s azután a sok jégverés, peronoszpora és szőlőmoly teljesen megsemmisítették a jó kiáltásokat, ahol pedig ezen kellemetlenségek megkímélték szőlősgazdáinkat, ott az őszi két hónapi esőzés tette tönkre a termést, A must és a bor árai természetesen felszöktek, mert borkészletünk ma alig van. A következtetés pedig mindezekből az, hogy a jövő évi mustárak is magasak leszuek. Így tehát el kell követni a szőlőgazdáknak a jövő évben mindent, hogy a termés jó legyen, aminek pedig első és fő feltétele, hogy a szőlő bőséges tápláló anyagot találjon a talajban. Tehát trágyázni kel! a szőlőket, mivel pedig istállótrágya kevés, sőt alig van, és ha volna is, az nem ájl rendelkezésre, tehát műtrágyát kell használni, mely inkább fokozza a jó termést. Homoktalajokon most a tél folyamán, hómentes időben 220—250 kg. káliszuperfoszfátot kell kihinteni egy kát. holdra, majd pedig nyitás előtt 40—50 kg. chilisalétromot s ugyanannyit az első kapálás előtt. Kötött talajú hegyi szőlőkben 200 kg. szuperfoszfát kell ugyancsak most a tél folyamán vagy