Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

március 22.

SZATMÁRI GAZDA

6-ik oldal.

hálára, kiket teljesen felvilágosított arról, hogy munkásaik nem tartoznak a kerületi biztosítóhoz. Halála úgyszólván pótolhatlan veszteséget jelent a gazdasági jogi irodalomra nézve. Temetésén a gazdatársadalmi testületek küldöttségileg vettek részt.

Rabok a gazdasági kulfura szolgálatában. Tekintettel arra a kürülményre, hogy a bolgár kertészek tekintélyes számban Csataldzsánál elhullottak, egy részük pedig még most is a harctéren van lekötve, a várható zöldség Ínség megelőzésére nagyon életre való eszmét váltott testté a veszprémi királyi ügyészség. Veszprémmegyében ugyanis az Aranyosvölgyben 6 holdas zöldségtermesztő telepet rendez be az ügyészség, melyen zöldséget, paradicsomot, salátát fognak termelni, a munka erőt az ügyészség foglyai szolgáltatják. A termés elsősorban Veszprém város fogyasztó közönsége szükségleteinek kielégítésére fog szolgálni. Követésre méltó példa, különösen most, amidőn minden téren nagy a drágaság s közgazdaságilag kétszeres előny, ha azok a rabok, kik az adózó polgárok véres verejtékével megkeresett összegeket, úgyszólván minden ellenszolgáltatás nélkül fogyasztják a közélelmezés megköny- nyebbitésénél produktiv munkára kénys :erittetnek, de másrészt tetemes előny az is, ha a szerencsétlen foglyok a zöldségtermeléssel megismerkednek s azt megtanulják, büntetésük kiállása után mint hasznos polgárai az államnak a jövedelmező zöldségtermeléssel foglalkozhatnak.

Állattulajdonosok megterhelése a közbirto- kossági költségvetésben. A közbirtokossági költség- j vetésben az összes községi anyaállattulajdonosokat terhelő kivetéseket nem lehet előirányozni. (Föld. min. 1912. évi 3600. sz. hat.)

Kérelem gyümölcstermelő gazdáinkhoz. Közöltük több Ízben lapunkban már ez évben is, hogy a fák hernyózásának elmulasztása minő súlyos következményekkel jár gyümölcstermésünkre, közöltük továbbá, hogy a törvény és miniszteri rendeletek minő súlyos büntetést szabnak a mulasztókra, mindazonáltal gazdáink csak nagyon lanyhán végzik e fontos munkát, a minek főokát csakis a hatóságok és illetékes közegek nem törődömségében lehet keresni. Nehogy e mulasztások következtében gyümölcstermésünk ab ovo tönkre menjen s nehogy gyümölcsfáinkat is veszélyeztessük, felkérjük gazdáinkat kisérjék figyelemmel szomszédaik gyümölcsöseit s azokat kik hanyagul járnak el, kíméletlenül jelentsék fel, ezt kívánja a közérdek. Egyszers- mint felkérjük gazdáinkat, hogy ezen a téren tapasztalt mulasztásokról egyesületünk titkári hivatalát is értesítsék.

A földárak hanyatlása. Az utóbbi években észlelhető állandó emelkedése a földáraknak szünőfélben van. Az amerikai munkásviszonyok nem kedvezőek s igy az a körülmény, hogy az Amerikából hazaküldött pénzek legnagyobbrésze földvásárlásokba lett fektetve,

most megszűnt, mert a munkásoknak odaát Amerikában sincs alkalmuk tőkegyűjtésre. A legutóbbi időkben a- zonban szinte feltűnő módon nyilvánul meg a földárak hanyatlása Délmagyarországon, hol eddigelé a legnagyobb földéhség volt észlelhető. Itt annyira megváltoztak a viszonyok, hogy a Bácskában és a szomszédos déli vármegyékben, ahol még néhány hónap előtt 1800— 2000 korona volt egy hold szántóföld ára, most 1400— 1600 korona, sőt még azon alul is kaphatók a legjobb földek. Oly földekért, melyekre pénzintézetek nemrég még 1200—1300 korona kölcsönt adtak holdanként, árverésen most 1000 koronát sem akartak adni. A földárak e hanyatlásának oka kétségtelenül a rossz pénvi- szonyokban keresendő, amelyek közt az ingatlan hitel, amely már nemrégiben a legjutányosabb pénzszerző feltétel volt, nagyon megcsappant. De része volt e föld értékének a devalválódásában a háborútól való félelemnek is.

Községi közmunka megváltása. A községi közmunkát csak pénzzel lehet megváltani; az oly eljárásnak tehát nincs törvényes alapja, hogy a közmunkakötelezett ebbeli tartozása fejében a községet vagy annak lakosait bizonyos kedvezményekben vagy adományokban részesiti. (6016—1911. K. sz.)

Cselédbér visszatartása. Azon körülmény folytán, hogy a gazda a cselédnek szolgálatból való eltávozása alkalmával a bér kifizetését megtagadta, nem állapítható meg az, hogy a visszatartás a jelzett alkalommal veszi kezdetét, hanem a visszatartás csakis az 1907. XLV. t. ez. 47. §-ában a panasztételre nézve előirt nyolcadik naptól számítható. (Földm. min. 1912. évi 90,963. sz. határozata.)

Vármegyénk állategészsége. Lépfene: csenged Szamosdob ; fehérgyarmati Kisszekeres t.; nagykárolyi Csomaköz, Nagymajtény: nagysomkuti Kővár- hosszufalu m.; szinérváraljai Barlafalu.

Veszettség : csengeri Rápolt; erdődi Hirip; mátészalkai Mátészalka, Nagydobos, Ópályi Vitka; szinérváraljai Apa, Buság, Iloba, Szinérváralja.

Rühkór: csengeri Gacsály ló; mátészalkai Fábi- ánháza ló, Jármi ló, Nyirparasznya ló; nagybányai Zazar 2 u. ló, nagysomkuti Koltó ló; szatmárnémetii Szárazberek ló; szinérváraljai Aranyosmeggyes ló, Jó- zsefháza ló.

Sertésvész: csengeri Porcsalma t.; fehérgyarmati Cégény t., Kisnamény t., Nagyar m., Nagyszekeres, Turistvándi; mátészalkai Mátészalka t., Nyírcsászári' Tunyog t.; nagybányai Erdőszáda m.; nagykárolyi Börvely 3 u., Kaplony t., Penészlek t, Szaniszló; nagysomkuti Szamoslukácsi 5 u. szatmárnémetii Ba- tizvasvári t., Nagypeleske m., Sárközujlak 2 u.; Szat- márpálfalvi nr, Tisztaberek 10 u.; szinérváraljai Remetemező : Eelsőbánya 2 u.